„Dragnea mögül kezd eltűnni a pártstruktúra”
kérdezett: Balázsi-Pál Előd 2018. január 16. 15:36, utolsó frissítés: 15:48Miért buktatta meg a miniszterelnököt pártja, és volt-e köze ehhez a zászló-nyilatkozatának? Illyés Gergő szerint nem lesz előrehozott választás, és Johannis felfüggesztése is valószínűtlen.
Mi vezetett a miniszterelnök lemondásához? Egyszerűen csak egy Dragnea és Tudose közti konfliktusról, vagy ennél többről van szó?
Illyés Gergő: – Szerintem ennél mélyebb a helyzet. A Grindeanu-féle esetnél, ha megnézzük, akkor a nyilvánosság előtt Grindeanu mellett Victor Ponta volt egyedül. Akkor lehetett tudni, hogy a PSD-n belül vannak támogatói Grindeanunak, de a nyilvánosság elé csak a már egyébként kegyvesztett, fél lábbal a párton kívül levő Victor Ponta állt ki, meg a Grindeanu saját Temes megyei szervezete – de azt tegyük most félre.
A tegnap este Tudosénál nem ez volt a helyzet. Úgy látszott az elmúlt napokban, hogy Tudosénak és annak a gondolatnak, hogy Dragnea hatalmát vissza kellene vágni, sokkal nagyobb a párton belüli támogatottsága. Volt egy bizonyos levél is ez ügyben a PSD-n belül, amit az ügyvezető elnök, Niculae Bădălău hozott nyilvánosságra, és bukaresti sajtóértesülések szerint maga Adrian Năstase segített megírni ezt a levelet. És lehet sorolni a helyi bárókat, vagyis helyi szervezetek vezetőit, akik nyíltan kiálltak amellett, hogy nem szabad elküldeni Tudosét, és a kormányzásnak folytatódnia kell, ami tulajdonképpen egyet jelentett azzal, hogy Dragnea primátusát megkérdőjelezték a párton belül. Az elmúlt néhány napban úgy tűnt, hogy sokkal nagyobb ez az erő Tudose mögött a pártban, mint ahogy végül ezen a tegnap esti szavazáson látszott. Ez a szavazás azonban egyértelműen hozta azt a döntést, hogy Tudosénak mennie kell.
Az elmúlt hetekben ez a feszültség, a nyilvános levelek, megszólalások olyan erősek voltak, hogy valamit lépni kellett, és tulajdonképpen a január végi vezetőtanácsi ülést hozták előre a tegnap estére. Mélyebb ez a dolog, és azt hiszem, nem lehet azt mondani, hogy Dragnea győzött, hanem azt lehet mondani, hogy folytatódik az, amit eddig láttunk, hogy Dragnea ingatag helyzete miatt a párton belül folyamatosan van egy változó csoport, egy növekvő elégedetlenség. Ezek a csoportok mindig az aktuális miniszterelnök hátán felmászva próbálják ezt a lépést meglépni, annak idején Grindeanunál Dragnea kényszerítette ki a konfliktust, és még időben letörte a szárnyait, most pedig azt láttuk, hogy már jobban megerősödött Tudose, és én magam is egy szorosabb eredményt vártam tegnap este. De a PSD-n belüli erőviszonyok sokszor felmérhetetlenek kívülről, mert az emberek, amikor megérzik, hogy honnan fúj a szél, hogy ki az erősebb kutya, akkor beállnak mögé. És úgy tűnik, hogy Dragnea még mindig az erősebb kutya, de a párton belüli reális támogatottsága azért kisebb annál, mint amit a tegnap este láttunk.
A másik különbség az, hogy Tudose nem vitte a parlamentbe ezt az ügyet, nem játszotta el azt, amit Sorin Grindeanu, pedig egyébként sokkal másabb lehetett volna ez a szavazás. Tudosét sem tenném még félre a párton belül. Meglátjuk, hogy ki lesz majd a következő miniszterelnök, de egyébként ameddig Dragneának a helyzete nem stabilizálódik valamilyen módon, addig nagyjából ugyanerre lehet számítani.
Tudose helyzetét gyengítette az, hogy a személyi jövedelemadó 16-ról 10 százalékra való csökkentése következtében a helyi és megyei önkormányzatok kevesebb pénzhez jutnak? Ez olyan szempontból lehet fontos, hogy a PSD-ben mindig is nagy volt a helyi bárók szerepe.
– Azt tudjuk, hogy az elmúlt napokban Dragnea körbejárta a moldvai szervezeteket. A dél-román szervezetek körében neki egyébként is nagyon jó kapcsolatai vannak. Nem tudjuk, hogy Dragnea mit ígért a helyi báróknak, hogy a szavazás így alakult az este. Az biztos, hogy nem ingyen jött létre ez az összefogás Dragnea mögött, ezeket az embereket valamilyen kormányzati intézkedéssel ki kell majd fizetnie. Valami biztos, hogy történni fog, mert az elégedetlenség valóban meglehet a helyi vezetők részéről, de az elsősorban nem Tudose irányába lehet meg, hanem éppen úgy Dragnea irányába is. Nagyon nehéz szétválasztani, hogy a kormányzati döntések közül mi az, ami Tudose döntése volt, és mi az, ami a Dragneáé. Úgyhogy várjuk meg, módosulnak-e például ezek a szabályozók, vagy esetleg a helyi fejlesztési programból, a PNDL-ből jutnak nagy pénzek a PSD-s önkormányzatokhoz. Ebből a keretből óriási kifizetésekre lehet számítani az idei év folyamán, és tulajdonképpen ez az az eszköz a Dragnea kezében, amit tud használni.
Megkockáztatható, hogy a PSD nagyon nehéz, sőt, nehezebb helyzetbe került most, mint Grindeanu megbuktatása esetén, hiszen másodszor játssza el egy éven belül ugyanazt a forgatókönyvet.
– Elég egyértelmű, hogy ez a párt népszerűségét, az állampolgárok belé vetett bizalmát rombolja. Ezt nem minden egyes esetnél igazolják vissza a közvélemény-kutatások, de azért a PSD-szavazók vagy a mostani ellenzéki pártok helyzete miatt a PSD meglévő népszerűsége nem annyira bebetonozott. Főleg az ilyen esetek ronthatnak sokat, nem is elsősorban a kormányfőváltás, hanem az, hogy látszik, hogy egész egyszerűen nem tudnak kormányozni. Hiszen Lengyelországban is volt kormányfőváltás nemrégiben, de ott nem az látszik, hogy ne tudnának kormányozni.
Itt az van, hogy mindegy, hogy van miniszterelnök, vagy nincs miniszterelnök éppen, de a közpolitikai programjaik nem működnek, folyamatosan belső konfliktusok vannak, kifele kommunikálnak, nem működnek az állami programok, az embereknek az az érzésük, mintha nem lenne meg a kormánynak a stabil parlamenti többsége, holott nem erről van szó.
Az az érdekes, hogy más európai államokban, például Németországban négy hónapja nincs választott kancellár, ügyvivő kancellár van a választások után, és még legalább húsvétig nem is lesz kancellár, választott kormány. De ehhez képest a német államigazgatás működik. Romániában megvan a parlamenti többség, nem az van, mint Németországban, hogy nem tudják, kivel kössenek parlamenti koalíciót, de hiába, mert egyszerűen nem tudnak kormányozni – ez látszik az elmúlt egy évben, és ez a kép tökéletesen megfelel az államfőnek és az ellenzéki pártoknak is, mert ebben a környezetben tudnak ők növekedni, készülni az elnökválasztásra, miközben a szociáldemokraták állandóan egymással vannak elfoglalva, és láthatóan nem tudnak kormányozni.
A romániai magyar politikai alakulatok egyöntetűen kérték a miniszterelnök lemondását a múlt héten a zászlós megnyilatkozása miatt. Ennek nyilván nem sok köze van lemondásához, de végső soron jó a romániai magyaroknak, hogy lemondott, vagy nem?
– Abból indulnék ki, hogy semmilyen összefüggés nincs a két dolog között. Bár kívülről nézve akár úgy is lehet magyarázni, hogy ez is hozzájárulhatott a bukásához, de szerintem nem járult hozzá.
Attól függetlenül, hogy Tudose lemondott, szerintem azt a bizonyos kijelentést nem szabad elengedni, mert ami a legsúlyosabb ebben, az nem az, hogy kicsúszott a száján ez a mondat, mert ahogy ismerjük, hogy hogyan beszél, hogyan kommunikál, el tudjuk képzelni, hogy kicsúszott száján. Hanem az a legsúlyosabb, hogy nem követte ezt semmilyen reakció. Sem az államfő nem szólalt meg – akit az összes román állampolgár választott közvetlenül, és akinek egyébként a feladata az állami hatóságok közötti közvetítés –, sem bármelyik másik állami hatóság. A román pártok vezetői sem ítélték el ezt a mondatot, ami azért nagyon súlyos, mert a román közvélemény számára azt közvetíti, hogy lehet így beszélni, lehet ilyen mondatokat mondani akár a magyarokról, és ennek semmilyen következménye nem lesz, hiszen az ország miniszterelnöke ezt mondta, és nem történt semmi. Ez a nagyon súlyos szerintem, és ez a gond most sincs megoldva, függetlenül attól, hogy lemondott. Meg sem említették a tegnap esti gyűlést követően sem, meg egyébként sem beszél senki arról, hogy ez a dolog hozzájárult volna a lemondásához. Nem lehet azt mondani, hogy következménye lett volna a nyilatkozatának.
Azt gondolom, hogy a lemondástól függetlenül ezt a dolgot nem szabad elengedni, mert erre reagálnia kellene a román közéletnek is, és nem olyan formában, ahogy megtette az elmúlt időszakban.
Számomra furcsa, mennyire nem próbált a PSD egy koherens és egyértelmű magyarázatot adni arra, hogy miért váltották le Tudosét, és ez megint csak romboló hatású lehet a pártra nézve.
– Ami magyarázat született, az tulajdonképpen arról szólt, hogy rengeteg probléma volt, és az elmúlt időszakban olyan nyilatkozatokat tett, amiket nem kellett volna megtennie. Ami a nyilvánosság előtt még látszott, az a belügyminiszterrel való konfliktusa, de ezek azért nem olyan ügyek, amelyek miatt miniszterelnököt lehetne vagy kellene cserélni.
A párton belüli nyilvánosság pontosan tudja, hogy miért történt ez, és tényleg vissza lehet vezetni ezt a Dragnea helyzetére. A tegnap esti vezetőtanácsi gyűlés utáni sajtótájékoztató nagyon árulkodó volt. Aki látott már életében sajtótájékoztatót, az tudja, hogy az nem egy normális dolog, hogy a párt elnöke egy papírforma szerinti győztes szavazás után egyes-egyedül bemegy egy újságírókkal teli terembe, kiáll a mikrofon elé, körülbelül 15 másodpercet beszél, majd azt mondja, jöhetnek a kérdések.
Láthatóan nem volt semmilyen mondanivalója Liviu Dragneának, tulajdonképpen próbált kapaszkodni az újságírói kérdésekbe, és amikor egy jó kérdést kapott, akkor annak kapcsán mondott három összefüggő mondatot. Nem volt semmilyen terve, és amikor lezárta, akkor szintén teljesen egyedül kisétált a teremből. Ez nem szokás egy akkora pártnál, amely egy országot vezet, és amely kényelmesen megnyerte a választásokat.
Látszik az, hogy szavazás ide vagy oda, Dragnea mögül a pártstruktúra is kezd eltűnni, és árulkodó az is, hogy a szociáldemokraták második embere, Bădălău ügyvezető elnök is azok között van, akik Tudose maradását pártolták.
Szerintem sokkal súlyosabb a helyzet, mint a Grindeanu-lépés után, sokkal láthatóbb a Dragnea elutasítása. Éppen ezért mondta Dragnea, hogy a következő miniszterelnök-jelölt megnevezésekor ő még csak meg se fog senkit nevezni, hanem hagyja, hogy a pártvezetők nevezzenek meg valakit. Az látszik, hogy van néhány megbízható embere, akire támaszkodhat, illetve az, hogy valahogyan meg tudta nyerni a többi helyi vezető támogatását. De egyetértek, olyan magyarázat, ami a közvélemény számára érthető, nem született, és az a bizonyos sajtótájékoztató, amiről beszéltem, nagyon jól illusztrálja, hogy nincs is ilyen.
Beszéljünk arról is, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek.
– Jelenleg nagyon szerteágazó a dolog, nagyon sok minden előfordulhat, főleg a román politikában, ahol a racionális cselekvés egyre inkább háttérbe szorul. Ami biztos, hogy nem lesz előrehozott választás, hiszen ez akkor lehetne, ha két miniszterelnök-jelöltet leszavazna a parlament, ami azt jelentené, hogy megszüntetnék a saját mandátumukat, és szerintem egy évvel a választások után erre nem hajlandó senki.
Most az államfő kezében van a döntés, neki kell megneveznie a miniszterelnök-jelöltet. Innentől kezdve elindul a spekuláció, egyesek szerint Johannis betartja azt, amit mondott. Legutóbb, amikor Tudosét nevezte ki, akkor mondta, hogy ha ez sem fog sikerülni, ha ez a miniszterelnök sem lesz jó, akkor felmerül a kérdés, hogy a PSD tud-e kormányozni, és sokan emiatt mondják azt, hogy Johannis nem fogja kinevezni a következő PSD-s miniszterelnök-jelöltet, hanem mást fog kinevezni.
Ha mást fog kinevezni, akkor oda fogunk jutni az előrehozott választások kapujába, mert a szociáldemokratáknak továbbra is megvan az ALDE-val együtt a többsége, nincs egy alternatív többség a román parlamentben. Ezzel egy alkotmányos konfliktus útjára lépne az államfő, ami, azt gondolom, neki most nem áll érdekében. Neki az az érdeke, hogy folytatódjon ez a mostani tendencia, amikor a PSD-sek láthatóan saját lábukba botlanak, és Dragnea helyzete miatt képtelenek kormányozni, és bele van kódolva a párton belüli konfliktus a további működésbe. Ezért szerintem Johannisnak és az ellenzéknek az áll az érdekében, hogy kinevezze a következő szociáldemokrata jelöltet is, hiszen akkor folytatódhat ez.
Az egy kérdés, hogy ki lesz ez a jelölt. Emlékezzünk vissza, amikor Tudose került a miniszterelnöki pozícióba, akkor sokan csodálkoztak, hogy honnan jött ez az ember, miért pont őt jelölték, de Klaus Johannis meg egyetlen szó nélkül kinevezte Tudosét. Akkor sokan azt mondták, hogy tulajdonképpen itt már volt egy előzetes egyezség, hogy olyasvalakit jelölt a párt, illetve Dragnea, akit Johannis hajlandó volt kinevezni. Elképzelhető, hogy most is van egy ilyen háttéregyezség, hogy olyan személyt fognak nevesíteni, akit az államfő ki is nevez. Az államfőnek pedig nyilván olyan ember áll érdekében, aki nem teljes mértékben a Dragnea lekötelezettje – mint például Mihai Fifor, akiről beszélnek most a sajtóban, mint lehetséges jelölt. Az államfőnek olyan ember áll érdekében, akinél fennáll az erős esélye annak, hogy egy idő elteltével hasonló konfliktus alakul ki közte és Dragnea közt. Ha tisztán az érdekeket nézzük, akkor az államfőnek ez áll az érdekében, de hogy pontosan mi fog történni, az az elkövetkező napokban kiderül.
Akár az is elképzelhető, hogy az államfő egy technokrata kormány gondolatával rukkoljon elő?
– Szerintem nem, mert a választásokig, 2020-ig még nagyon sok idő van. Másrészt egy technokrata kormányfőnek is kell parlamenti támogatottság, és ez honnan lesz? A PSD nélkül nincs parlamenti többség. Egy technokrata kormányfő egyértelműen az államfőhöz kötődne, úgy, ahogy Dacian Cioloș, akkor pedig a kormány teljesítményét is az államfőhöz kötnék az állampolgárok, ez pedig semmiképpen nem állhat Johannis érdekében. Gondolom, neki az a legfontosabb most, hogy a szociáldemokraták erodálják tovább a szavazóbázisukat, és a kormányzás, ami ilyen körülmények között teljesen biztos, hogy kudarcos lesz, hasonlóan folytatódjon. Én inkább arra gondolnék, hogy ki fog nevezni egy olyan szociáldemokrata jelöltet, akit megszavaznak a PSD-sek is, de aki nem Dragnea legszűkebb szövetségesi köréből van, mert ha abból lenne, akkor el tudnák kerülni azt, hogy ilyen konfliktusok alakuljanak ki.
A román sajtóban felmerült egy olyan forgatókönyv is, hogy amennyiben Johannis nem egy olyan személyt nevesít, aki megfelelne a PSD-nek, akkor a szociáldemokraták megpróbálkozhatnak az államfő felfüggesztésével. Ebben az esetben a szenátus elnökeként Tăriceanu lenne az ideiglenes államfő, aki nyilván a megfelelő személyt nevezné ki, viszont utána a PSD-nek szembe kellene néznie egy referendummal, amelyen minden bizonnyal alulmaradnának.
Az a gond ezzel a forgatókönyvvel, hogy a parlamentben biztosan sikerülne Johannis felfüggesztése, viszont a referendumon megbuknának a mostani közvélemény-kutatások szerint. Az pedig az egész pártra nézve rossz lenne. Egyébként meg egyik politikai vezető sem szívesen lép ilyen útra, mert nagyon beláthatatlan. Mindig azt mondom, nézzük meg a brit választásokat: Theresa May azért írt ki előrehozott választásokat, hogy erősítse a hatalmát, mert a közvélemény-kutatásokban úgy tűnt, hogy a toryk megerősödhetnek, ehhez képest elvesztették az abszolút többségét a brit parlamentben, és ez a teljes Brexit-folyamatot el is temette abban a formában, ahogy ők szerették volna. Ez nagyon érzékeny és beláthatatlan dolog, és ezért nem nagyon szeretik a politikai szereplők.
Most azt mondanám, hogy egy ilyen felfüggesztési procedúra inkább az ellenzéknek és Johannisnak kedvezne. Johannisnak azért, mert aktivizálná a szavazóit, meg lehetne nézni, hogy azokat, akik őt megválasztották, el lehet-e vinni az urnákhoz egy ilyen referendumon, ami a 2019-es elnökválasztás előtt egy nagyon jó főpróba lehet, az ellenzék meg szintén növekedhet, mert ők meg felülnének erre a hajóra, és Johannist támogatnák, miközben a PSD-t megintcsak lehetne ütni az igazságszolgáltatási törvényekkel meg az adójogszabályokkal, az eddigi kormányzás negatív következményeit mind rá lehetne borítani a szociáldemokratákra. Ebből az ellenzék jönne ki jobban, ráadásul még az államfő is ott maradna a tisztségében, és attól kezdve a néhány hónapos szünetet leszámítva nem változna semmi. Nem hiszem, hogy ez egy járható út lenne most a szociáldemokaratáknak. Persze, fenyegetésnek jól hangzik,de én ma csak Lia Olguța Vasilescu szájából hallottam ezt, és ameddig csak az ő szájából hallom, addig ez nem jelent semmit.