2018. január 24. szerdaTimót
-11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csak az erős állami szabályozás segít a nemek közti egyenlőtlenségek leküzdésében?

Ambrus István Ambrus István 2018. január 10. 14:07, utolsó frissítés: 15:55

Mennyire függ a női-férfi egyenjogúság az állami szabályozástól, és mennyire segíti ennek megvalósításában a liberális állam? Fosztó László szociológussal beszélgettünk.


Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben javult a helyzet a férfiak és nők közti nem egyenlőtlenségeket illetően, ezt nem feltétlenül tükrözi bérek összege. A férfiak és nők közti bérkülönbségek tekintetében Románia az európai átlag alatt helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy egy férfi 15%-al nagyobb jövedelemmel rendelkezik mint egy nő, csupán azért mert férfi. Ugyanakkor az is jellemző az országra hogy a férfiak nagyobb számban töltenek be magasabb pozíciókat mint a nők. Ez Európa szintjén a középmezőnyt jelenti, ami nem feltétlenül rossz- mondta Fosztó László a Kolozsvári Rádió műsorában.

Az északi országokhoz viszonyítva ugyanakkor már jelentősebbek a különbségek a férfiak és nők közti bérkülönbséget illetően. A legkisebb aránya a nemek közti megkülönböztetésnek Izlandon van, ahol a figyelembe véve a fizetések összegét, képzettséget, magasabb munkahelyi pozíciókat és minden egyéb ilyen tekintetben releváns változót, a nemek közti különbség aránya 8% körüli.

Izlandon 2018-ban lépett hatályba az a törvény, amelynek alapján mostantól büntetés szabható ki, ha egy férfinak ugyanazért a munkáért többet fizetnek, mint egy nőnek. Ezzel Izland lett az első ország, ami törvényileg ismerte el az egyenlő bérek elvét.

A szociológus elmondta, Izlandon már a hatvanas évek óta hoztak olyan intézkedéseket, amelyekkel a nemek közti egyenlőtlenségeket igyekeztek kiküszöbölni, a mostani törvénykezés csupán abban változtat a helyzeten, hogy a munkáltatók kötelesek bizonyítani az erre vonatkozó szabályok előírásainak betartását, amelyet az izlandi kormány egyenlő jogokat biztosító ügynöksége kérhet számon. Romániában a nemek közti bérkülönbségeknek elsősorban nem gazdasági, hanem társadalmi okai vannak, ugyanis még mindig egy hagyományos férfi-nő szerep dichotómia szerinti struktúra alapján működik a közösségünk. Ugyanakkor még mindig nagyon erőteljesen jelen vannak azok a tradicionális hagyományok a családon belül, ahol ennek megfelelően a férfiak a kenyérkeresők, a nőkre pedig több családot ellátó házimunka hárul.


A szociológus szerint nem mindig tanácsos a nyugati társadalmakhoz viszonyítani Románia helyzetét ebben a kérdésben, ugyanis országonként “a közösségek tehetetlensége eltérő”. Másrészt több nyugati ország, akárcsak Izland esetében, az egyre hatékonyabban működő szociális haló miatt az emberek kevésbé szorulnak az ismerőseik vagy a rokonságuk támogatására.

Ezt az alapvető tényt, és a magasabb béreket is alapul véve egy olyan jellegű társadalmi berendezkedést eredményeznek a nyugati országok esetében, ami teljesen eltér a romániaitól. Kelet-Közép Európában a hiányos szociális ellátás szerepét a rokonság tölti be. “Egy olyan ország esetében, ahol az állam sok társadalmi terhet, funkciót átvállal,könnyebb a férfiak és nők közti egyenlőségről beszélni. Az ilyen országok esetében, ahol erős a gazdaság és jól működik a szociális ellátórendszer, jó a gyerekellátás, kevesebb teher hárul a nőkre, így nagyobb a személyes szabadságuk. Ennek ellenére a nemek közti egyenlő bérezés megteremtését nem önmagában a liberális állam valósítja meg, hanem az erős állami szabályozás. A liberális piac annak a lehetőségét teremti meg, hogy a nők is karriert építsenek”- véli Fosztó László.

Szerepmodell, kvótarendszer

A férfi és női egyenlőtlenségekre a kvótarendszer is megoldás lehet, de a legtöbb esetben ez csak a magasabb státusú kvóták esetében eredményesebb, magánszférát illetően például az igazgatói tanácsok női tagjainak esetében. Ennek az egyik eredménye, hogy az üzleti szféra ilyen tekintetben átalakul, másrészt ez szerepmodellként is szolgál azoknak a nőknek, akik fontosnak tartják a karrierépítést, így a magasabb beosztásban lévő nők tovább építhetik vagy alakíthatják az erre vonatkozó rendszert, illetve eredményesebbé tehetik a női egyenjogúság megvalósulását. Ez természetesen nem garantálja azt, hogy nem diszkriminálnak a nők hölgytársaikkal szemben.

Az RMDSZ 2017 májusában szavazott a párton belüli női kvóta bevezetéséről, amelynek eredményeként a helyi döntéshozó testületben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára, a területi és országos testületekben pedig 15%-os kvótát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS