Milyennek látszik a magyar-román viszony Magyarországról?
szerk. 2017. december 05. 17:39, utolsó frissítés: 2017. december 09. 10:26A Külügyi és Külgazdasági Intézet szerint egyre jobb, épp csak az információs háború ne induljon be.
Kétoldalú kapcsolataink örvendetes módon fejlődtek 2017-ben – állapítja meg a magyar Külügyi és Közgazdasági Intézet elemzése. A magyar-román kapcsolatokat és romániai megítélésüket vizsgáló nyilvános dokumentumot Barabás T. János állította össze.
Közös tennivalóként a román külügyminisztérium a biztonság- és energiapolitikai, valamint az infrastruktúra-építést helyezi előnybe, és ez találkozik a magyar érdekekkel is, állapítja meg a jelentés. A román külpolitika annyiban árnyaltabbá vált, hogy már üdvözli a „kulturális sokszínűséget” – eddig ugyanis Bukarest álláspontja az volt, hogy Románia egységes, nem multikulturális ország, teszi hozzá Barabás, aki a kedvező nyilatkozatok fényében nem tartja kizártnak, hogy a román politikai mentalitás a magyar ügyekben is egy fokkal nyitottabb lett.
Barabás úgy látja, a román külpolitika alapjellemzője, hogy a közvetlen szomszédjaival ellentmondásos, problémákkal terhelt kapcsolatai vannak, ezért a siker érdekében szélesebb körben keresi a közvetlen partnereit, külpolitikája kiegyensúlyozását. Ugyanakkor a mostani kormányzati programba bekerült, hogy a gazdasági kapcsolatokat elsősorban a tágabb régióban és a hagyományos közép-európai partnerekkel kell növelni középtávon, teszi hozzá az elemzés, amely szerint ez a stratégiaváltás Magyarországot is felértékeli Románia szemében.
A kormányprogramról
A román kormány 2017–2020 közötti programját vizsgálva Barabás kijelenti: az nem említi kiemelt helyen a magyar–román kapcsolatokat, viszont a regionális infrastrukturális együttműködéssel foglalkozó bekezdésben Magyarország már hangsúlyosabban szerepel.
A kormányprogram szomszédságpolitikát tárgyaló része is csupán vázlatos: a lengyel és a török biztonságpolitikai relációt emeli ki. A szomszédokkal folytatandó politikai kapcsolatok háttérbe szorulásának viszont ellentmond a gazdaságpolitikai rész, amely a közép-európai államokkal való kereskedelem, illetve általában a gazdasági kapcsolatok javítását nevezi meg a legfontosabb tennivalók között. Ennek hátterében az áll, hogy Romániának csupán 36 milliárd eurós exportja (2015-ös adat) van a schengeni övezet országai felé, az importja viszont meghaladja az 50 milliárd eurót – írja Barabás. (Összehasonlításképpen: Magyarországnak 50 milliárd euró körüli schengeni exportja volt a vizsgált évben, és aktívumot produkált.)
A kormányprogram belpolitikai részéből is csupán áttételesen lehet következtetni arra, hogy milyen összefüggésekben lehetnek fontosak a románok számára.
A program adminisztratív jogokat adna fejlesztési régióknak (északnyugati, északkeleti, nyugati, középső, délnyugati, déli, délkeleti és bukaresti), amihez alkotmányos, adminisztratív reformra van szükség.
Az adminisztratív reform végrehajtásakor várhatóan felmerül a Székelyföld ügye is, de hosszú távon nagyobb veszélyt jelenthet a hagyományos román hatalmi képletre az, hogy a decentralizáló reformok eredményeként főleg Erdély fejlődne, ami tápot adhat egy erdélyi román identitás megerősödésére – állapítja meg az elemzés.
A külügyről
A jelentés a román külügyminiszter nyilatkozatait is megvizsgálta, hogy pontosabb képet kapjon a külügy viszonyulásáról. Teodor Meleşcanu külügyminiszter egy román lapnak adott 2017. tavaszi interjúban kifejtette, hogy a kormány külpolitikai stratégiája prioritásként kezeli a szomszédos államokkal való kapcsolatokat. Kiemelte, hogy Magyarország számára Románia a második legfontosabb kereskedelmi partner, és a februári budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter egyaránt együttműködési készséget mutatott.
A Magyar Időknek adott interjúban viszont Meleşcanu kifejtette, hogy nem igazak azok a médiahírek, amelyek szerint korábban rossz kapcsolatok voltak a két állam között. Ennek igazolására példaként említette a közös infrastruktúra-építést, a gázellátási interkonnektort, valamint a kereskedelmi kapcsolatok bővülését.
Megemlítette, hogy a magyar állam rendkívül aktív Romániában: konzulátusok, kereskedelmi és kulturális képviseletek nyíltak. Majd hozzátette, hogy „bár lenne a magyaroknak Szerbiában és Szlovákiában is ilyen sikerük”. Véleménye szerint a sajtóban azért alakulhatott ki kedvezőtlen kép a román–magyar kapcsolatokról, mert 2008 óta nem tartottak közös kormányértekezletet. Mint mondta, a két államnak stratégiai együttműködési megállapodása van, és „együtt könnyebben evezhetnénk a nemzetközi vizeken is”. Meleşcanu kijelentette, hogy a szoros együttműködéshez jó alapot jelentene az, hogy „Romániában virágzik a magyar kisebbség kultúrája”, amire a bukaresti kormány több száz millió eurót költ. Közvetve tehát azt kívánta üzenni, hogy jobbak lehetnének a két ország kapcsolatai, ha a magyar fél nem foglalkozna olyan sokat az etnikai ügyekkel, és nem kifogásolná (a román felfogás szerint: eltúlozva) a romániai magyarság helyzetét – vélekedik Barabás T. János a külügyminiszteri nyilatkozat kapcsán.
Ugyanebben az interjúban Meleşcanu felsorolta a két állam közös érdekeit is:
-közös erőfeszítéssel fejleszteni a transzatlanti struktúrákat;
-hatékony részvétel a brexit utáni új uniós politikai konstrukció létrehozásában;
-a NATO keretében való együttműködés;
-a nemzetközi jog érvényesítése a nemzetközi politikai porondon;
-a kétoldalú kapcsolatokban pedig az energetikai infrastruktúra és az autópályák összekötése.
A román külpolitika vezetői 2017 őszén Varsóban, Budapesten, majd az EU londoni, informális külügyminiszteri találkozóján is tárgyaltak a V4-es partnereikkel.
Meleşcanu külügyminiszter kijelentette, hogy egyre inkább tapasztalható a V4-nek, Romániának és Bulgáriának az uniós és biztonsági politikájuk (pl. a brexittel, a fekete-tengeri biztonsággal, az energiapolitikával kapcsolatos ügyek) egyeztetésére vonatkozó közös igénye.
A román politikai kommentárok szerint az EU-n belül a V4+Románia alkotta csoport a német–francia páros politikai túlsúlyát is ki tudná egyensúlyozni egy sor témában. Ugyanakkor Klaus Johannis államfő egy 2017. októberi nyilatkozatában úgy vélte, a V4 nem egységes csoport, az uniós kérdésekben legalább két táborra oszlik, és Románia nem osztja némelyik politikáját. Szerinte a V4 és Románia közeledése „nem reális”.
A román külügyminisztérium honlapja idén októberig hatvankilencszer említette Magyarországot, ezek közül csupán tizenkettő szólt a kétoldalú politikai kapcsolatokról, tíz közlekedési hír, és csak hatban szerepelt az ország gazdasági összefüggésben. Ez utóbbiakból két esetben az uniós Duna-stratégia konferenciája kapcsán, egyszer a lézerkutatás terén megvalósuló technikai együttműködés ügyében, egy alkalommal pedig az energiapolitika témájában (az amerikai–román stratégiai együttműködési dokumentumban) bukkan fel Magyarország mint gáz interkonnektor partner, továbbá két interjúban volt még érintett. A kétoldalú politikai kapcsolatok terén öt hírben írtak Meleşcanu budapesti látogatásairól, egyben Íjgyártó István államtitkár februári romániai útjáról, kettőben Zákonyi Botond nagykövet és Teodor Meleşcanu megbeszéléséről, négyben pedig magyar részvétellel zajló konferenciáról. A legtöbb említés nemzetközi vagy regionális (tíz az EU, tíz a V4+) együttműködés kapcsán történt. A vizsgált periódusban az utazási korlátozásokról szóló tizenöt konzuli hír is megjelent.
A médiáról
Barabás a Hotnews.ro illetve a sputnik.md és az RFI portálja által közölt magyar vonatkozású anyagokat is összehasonlította, és arra a következtetésre jutott, hogy a Hotnews sokkal kiegyensúlyozottabban, kevésbé “elfogultan” tájékoztat Magyarországról, mint az orosz, illetve francia állami román nyelvű portálok. (Az elemzés megfogalmazása szerint “a minősítésben hír esetén az „elfogult” jelző a hamis adatokat tartalmazó írásra, kommentárnál pedig az események eltúlzott, egyoldalú szemléletű, tendenciaszerűen valótlan állításokkal teleszőtt értelmezésére utal”.)
A Hotnews.ro magyar vonatkozású médiaanyagai közül energiaügyekkel 16, az orosz–magyar kapcsolatokkal szintén 16, a magyarországi belpolitikával, korrupcióval 25, a kétoldalú politikai kapcsolatokkal 20, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokkal 22, kulturális, oktatási témákkal megint csak 20 foglalkozott; a CEU-val kapcsolatos, a magyar kormánnyal kritikus anyagok száma 26, a sport témájúaké 18 volt, míg Magyarországot a negatív nyugati megítélése kapcsán 12, egyéb nemzetközi kontextusban pedig 22 alkalommal említették; a „magyar szélsőségesek” 15 írásban szerepeltek.
A médiaanyagok több mint 90 százalékát magyar vagy nyugati hírforrásból vették át, vagyis alig van budapesti tudósítójuk. A magyar vonatkozású médiaanyagok zömét a magyar kormánnyal kritikus forrásból (Budapest Beacon, Magyar Narancs, Népszava, Reuters, Deutsche Welle, AP, BBC) idézték, és csupán néhány hír származik a magyar kormányközeli médiától (főleg az MTI-től) – áll az elemzésben.
Barabás értékelése szerint a Hotnews-ön sok az elfogultnak nem nevezhető, de kritikus anyag. A nehezményezett témák megjelenésének gyakorisága szerint első helyen áll a határátkelők zsúfoltsága, azt követik a CEU-ügyek, a Magyarországgal szembeni EU-eljárás, a sporthuliganizmus, illetve a „magyar szélsőségesek”. A magyar vonatkozású hírek 90 százaléka semleges, tárgyilagos, néhány pedig barátságos hangnemű. A 212 említés meghaladja a lengyel, bolgár, szerb, török vagy ukrán vonatkozású hírek számát. Ez annak a jele lehet, hogy a románok a régión belül fontos partnernek tartják Magyarországot – ami nem teljesen egyezik meg a román kormányzati kommunikációval – állapítja meg az elemzés.
Az anyagokat elemezve Barabás arra a következtetésre jut, nem állítható, hogy jelenleg szervezett kormányzati médiakampány folyna Magyarország vagy a romániai magyarság ellen. Fellelhető viszont az arra irányuló igyekezet, hogy egyes összefüggésekben (székelyföldi nyelvhasználati témák, sporthuliganizmus) rossz színben tüntessék fel hazánkat, de ennek háttere igen összetett – állapítja meg.
Az elemzés javaslatokkal is él a média terén. “A magyar és a román társadalom előnyére válna, valamint a kapcsolatainkra is jótékonyan hatna a nyilvánosságban való nagyobb együttműködés. Az alábbi területekre lehetne fókuszálni:
- Tudósítói hálózat fejlesztése. Budapesten csak két román média képviselteti magát (Radio Romania, Digi 24 TV). Ezért az anyagokat a román fél többnyire harmadik forrásból veszi át.
- A román médiának az MTI-vel és más magyar mainstream médiával való együttműködésének az erősítése.
- A román médiában megjelenő magyarságkép további javítása. Az ugyanis inkább tárgyilagos, és nem tükrözi a román politikai szféra gyakran kritikus, nacionalista magyarság-politikáját.
A sajtóban nagyobb fontosságot tulajdonítanak Magyarországnak, mint a kormánypolitikában (több hír jelenik meg rólunk, mint a többi V4-es tagállamról). Nyitottságot, érdeklődést tapasztalhatunk a gazdasági és kulturális témákban, vagyis ezeken a területeken jó hírünk van.
Mindez azt is jelzi, hogy további tennivalói vannak a magyar kormányzati kommunikációnak. Arra következtethetünk, hogy a román médiában megjelenő magyarságkép az elfogadást, a közös érdekek felismerését illetően előbbre jár a kormányzati politikáknál, így a magyar fél bátran nyithat a román média felé” – összegez az elemzés (kissé talán túl optimistán és naivan).
Az információs hadviselésről
A Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzése külön fejezetet szán a LARICS megalakulásának. A Román Tudományos Akadémia Információs Hadviselést és a Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma (Laborator de Analiză a Războiului Informaţional şi Comunicare Strategică, LARICS) április elején kezdte meg működését, és bemutatkozó konferenciájukon kiderült, a fő kihívást az orosz információs hadviselés jelenti, és az intézmény feladata nemcsak az elemzés és a védelemre vonatkozó javaslatok tétele, hanem a támadás, a „román érdekek aktív képviselete” is.
“A LARICS fő feladata, hogy a román érdekeket támadó médiamegjelenéseket vizsgálja, elemezze. A weboldalán máris Románia elleni rágalmazással és információs támadással, románellenes lejáratási kampányok indításával vádolja Magyarországot (pl. e célból „találták ki” a magyarok Tisza romániai szennyezését), és „Orbán Viktor románellenes aknamunkájával” példálózik. Az intézmény egy másik tanulmánya szerint Magyarország az Oroszország utáni második legfontosabb ellenfél.
A LARICS weboldalán megjelenő ellenségkép azt jelzi, hogy a 2018-as választási évben komoly kritikára kell számítani a részükről” – áll a Barabás T. János által összeállított elemzésben, amely azt is megjegyzi: Magyarországnak csupán kibervédelmi intézete van, az információs hadviselés terén nem rendelkezik stratégiával és szervezett háttérrel.