2018. január 24. szerdaTimót
-11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nehezen akar megoldódni a csíkszeredai kulturális átalakítás

G. L. 2017. november 21. 18:08, utolsó frissítés: 2017. november 22. 10:25

És még az is lehet, hogy ennél sokkal rosszabb jön.


Az elmúlt hétvégén a Csíki Játékszín két művésze is Facebook-bejegyzést tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a városháza kulturális átszervezése nyomán két korábbi munkatársuk novembertől gyakorlatilag ingyen dolgozik az intézménynek. A bejegyzésben azt emlegetik fel, hogy a polgármesteri hivatal ígérete szerint ezeket a munkatársakat (akik egyébként már nyugdíjasok) külsős szerződéssel továbbra is alkalmazni fogják.

"November elsejétől bérmentesen dolgozik

(gy.k.: ingyen), mivel az ígéretet nem tartották be" - írja Veress Albert, az intézmény egyik művésze Kiss Ernőről, aki a Csíki Játékszín kellékeseként dolgozik. Szabó Enikő, az intézmény másik színésze Dósa Erzsébetért, a társulat egyetlen súgójáért emelte fel a hangját. "Sajnos, mióta elbocsátották a színháztól, azóta in concreto máig nem történt meg az a bizonyos beígért, számára és számunkra reményt hozó, esetleges külső bedolgozói szerződtetéssel megoldható újraalkalmaztatása" - írta Szabó a vasárnap közzétett posztjában.




A problémák a kormány év eleji bérnövelő intézkedéseivel kezdődtek, és a Csíkszereda Önkormányzatának október végi döntésével tetőztek, amikor is a tanács eldöntötte, hogy a fennhatósága alá tartozó három kulturális intézményben - a Csíki Játékszín mellett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a Csíki Székely Múzeum - átalakításokat, reformokat hajt végre. Erről bővebben írtunk egy korábbi cikkünkben. Ezzel az átalakítással járt együtt, hogy különböző állásokat megszüntettek, illetve másokat áthelyezett a polgármesteri hivatal a fennhatósága alá tartozó intézményből a saját kötelékébe a 2017. évi 153-as törvényre hivatkozva, amely július elsejétől lépett életbe.

Akkor a polgármesteri hivatal azt is megígérte, hogy az állások megszüntetésével keletkezett emberhiányt, így a színház esetében a súgót, a kellékest és a jegypénztárost más típusú szerződéssel alkalmazzák. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesben három kezdő táncosként alkalmazott személynek pedig bedolgozói szerződést ajánlottak.

A színház igazgatója, Parászka Miklós már akkor említette, hogy jogilag nem pontosan tiszta számukra, milyen típusú szerződéssel alkalmazhatnak az alkotói folyamatban részt nem vevő embert. A 2007. évi 21-es kormányrendelet szabályozza azt, hogy az előadói tevékenységet folyató intézmények hogyan szerződtethetnek munkatársakat. Alkotói tevékenységet folytató művészek esetében ez egyszerűbb, mert szerzői jogdíjas szerződéssel megoldható, de az adminisztrációs és technikai személyzet esetében már bonyolultabb a kérdés, ha nem engedélyezett természetes személy az illető, tehát hétköznapiasan nincs PFA-ja, vagy esetleg nincs cége.

"A szerződéseket az intézmény vezetője kell megkösse"

- nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán polgármester, amikor megkerestük azzal kapcsolatban, hogy miért nem rendeződött a megszüntetett állások szerződéses betöltése. általános a szerződtetés joga valóban az adott intézmény vezetőjének van (ha nem rendelkezik másként a munkaszerződése), de a csíkszeredai eset ennél egy kicsit bonyolultabb. Parászka Miklós elmondása szerint az önkormányzatnak kell tisztáznia, hogy milyen megoldást tart jogszerűnek és fenntarthatónak, a színház önmagában nem tudja a döntést meghozni.

Borsos Kinga, a színház adminisztrációs vezetője azt is elmondta, hogy azért alakult így a helyzet, mert az önkormányzat világossá tette számukra, és benne van az október 27-i tanácsi határozatban is, hogy saját jogász híján november elsejétől jogi tanácsadást csak a hivataltól kérhetnek, és csak azt léphetnek, amit az megenged számukra. Így írtak egy átiratot, mert sem a súgó, sem a kellékes nem alkotói munkakőr, tehát nem lehet jogdíjas szerződéssel alkalmazni.

"Mi csak szót fogadtunk a polgármester úrnak, és jogi tanácsadást kértünk. Október 30-én tettük le az asztalukra, és most (november 21. – szerk.) kaptuk meg a választ, addig nem állt jogunkba semmilyen szerződést kötni" - magyarázta a késlekedést Borsos Kinga. A hivatal válasza szerint, amelyet az ügy nyilvánosságra kerülése után juttatott el a színházhoz, maximum produkcióra köthetnek szerződéseket. Borsos szerint a héten mindenképp megkötik ezeket a megállapodásokat következő produkcióra. Ez a megoldás egy súgó vagy egy varrónő esetében még egyszerűbb, mert rájuk inkább a próbafolyamat során van szükség. Egy kellékesnek viszont az előadások alatt is vannak feladatai, hiszen a fogyókellékeket folyamatosan pótolni kell. Így, ha valaki több produkcióban vesz részt, Borsos szerint valószínűleg több szerződést is kell majd kötniük.

Parászka Miklós magyaráz (Fotó: Krónika)Parászka Miklós magyaráz (Fotó: Krónika)


A bevezetőben már említett jegypénztárosi állást már betöltötték. Az állásra egy megfelelő gazdasági szakképesítéssel (is) rendelkező, de a színháznál eddig varrónői munkakörben dolgozó munkatársat akarták a színháznál alkalmazni. Gothár Emília munkakörét alakították át úgy, hogy ezután a jegypénztárosi feladatokat is ellássa. A színház illetékesei szerint ez volt a legsürgősebb, mert a bérletkiállítási időszakban mindenképp szükség volt egy olyan emberre, aki november elsejétől tovább dolgozik. Viszont amikor az említett személy szembesült a munka részleteivel és problémáival, meghátrált, és vállalta, hogy inkább munkanélküli lesz, mint a sok pénzzel járó felelősséget magára vegye. Az így megüresedett állást már be tudták tölteni.

"Kénytelenek voltunk visszaszerződtetni azt a nyugdíjas kollégát, aki ezt a munkát már az évad kezdetétől viszi" - mondta Parászka Miklós, aki szerint nem volt más megoldás, mint az évad végig alkalmazzák Balog Erzsébetet, az ő szerződtetéséért az igazgató vállalta a felelősséget. A polgármesteri hivatal friss döntésével az eddig is külsősként, szerződéssel dolgozó munkatársak problémáját is megoldotta, az intézmény már köthet szerződéseket velük is. A színház vezetősége Kraft Noémi jelmez-kivitelezőt említette, mint akit újra alkalmazhatnak így produkciókra.

Mi lett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes kezdő táncosaival?

Ha már a színháznál gondok adódtak a szerződésekkel, akkor értelemszerűen felvetődik a néptáncegyüttes esete is, ahonnan három kezdő táncosnak változtattak az alkalmazásán.

"Nem ugyanaz bedolgozónak lenni, mint főállásúnak. Ezért eddig a háromból kettő már felmondta az együttműködést, míg a harmadik a térdműtét miatt betegszabadságon van, ez után fog eldőlni a hogyantovább" - mondta megkérésesésünkre az intézmény vezetője, András Mihály, majd azt is elmegmagyarázta, hogy miért érinti nagyon rosszul az együttesüket ez a lépés.
"Nem volt már bőr, amit le lehetett volna rólunk húzni, mert néhány évvel ezelőtt már volt egy 8 személyes leépítés. Nekünk nincs színpadi munkásunk, nincs ügyelőnk, nincs öltöztetőnk. Nincs egy csomó olyan dolog, ami kellene, de úgy gondoltuk, hogy ne menjen a művészeti személyzet rovására. Nem nagyon van kiszolgáló személyzetünk. Az, hogy kezdő táncos, nagyon bagatellizáltan hangzik. Valójában viszont ez azt jelenti, hogy a jövőt, a termőágakat vágtuk le ezzel a leépítéssel. Nálunk nagyon sok az idős táncos, akik néhány év múlva nyugdíjba mennek, és egy hivatásos táncost nem 3 éjjel, 3 nappal alatt lehet képezni, hanem éveknek a feladata. Ha ezek az emberek elmennek, akkor nagyon rossz helyzetbe kerülünk. Itt foglalkozni kell a jövő kialakításával, ezért fontos, hogy mindig legyen tartalékos" - magyarázta az igazgató. Ráduly Róbert Kálmán úgy kommentálta az esetet: "Menedzseri kérdés, hogyha felajánlasz valakinek egy alternatív megoldást, és nem fogadja el, akkor ezt tudomásul kell venni."

Bár ez módosítás egyszerűen hangzik, de egy szerzői jogi szerződés olyan jelentős visszalépés a munkavállalónak, amit valószínűleg egyetlen menedzser sem tud kompenzálni. Főállásúként a munkaszerződés mellett ott van a teljes munkajogi védelem, így a fizetésvédelem, a felmondásvédelem, a munka-balesetekkel szembeni védelem, a szabadságpénz. Szerző jogdíjas külsős munkatársként nincs kiküldetési pénz, nincs társadalombiztosítás és a fent említett előnyök egyike sem.

"(A jogdíjas szerződés) nem egy munkajogi szerződés, annak semmi köze a munkajoghoz, és ahhoz, amit a munkavállaló védelme jelent, legyen szó fizetésvédelemről, szabadságpénzrő vagy másról. Az más kérdés, hogy variálódik a törvény, és hol kell egészségbiztosítást vonni, hol nem kell, mert ez sokat változott az elmúlt időszakban, de ez a legkisebb probléma ebben a történetben. Nem számít munkarégiségnek sem. Gyakorlatilag egy szolgáltatás, csak másképp van megfogalmazva. Dolgozol valahol, csak éppen nem úgy, mint egy fizetett alkalmazott" - magyarázta a különbséget Vallasek Magdolna munkajogász, a Sapeintia EMTE oktatója.



"Mivel anyagiakra hivatkozik az önkormányzat, mindent elkövetek, hogy több bevételünk legyen, hogy ezeket az anyagiakat segíteni, pótolni tudjuk. Minél több pénzt szeretnénk behozni. Többet akarok megvalósítani, mint amennyit ígértünk, és elvártak tőlünk. Hátha szándékunkat látva tudunk érdemben egyeztetni a jövőről, hogy ezt a kárt lehessen enyhíteni, visszafordítani" - kommentálta az eseményeket András Mihály. A javulásra viszont a polgármester úr hozzászólása szerint nem nagyon lehet számítani.

Még mindig van rosszabb?

A kulturális átszervezés másik fele, az áthelyezett munkatársak átállása az új munkahelyükre még nem teljesen történt meg. Ők írtak egy olyan nyilatkozatot, amellyel kérik az áthelyezésüket, amit az illetékes intézmények engedélyeztek számukra. A szerződésük nem szűnt meg. Bár az áthelyezés sokáig nem szerepelt lehetőségként a törvényben, de az illetékes szerint idén júliustól ismét lehetőség nyílt arra, hogy a közalkalmazottakat át lehessen helyzeni egyik munkahelyről a másikra. A polgármester szerint egyelőre még kétlaki módon történnek a dolgok, még csak egy új alkalmazott dolgozik teljes gőzzel az új munkahelyén, a többiek még besegítenek a korábbi munkaadójuknak. Az elöljáró ugyanakkor tovább változásokat is kilátásba helyezett.

"Amikor ennek a folyamatnak mi nekifogtunk, még a művészeti alkalmazottak béremelésesével járó kiadásokat akartuk mérsékelni. Azóta kiderült, hogy a kormány a 115 milliós költségvetésünkből még elvesz 15 milliót. Egy hete a hivatalon belül alakult egy válságstáb, aminek az a feladata, hogy nézze meg, hogy ezt a kiesést a bevételek növelésével és a kiadások csökkentésével részben hogyan lehet kompenzálni. Ennek konkrét kultúrát is érintő következménye, hogy több mint elkerülhetetlen az együttes és a színház összevonása. De a kulturális kínálat teljes átgondolása mellett a sportot, és sok minden mást, a városházát is komolyan át kell gondolni. Ez a 15 millió a költségvetésünk hetede, ami elúszik ezzel a kormányintézkedéssel, és nem egyszer, hanem örökre mindenféle kompenzáció nélkül. Legalábbis egyelőre. A helyzet sokkal súlyosabb, mint ami most látszik" - mondta a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy egy hete azon dolgoznak, hogy milliós nagyságrendben hogyan lehet jövedelmet növelni és kiadásokat csökkenteni, hogy fenntartsák a város működését egyáltalán.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS