2018. október 20. szombatVendel
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ezek voltak 2017 legjei a Transindex szerint

szerk. 2017. december 20. 10:36, utolsó frissítés: 15:47

Az idei év (már megint) a tüntetésekről szólt, a politika erodálásáról, iskolákról, medvékről. Kegyetlen év volt, de mutatjuk a csúcspontokat.


Az év embere: a Cluj Pride felvonulója



Legyen bármilyen félszeg is a szervezés, tetszelegjen bármennyire is a multikulturalitás rózsaszín tangájában Kolozsvár vezetése és járjon bármilyen súlyos következményekkel, de idén júliusban megszervezték az első kolozsvári melegfelvonulást: nagyjából ezernyi fehér pólós, többnyire fiatal sétált csendben, békében, szelíden, nem hivalkodóan és agresszíven, egyenlő jogokat kérve.

Bátor és határozott lépés volt a felvonulóktól (legyenek bár az LMBTQ-közösség tagjai, vagy sem), akik nemcsak a szexuális kisebbségek mellett álltak ki, hanem egyértelműen előrébb mozdították a világ kerekét. Ők azok, akik miatt egy kicsit jobbnak érezhettük ezt a helyet és országot, ahol élünk.


Az év tömegsportja: a tüntetések

2017-ben az ország egy része arra ébredt az ünnepek utáni letargiából, hogy utcára kell mennie. Február elsején az alig egy hónapja hivatalban lévő Grindeanu-kormány csendben, „az éj leple alatt” elfogadta a btk. módosítását, annak ellenére, hogy Bukarestben és az ország nagyvárosaiban több ezren tüntettek már az előző napokban is a tervezett változtatások ellen. De a hírhedt OUG 13 (13-as számú sürgősségi kormányrendelet) tartalmánál valószínűleg sokkal fontosabb volt az, hogy a PSD, élén az egyik ügyében már felfüggesztettre ítélt Dragneával (van azóta más ügye is, egyre több), semmibe vette a közakaratot. A romániai tüntetések, amelyekkel sikerült elérni a sürgősségi kormányrendelet visszavonását, például szolgáltak Európa-szerte.


Úgy látszik egyébként, hogy a romániaiak hagyományosan a téli hónapokban szeretnek az utcára vonulni (vagy fordítva: a politikusok hiszik azt, hogy télen könnyebben megúsznak dolgokat?), most is sokan tüntetnek az bírák és ügyészek jogállásának tervezett változtatásai miatt. De amúgy is van ennek már egy ciklikussága nálunk, ha visszatekintünk az elmúlt évekre.


Az év fotója:

Egy bukaresti, februári tüntetésen készült, és pillanatok alatt bejárta a nemzetközi sajtót is (lásd a nagyképet).


Az év sportteljesítménye: a PSD ámokfutása

Ha valaki egyszer megírná a Hogyan tegyünk tönkre egy év alatt egy 45%-os pártot című gyorstalpalót (vagy maradjunk a sporthasonlatoknál, lehetne az is a címe: Hogyan rúgjunk öngólt, ha csak mi vagyunk a pályán?), annak egyebet sem kellene tennie, mint végigkísérnie a PSD-nek az idei évét. A választásokat lóhosszal nyerő Dragneáéknak sikerült a kormányzás minden akadályába belebotlaniuk, sikerült minden a kapujuk közelében adódó helyzetet öngólra váltaniuk, miniszterelnökük pedig már az első negyedben kipontozódott. Ilyen kormány mellett ellenzékre nincs is szükség. Bár a politikai logika szerint Grindeanu és csapat szinte bármit átvihetett és megvalósíthatott volna, erre azzal kezdték, hogy hozzányúltak az egyetlen olyan dologhoz, amit az emberek nagyon elleneztek. Ha az arrogancia olimpiai sportág lenne, tuti hogy Romániát a PSD képviselné. Altă întrebare!


Ehhez az első nagy bukfenchez aztán jött a többi: például az, hogy látszólag fogalmuk sem volt arról, mihez kezdjenek a kormányzással, sorra dobták be a képtelen ötleteket, amiktől aztán a társadalomtól kapott egy-két büntetőrúgás után elálltak (ebben a műfajban a munkaügyi miniszter a csúcstartó), aztán jött az öltözői konfliktus, aminek a végén Grindeanunak bedobták a törölközőt, pedig ő váltig állította, hogy még csak most kezd belejönni, bírná ő a 15. menetig is, csak az edzővel van a baj.

A leghihetetlenebb az egészben az, hogy mindez egy olyan periódusban történt, amikor jóformán még ellenzék sem volt, hiszen a PNL ugyanezt a meccset lejátszotta kicsiben, kissé korábban, és teljesen szétesett, azóta is csak a PSD töketlensége és a magyarellenes baromságaik tartják szinten őket.


Az év szent tehene: az igazságügy

Legyen az btk.-módosítás, közkegyelem, büntetőjogi eljárási törvénykönyv vagy a bírák és ügyészek jogállásának megváltoztatása, egyszerre szisszen fel a DNA, a DIICOT, a CSM, az ellenzék, az államfő, és, ami a legfontosabb: az utca embere. Mind jöhetnek az észérvek, magyarázatok, mert a képlet sokak szerint nagyon egyszerű: ne azok akarják eldönteni, milyen a jó igazságszolgáltatás, akiknek meggyűlt a bajuk vele.


Az év szava: a #metoo

Mióta elindult, a #metoo mozgalom világszerte hatalmas hullámokat kavart: egyrészt felhívta a figyelmet a szexuális zaklatások tömegességére, a rendszerszintű elterjedésre, másrészt pedig bebizonyította, hogy bárki számon kérhető. A mozgalomhoz a Weinstein-botrány szolgáltatta a kiindulási pontot, de a közösségi médiának köszönhetően mind tartalmát, mind terjedelemét tekintve túlnőtt ezen, és talán valódi társadalmi változásokat indított el. A Time magazin szerint azok lettek az Év emberei, akik megtörték hallgatást, és kétségtelenül ebben rejlik a legfontosabb szerepe: bátorságot adott a szexuális zaklatások elnémított áldozatainak, hogy végre megszólaljanak.

Cartoon Movement - #MeTooCartoon Movement - #MeToo



Az év fekete báránya: Soros. Soros. Soros. Soros. Soros. Soros stb.

Bármi rossz történt is idén, a mögött egyesek szerint egészen biztosan ott állt Soros György. A Fidesz hosszú keresgélés után (migránsok, civilek, CEU...) megtalálta a tökéletes ellenségképet, aki mindezt egybefogja, ráadásul arca is van. Ha ma a Sátán maga Magyarországra látogatna, őt is több szeretettel fogadnák, mint Soros Györgyöt, az embert, aki a végén nevetni akar. A rá épített „nemzeti” „konzultáció” nevetségesen szomorú, az erre épített médiakampány pedig kiábrándítóan primitív, ami nem jelenti azt, hogy hatástalan is lenne. Sajnos ez egy tökéletes kórlelet a magyar társadalom jelenlegi állapotáról. A nagy port és tiltakozásokat kiváltó lex CEU is ennek volt az előjátéka.


A recept annyira hatásos, hogy Dragnea is használja hébe-hóba, bár (egyelőre) sokkal kisebb erőbedobással, mint szomszédjai.

Az év legjobb plakátjaAz év legjobb plakátja


Az év átszervezése: Erdélyi Riport, Udvarhelyi Híradó

Nálunk, ha valamit átszerveznek, annak jó vége nem lesz. Nézzük csak meg, hogy átszervezte a kiadó az Erdélyi Riportot! A tavalyi év végén jött a hír, hogy a Progress Alapítvány kiadói minőségében határozatlan időre beszünteti az (2015 óta amúgy is csak online megjelenő) Erdélyi Riport portál működtetését. Az alapítvány igazgatótanácsának elnöke pedig megerősítette nekünk: a lapot nem megszüntették, hanem felfüggesztették a működését, és azt is elmondta: mindenképpen szeretnék folytatni. Azóta is kíváncsian várjuk a folytatást.

Ennél aggasztóbb azonban, hogy az Udvarhelyi Híradó kiadó csődvédelem alá került idén decemberben, ugyanis nem egy pár százas napi olvasottságú kiadványról, hanem az egyetlen magyar országos napilap, a Krónika, négy helyi lap (Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Váráshelyi Hírlap és Gyergyói Hírlap), az Erdélyi Napló hetilap, illetve a legnézettebb hazai magyar portál, a székelyhon.ro kiadójáról van szó, amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli, magyarországi "Határok nélkül a magyar sajtóért" Alapítvány.


Az év kajája: a kauflandos miccs


Fără comentarii.

Az év meg nem valósult politikai románca: Macron és Merkel

A francia elnök nemcsak azért emlékezetes, mert huszonnégy ezer euró értékben költött sminkre (hivatali ideje első három hónapjában), hanem azért is, mert – még egyelőre – legyőzte Marine Le Pen Nemzeti Front Pártját. Aggódásra ad viszont okot, hogy az azóta életbe léptetett intézkedéseinek népszerűtlensége vajon nem ágyaznak-e meg inkább Le Pen győzelmének a következő választásokon.

Fotó: AFP.Fotó: AFP.


Angela Merkel pedig már csak azért is az év embere lehetne, hogy mennyit forgott jobboldali közszájon. Bele sem merünk gondolni, hogy szegény édesanyjának milyen csuklási rohamai lehettek. Mindazonáltal a megítélése és népszerűsége is többszörösen átalakult az év során, azonban az idei szövetségi választásokon is sikerre vitte pártját, minden nemzetközi ítélet, propaganda és mende-monda ellenére, ami bőségesen tanúskodik politikai nagyvonalúságáról, hozzáértéséről és tehetségéről. Még akkor is lényeges ez, ha voltaképp esett a támogatottsága, de legalább meggátolta az AfD teljes győzelmét, ami önmagában is nagy eredmény. És Európa, amely a Brexit-után úgy fetreng, mint egy gyomorbajos Moliere-hős, kettejük duójától várja, hogy új irányt mutassanak. Persze ez csak akkor lehet, ha végre valaki koalícióra lépne Merkel pártjával, és így kormányt lehetne alakítani.


Az év performanszművésze: Florin Roman

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőjének termékeny éve volt. Amellett, hogy ahol csak lehetett, beleszállt az RMDSZ-be, a gyulafehérvári honatya mindenféle módon próbálta felhívni a figyelmet a problémákra, de leginkább magára. Novemberben például az élelmiszerek drágulása miatt akadt ki, ezért parlamenti felszólalását liszttel, tojással és kenyérrel illusztrálta. Az erről készült videót több mint egymillióan nézték meg Facebookon.



És még igaza is volt, tényleg sokat drágultak az élelmiszerek, csak azt hiányoltuk, hogy nem kezdett el ott rögtön palacsintát sütni. Mindenesetre populizmusban magasra tette a mércét. Roman ráadásul bekerült a környező országok médiájába is azzal, hogy három órán át éhségsztrájkolt Liviu Dragnea képviselőházi elnök irodája előtt, mert azt hitte, nem finanszírozzák megfelelően az Egyesülés Emlékművét. Aztán kiderült, hogy már el volt rá különítve a pénz. De az ő “zseniális” ötlete volt az is, hogy minden hazai városban legyen egy olyan utca, ami a Nagy Egyesülés dátumáról kapja a nevét.

Az év normalitás-fejleménye: a háromnyelvű táblák Kolozsváron



Nem adta könnyen a bőrét a kolozsvári városháza, de a civilek munkájának köszönhetően végül mégis veszített a bíróságon, amely kötelezte a hivatalt, hogy három nyelven kitegye a város bejáratához a helységnévtáblákat. Hatalmas munkát végeztek (más-más arányban) a European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány és a Minority Rights jogászai, aktivistái, a Musai-Muszáj mozgalom, valamint az RMDSZ helyi tanácsosai is. Mi pedig hosszú idő után adtunk ismét Kivi-díjat valakinek.


Az év normalitás-deficitje: a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium

A marosvásárhelyi katolikus gimnázium létrehozása és működése körüli huzavona 2013 végén kezdődött, az intézmény megalapításáról akkor pozitívan döntött az önkormányzat és a tanfelügyelőség, viszont később kiderült, hogy az ügyészség szerint ez nem felelt meg a törvényes követelményeknek. A DNA keményen beszállt a buliba, kihallgatva többek között a diákok szüleit. Aztán sorra mindenki tüntetett, és remek alkalmat szolgáltatott mindez egy jó kis magyar-román diplomácia csörtéhez is.



A RMDSZ végül úgy módosította a tanügyi törvényt, hogy ne csak az önkormányzatok hozhassanak létre tanintézményeket, aminek köszönhetően előreláthatóan jövő év folyamán minden törvényes keret adott lesz ahhoz, hogy ismét létrejöjjön a marosvásárhelyi katolikus iskola, és végre mindenki felszusszanjon.


Az év kacsája: a Kék bálna

Valódi hisztériaként robbant be Romániában is, hogy létezik egy Kék bálna nevű kihívás kamaszoknak, amely az interneten szedi az áldozatait. Innentől kezdve bárkivel bármi szokatlan történt, annak a Kék bálna volt az oka. A pánikkeltésben a rendőrség is élen járt, iskolákban turnéztak felvilágosító kampányukkal, és lassan minden kisiskolás azt állította magáról, hogy már "letöltötte és játszotta a játékot". Aztán elkezdtek szállingózni az olyan hírek is, hogy az egész inkább csak egy ordas nagy kamu.. De egy valamit nagyon megtanultunk: a szülők és gyerekek között élesebb a szakadék, mint valaha.


Az év nagy visszatérője: a medve

A medve már a tavalyi listánkon is ott volt, de idén sem hagyjuk pihenni, ahogy ő sem minket. 2017-ben is nagy riadalmat okoztak ezek a nagyvadak, elsősorban Székelyföldön. Az ügyet Borboly Csaba tanácselnök tűzte ki idén is a zászlajára, de valódi megoldás továbbra sem született a problémára, bár néhány veszélyes példányra kilövési engedélyt adtak. Ami szokás szerint az egyik félnek túl kevés, a másiknak meg túl sok volt. Végül 2017 végén nemcsak Borboly, de egy medve vált világszinten híressé, amikor a The Guardian a székelyföldi medveproblémáról cikkezett. Ebben Borbolyt populizmussal vádolják, és azt is megemlítik, hogy egy blogjában közzétett bejegyzésében arról értekezik, miként lehet megmérgezni a medvéket. Az újságcikk illusztrálásához a The Guardian történetesen egy olyan fotót használt fel, amelyen egy Ilfov megyei medve látható, Borboly pedig helyreigazítást kért - de nem ezért.

Az Ilfov megyei medve a The Guardian weboldalán. Az Ilfov megyei medve a The Guardian weboldalán.



Az év gyűlölet-importőrei: a tusványosi hajcibáló(k)

A magyarországi médiából áradó gyűlöletkeltés elég egyértelmű, de sokáig nem akartuk elhinni, hogy ez nálunk is lecsapódhat. Sokszor láttuk már a magyarországi tömegrendezvények parázs hangulatát, de azt gondoltuk, ez hozzánk nem gyűrűzhet be. Az idei tusványosi Orbán-beszéd alatti hajcibálás az ellenkezőjét bizonyította.



A sajtósátorban ültünk, épp a beszéd lejegyzésével voltunk elfoglalva, amikor megszólalt egy füttyszó, majd volt egy kis zúgolódás. Ekkor cibáltak meg, majd rángattak le a földre a hajánál fogva egy lányt, egyszerűen azért, mert kifejezte nemtetszését.


Az év politikai tragikomédiája: a katalán válság




Katalóniában a regionális parlamentben többséggel rendelkező párt megunta 15 év totojázást, és függetlenségi népszavazást írt ki. A spanyol belügy ezt nagyon durván reagálta le, sok helyen verte a szavazókat, tüntetőket és emiatt világszerte szimpatikus lett a katalán közösség. A népszavazás a függetlenségpártiak győzelmével végződött, és rövid sakkozás következett, hogy akkor most kikiáltja-e a függetlenséget a katalán parlament, vagy előbb a spanyolok oszlatják fel. Mindenesetre a katalán parlament fel lett oszlatva, Puigdemont önkéntes száműzetésbe vonult Brüsszelbe, hamarosan pedig új választások lesznek.


Az év üzleti terjeszkedése: az Unicarm szennye a határon túlra

Babos KrisztinaBabos Krisztina


A Szatmárnémeti közelében lévő Vetés község területén lévő Unicarm húsfeldolgozó üzemről kiderült, hogy nagy mennyiségű állati maradványokat, szerves anyagot is tartalmazó szennyvizet enged a folyóba, a magyar határtól mindössze 4-5 kilométerre. Erre Baranyi Krisztina, az Együtt szakpolitikusa hívta fel a figyelmet, az által közzétett videóbejegyzésben látható volt, amint a húsüzem szennyezi a folyót. A román és magyar vízügyi hatóságok szerint a Szamos vizében nem mutattak ki a megengedettnél nagyobb szintű szennyezettséget. Az ősz folyamán az EMNP biológus szakpolitikusa, Babos Krisztina feljelentést tett az ügyészségen. És maradt a kérdés: a szemünknek és a laboreredményeknek higgyünk vagy a hatóságoknak?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS