2017. december 17. vasárnapLázár, Olimpia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A tanárok kreativitásán múlik, hogy mennyire izgalmas a házi feladat

Ambrus István 2017. november 28. 17:01, utolsó frissítés: 17:01

Egyes tanárok szerint sok az iskolában kiszabott házi feladat, amelynek minősége az oktatási rendszer hiányosságai miatt a pedagógusok találékonyságán is múlik.


November 7. és 20. között került sor arra az online konzultációra, amely során a tanügyminisztérium arra volt kíváncsi, milyen és mekkora mennyiségű házi feladatra van szükségük a diákoknak. Külön megszerkesztett íveket kellett kitölteniük a diákoknak, szülőknek és a tanároknak, amelyekben az iskolai tevékenység utáni, otthon megoldandó feladatokkal kapcsolatos kérdésekre kellett részletes válaszokat adniuk. Az így begyűjtött információkkal a tanügyminisztérium a házi feladatok során kialakult elégedetlenségeket szeretné kiküszöbölni, felhasználva a konzultáció eredményét arra, hogy hatékonyabban szabályozza az otthon megoldandó feladatok kiírásának módszertanát. Az online kérdőíveket összesen 54 000 személy töltötte ki.

A sok házi feladat akár ronthatja is a diákok teljesítményét, a nem túl sok, de kreatív és gondolkodásra serkentő házi azonban nagyban motiválhatja az iskolában szerzett tudás elmélyítését. Azzal, hogy szükség van házi feladatra, a diákok egy részét leszámítva mindenki egyetért. Azt viszont nehezebb meghatározni, hogy mennyi időt és energiát fordítson egy tanuló a házi megoldására, arról nem is beszélve, hogy a pedagógusoktól, tantervtől és tankönyvtől is függ ennek hatékonysága. A diákok gyakran arra panaszkodnak, hogy túl sok időt és energiát vesz igénybe a házi feladat megoldása, amivel az általunk megkérdezett pedagógusok is részben egyetértenek.

Szalay Zsuzsanna a Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanára és iskolapszichológusa a Transindexnek elmondta, a házi feladatok mennyiségét csökkenteni kellene, helyette inkább a kreativitásra, az iskolában és a tankönyvekből szervezett információ megfelelő szelektálására kellene fektetni a hangsúlyt.

'Meglátásom szerint a szeptemberi iskolakezdéstől mostanáig a diákok jelentős része elfáradt. Elsősorban a nulladik és az ötödik osztályos tanulókra gondolok, akik esetében változott a tananyag. Az 5-8 osztályosok és a líceumi diákok közül sokan tanítás utáni órákra járnak. Véleményem szerint a 7-8 óra iskola, valamint az utána következő magánórák tevékenységei miatt a tanulók egyre kimerültebbek. Ezt abban is látom, hogy ha részt vesznek iskola utáni foglalkozáson azt kérik tőlem, hogy az aktív tevékenység helyett beszélgessünk, pihenjünk- mondta Szalay Zsuzsanna.


A pszichológus szerint sok iskolás este 8-ig házi feladatot ír, ami nem hagy elég időt a pihenésre. Szerinte szükség van házi feladatra, de elsősorban olyan gyakorlati feladatokra, amelyek nem a memorizálásra sarkallnak, és amelyekkel az iskolában szerzett friss tudást el lehet mélyíteni, hogy más kontextusban is megtanulják használni azt az iskolások. Manapság a túlzott memóriafejlesztő tanulás a hangsúlyos, a tananyag bemagolására sok időt fordítanak a diákok, de kevesebb energia jut a gyakorlati tevékenységet igénylő feladatok elvégzésére.

“Jó ötletnek tartanám bevezetni a tanulásmódszertant már a nulladik osztálytól, és megtanítani a gyerekeket önállóan tanulni, segíteni nekik megismerni a saját tanulási stílusukat, emellett több tanulási stratégiát és technikát is el kellene sajátítaniuk, amit a a személyiségüknek megfelelően alkalmazhatnának”- fejtette ki a pszichológus.

A pedagógus úgy véli, az eredményes tanulásra leginkább az önállóan elvégzendő munka gyakoroltatásával lehet ránevelni a diákokat, de a házi feladatok sok esetben nem ezt célozzák. Ennek következményeként a gyerekek sokszor a magolást és az értelmetlen tanulást választják, ami hosszú távon nem célravezető. Ezért a házi feladat megoldása közben rengeteg energiát elfecsérelnek és sok olyan információt memorizálnak, amit később nem tudnak hasznosítani.

“Az információ megfelelő szelektálására és elsajátításának módszerére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, amely majd a felsőoktatásban is használható. Jelenleg az oktatási rendszer erre nem fektet kellő figyelmet. A tudásmódszertani ismeretek elmélyítésére nincs lehetőség, csupán a lexikális tudás megszerzése kap szerepet”- mondta a pszichológus.

Szerinte a házi feladatra szánt idő az életkori sajátosságoknak megfelelően korosztályonként változik, de függ a terhelhetőség és a memória, valamint a figyelmi kapacitástól is. A házira szánt időnek az elemi iskolában legfeljebb 30-60 percnek kéne lennie, 5-8 osztályban egy-másfél óra, de ennek a líceumban sem szabadna meghaladnia a 2 órát. “ Ez a személyes meglátásom, figyelembe véve, hogy az iskolai oktatás sokszor délután 3-ig tart, így pedig kevés szabadidejük marad az iskolásoknak. Mindenkinek van egy saját ritmusa, amit az iskolában nem mindig sikerül figyelembe venni, ez rengeteg diákot stresszel, és sok iskolai kudarcot eredményez. Jobb lenne alkalmazkodni a gyermekek fejlődési üteméhez, de azzal is tisztában vagyok, hogy egy 28 fős osztály esetében nehéz a differenciált oktatást megvalósítani.

Minden tanár a saját tantárgyát tartja a legfontosabbnak, ami természetesen érthető. Az érettségire szükséges tantárgyak esetében a tanárok azzal érvelnek, hogy fel kell készülni a vizsgára. Ezek valós tanári félelmek, de éppen ezért érdemes lenne módosítani az érettségi tételek tartalmát, számonkérési jellegét. Már vannak elmozdulások ilyen téren, önálló véleményt vagy érvelést kérnek a vizsgán és kevesebb lexikális tananyagot, de ezeket figyelembe véve is még mindig túl sok a fölösleges információmennyiség - mondta Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus.

Batiz Elly a Kolozs megyei tanítók és óvónők szakfelügyelője is hasonló módon vélekedik, szerinte a házi feladat minősége a mennyiség rovására megfontolandó. Semmit nem lehet alaposan elmélyíteni begyakorlás nélkül, az iskolában pedig nincs mindenre idő. "Úgy gondolom, hogy a rendszeres házi feladat munkához szoktat, és kötelességtudatot fejleszt a gyermekekben. Van amikor mennyiségileg nagyon sok, van amikor minőségileg túl nehéz, vagy éppen túl könnyű. Ha túl könnyű, az nem jelent kihívást a gyermekek számára, ha túl nehéz, akkor viszont elijeszti. Az osztály nívójához, a gyermek képességeihez kellene mérni, azonkívül differenciálni kellene, és fontos lenne minden alkalommal ellenőrizni mennyiségileg és minőségileg is a házi feladatot.

Az ellenőrzés során sok minden tisztázódhat, visszajelzést kaphat a pedagógus. Amikor annak idején azt vettem észre, hogy ugyanaz a hiba több gyereknél előfordult, akkor rájöttem, hogy nekem kell valamit kiegészíteni, tisztázni, mert lehetséges, hogy nem volt eléggé alapos és világos a magyarázat az előző órán. A pedagógusnak az is visszajelzés, hogy hogyan oldották meg a feladatot, egyáltalán mennyi energiát voltak hajlandók fektetni annak elkészítésébe. Ha egy osztályban sorozatosan csak ímmel-ámmal dolgoznak a gyermekek, és csak azért oldják meg a házit, mert az kötelező és muszáj, akkor ez visszajelzést jelenthet. Egy tapasztalt pedagógus ezt észreveszi, és el kell gondolkoznia azon, hogy mi lehet az oka a motiváció csökkenésének- vélekedett Batiz Elly.

A tanfelügyelő szerint elsősorban a tanártól függ, hogy mennyire izgalmas vagy unalmas a házi feladat, de a helyzetet a tankönyvek hiánya is nehezíti. A házi feladat szerepe az is lenne, hogy a diákokat gondolkodásra késztesse, megtanítsa szelektálni az információt, rendszerezni a tanultakat. A kreativitást igénylő feladatokat nem tudja minden gyermek megoldani, ehhez általában szükségesek előzetes ismeretek és jártasságok is.

"A házi feladatok során a diákoknak a tudásukat különböző típusú feladatokban kell alkalmazniuk, ezért fontos lenne a feladatfajták változatossága és az is, hogy az életkor gondolkodásának, érzelemvilágának megfelelő tartalmak kerüljenek ezekbe a feladatokba. Nem lehet ünnepnap minden alkalom az iskolában, de a mai lehetőségeket kihasználva a jövőre felkészítve kellene a gyermekekkel foglalkozni. Az nem tartható, ami ezelőtt húsz évvel volt. Olyan oktatási módszerekkel nem lehet az iskolások érdeklődését fenntartani"- mondta a tanfelügyelő. Aki szerint a házi feladattal töltött idő nagyban függ a gyermekek személyiségétől. Van aki nagyon hamar elkészül a házival és van akinek sokkal több időre van szüksége. A legjobb az lenne, ha a mindenki kapna kötelező otthoni feladatot, amely mellé további szorgalmi feladatok társulnának, amelynek a megoldását valamilyen formában jutalmazni kell. "Egy átlag elsősnek elég lenne egy óra, legtöbb másfél, de harmadik vagy negyedik osztályban se tanuljon a gyerek 2,5 óránál többet"-tette hozzá Batiz Elly.

Egy 2014-ben készített PISA felmérés szerint Romániában a diákok 7 órát töltenek iskola után a házai feladat megoldásával. Hasonló a helyzet Írországban, Olaszországban, Kazahsztánban, Oroszországban és Szingapúrban. Ilyen tekintetben Kína vezeti a listát, ahol a házi feladattal eltöltött órák száma 14. A felmérés szerint a másik véglet Finnország, ahol a diákok átlagosan heti három óránál kevesebb időt töltenek házi feladatok végzésével.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS