2018. május 25. péntekOrbán
26°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem csak a nemzeti identitás megőrzése, hanem a másság elfogadtatása is cél

Kertész Melinda Kertész Melinda 2018. február 28. 13:54, utolsó frissítés: 15:15

A magyarlapádi szórványközpontban jártunk, ahol egy képviselő szerint román gyerekeket nevelnek át magyarrá ételért cserébe. A valóság persze sokkal másabb, és sokkal szebb is.


A Maros és Fehér megye határában felállított helységnévtábla és a Marosvásárhelyi Katolikus Líceum ellen irányuló magyarellenes felszólalásai után a Magyarlapádi Szórványkollégiummal gyűlt meg a baja Florin Roman Fehér megyei liberális képviselőnek. Február 21-ét, az anyanyelv napját használta fel apropónak ahhoz, hogy kifejezze aggodalmát, miszerint két román gyerek azért jár a magyarlapádi magyar iskolába, mert ott ingyen kapnak enni. Nemcsak, hogy nem a magyarlapádiakat próbálnánk befeketíteni Forin Roman helyett a romániai gyerekszegénység elképesztően magas aránya miatt, még tettünk valamit, amit a képviselő láthatóan nem: elmentünk Magyarlapádra. Erőszakos magyarosítókat nem találtunk, ehelyett sok olyan emberrel, elhivatott pedagógussal és tevékeny civillel találkoztunk, akik nem nyugodnak bele a szórványosodásba, és nem nézik karba tett kézzel azt, hogy sorvad el Fehér megye keleti csücskében az oktatási rendszer.



Fehér megye magyar szempontból szórványnak számító megye, a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor 5%-os volt itt a magyar lakosság számaránya. A Maros és a Küküllők összefolyásánál, Nagyenyedtől 10 kilométerre, keletre fekvő Magyarlapád Torockó mellett egyike a két Fehér megyei magyar többségű községnek. A magyarlapádi és a környékbeli gyerekek számára két, szorosan együttműködő intézmény biztosítja és segíti a magyar nyelvű oktatást: az egyik az óvodát is magába foglaló Magyarlapádi Általános Iskola, a másik az állami tanintézmény szomszédságában levő szórványkollégium, amelyet magyarországi alapokból és helyi magántámogatásokból hoztak létre. Az intézmény 42 gyerek számára tud bentlakást biztosítani, 18 hely van vendégházban, 24 pedig kollégiumban. Az iskola kiemelten fontos a környékbeli falvak számára, ahol az elapadó gyereklétszám miatt már felszámolták a magyar nyelvű oktatást. Lőrincz Ildikó, a Magyarlapádi Általános Iskola igazgatója elmondta, a pedagógusok nem bízzák a véletlenre, hogy magyar oktatást választják a környékbeli településeken élő családok a gyerekek számára: felkeresik ezeket a családokat, és bemutatják az iskola kínálatát. Így már olyan gyerekek is tanulnak Magyarlapádon, akik eddig, a magyar iskola megszűnése miatt román tannyelvű iskolába jártak. Sokszor nem könnyű a családoknak meghozni azt a döntést, hogy akár óvodás korú gyermeküket a hétköznapok idejére az otthontól viszonylag távol, Magyarlapádra küldjék. Ennek ellenére nemcsak a községből, hanem Nagymedvésről, Bethlenszentmiklósról, Felvincről, Elekesről, Marosújvárról is tanulnak itt gyerekek.

Lőrincz Ildikó igazgató kiemelte, két fontos elvet mindig betartanak akkor, amikor a környező szórványfalvakba látogatják meg az iskolás korú gyerekeket: egyrészt figyelnek arra, hogy a meglévő magyar oktatási struktúrákat ne veszélyeztessék, másrészt a szülőket nem meggyőzni szeretnék, hanem a választás lehetőségét vázolják fel számukra. Mielőtt döntést hoznának, a szülők a gyerekekkel együtt eljöhetnek megnézni, hogyan zajlik az élet a szórványkollégiumban, részt vehetnek a tevékenységeken, így, ha végül mégis a szórványkollégium mellett döntenek, a gyerekek már egy ismerős környezetbe kerülhetnek. Egyébként csak a hétköznapokra kell megválniuk a szüleiktől a gyerekeknek: péntek kora délután, a tanítás lejártával haza mennek, a hétvégéket otthon töltik.

„A célunk az, hogy a magyar gyerekek magyar oktatásban vegyenek részt” – mondta az igazgató.

Lőrincz Ildikó igazgatóLőrincz Ildikó igazgató


A mélyszórványbannagyon nehéz bedobozolni, hogy ki a magyar, és ki a román, de nem is ez a céljuk a magyarlapádi iskola és kollégium működtetőinek. Aki ide szeretné beíratni a gyerekét, nem utasítják el. Tanulnak itt magyar gyerekek, de választották már ezt az iskolát vegyes házasságból származó vagy román nyelvkörnyezetből érkező gyerekek is: olyan gyerek is jár ide, akinek román neve van, de az anyuka magyar. A három kilométerre levő, szinte szín román településről, Fugadról két gyermek jár át Magyarlapádra. Ugyan a kívülálló számára felmerülhet a kérdés, hogy ezek a gyerekek miért ingáznak a magyarlapádi iskolába, viszont ők is vegyes családból származnak. „Az édesanyjuk román, az édesapjuk magyar, a gyerekeknek magyar a nevük, korábban is magyar iskolába jártak” – mondta az igazgató.

Lőrincz Ildikó szerint a szórványkollégium és az iskola nemcsak a megmaradásért folytatott küzdelemről szól, és nemcsak az a lényege, hogy megerősítse a gyerekeket a nemzeti és vallási identitásukban, hanem együttélésre, a másság elfogadására tanít. Ilyen szempontból is elengedhetetlen a kollégium és az iskola közötti együttműködés. Közösen nemcsak tanítják, hanem nevelik is a gyerekeket.

Az iskola épületeAz iskola épülete


A szórványkollégium emellett féken tudja tartani a magyarlapádi iskolában is a diáklétszám apadását. Az igazgató abban reménykedik, hogy idővel az összevont osztályokat évfolyamonként külön választhatják. Jelen pillanatban az öt elemis osztállyal – előkészítőtől negyedik osztályig – három tanító foglalkozik. A 6. és 7. osztály külön-külön tanul, az 5. osztályt a 8. osztállyal vonták össze. Az igazgató szerint a magyarlapádi iskola mindig is erős iskolának számított, most is szakképzett tanerő foglalkozik a gyerekekkel. Ez a tanulmányi eredményekben is meglátszik, a magyarlapádi diákok nagy része a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tanul tovább. A magyarlapádi iskola éppen ezért jó kapcsolatot alakított ki a nagyenyedi oktatási intézménnyel, például testvérkapcsolatok is létrejöttek már a két intézmény osztályai között.

„A gyerekek barátkoznak, megismerik egymást. A gyerekek 90%-a számára természetes, hogy a Bethlen Gábor Kollégiumban fog tovább tanulni, kevés kivétel akad, aki más irányba indulna, például mesterséget szeretne tanulni” – mondta az igazgató.

Ottjártunkkor péntek volt, elütötték már a delet, a gyerekek ilyenkor már a hétvégére hangolódnak. Ezt az órarend kialakításakor is figyelembe vették a pedagógusok, ezért kicsit lazább, könnyedebb elfoglaltságot szabtak ki a gyerekeknek. Szilágyi-Székely Melinda tanító összevont osztályban tanít. Éppen kézműves tevékenység zajlott, de csak a negyedikeseknek, mert a kisebbek már haza mentek. A nagyobbak arról tanultak, hogyan lehet újrahasznosítani a hulladékot, miközben játszva fejleszthették finom motorikus képességeiket és kreativitásukat. S noha a heti tanórák vége előtt fél órával már nem mindenikük ragasztgatja túl lelkesen a műanyag darabkákat a falapra, észrevétlenül valami fontosat tanultak: mégpedig azt, hogy miként kell csapatban dolgozni, együttműködni, kompromisszumot kötni, egymást segíteni egy közös cél elérése érdekében, majd együtt örülni az eredménynek.

Szilágyi-Székely MelindaSzilágyi-Székely Melinda


Szilágyi-Székely Melinda nem tartja problémának a tanulás szempontjából az összevont osztályokat. Szerinte ha alacsony a létszám, egy ilyen osztály szinte ideális a gyerekek és a tanító számára is.

A pedagógusnak nagy tapasztalata van összevont osztályok oktatásában, hiszen a pályafutása kezdetétől ilyen vegyes osztályokat tanít, így számára az a természetes, hogy egyszerre két külön évfolyamon tanuló gyerekre figyel. „Jelenleg az én osztályomban 15 gyerek van, 3 gyerek van a második osztályban és 12 a negyedik osztályban. Ez pont annyi, amire az ember kényelmesen tud figyelni, mindenkit megszólaltathat egy óra alatt, mindenki elmondhatja a bánatát-örömét, könnyebb követni azt, hogy épp hol tart a gyerek, így ha elakadna, azonnal lehet rajta segíteni” – mondta a pedagógus, aki szerint a szimultán oktatás a gyerekeket önállóságra is szoktatja, hiszen amíg az egyik évfolyammal foglalkozik a tanító, a másik évfolyamnak önállóan kell dolgoznia.

Az osztályösszevonások tekintetében nemcsak arra figyel az iskola vezetősége, hogy az új, szimultán oktatású osztály létszám szempontjából feleljen meg a követelménynek, hanem az is fontos szempont, hogy a különböző évfolyamok korban közel álljanak egymáshoz.

„A jövő évi összevonás például úgy néz ki, hogy az előkészítőt első osztállyal vonjuk össze, mert a gyerekek korban, fejlettségi szintjük tekintetében közel állnak egymáshoz, és a tananyag is hasonló” – mondta a tanító. A második külön osztályként fog működni, mert a létszám ezt lehetővé teszi, a harmadik és negyedik osztályt pedig összevonják.

Az óvoda és az iskola a közös épületen osztozik. Ottjártunkkor a kicsik már otthon vannak, játszóháznak berendezett nagyobb terem polcain sorakoznak a már helyre rakott játékszerek, a kisebb szobában pedig katonás rendben állnak a kisasztalok és a kisszékek. A teljes berendezés bensőséges, kellemes hangulatot áraszt, ahol biztos, nagyon jó játszani. Székely-Bányai Andrea óvónő nem unatkozik egy pillanatig sem: összesen 30 óvódásra kell figyelnie állandó jelleggel.

Székely-Bányai AndreaSzékely-Bányai Andrea


„27 gyerekkel indultunk a tanév elején, de egyre többen lettünk, a második félév elején már 30 gyerek jár az óvodába. Mindenki szívesen jön, mosolyogva jön, és úgy látom, hogy jól érzi itt magát” –mondta az óvónő. Andrea sokszor anyapótló szerepet tölt be: a kis korban a családból elkerülő kisgyermekek több odafigyelést, szeretetet igényelnek, mint azok, akik Magyarlapádon élnek, és az óvodai foglalkozások után hazamehetnek a családjukhoz.

„Konkrét példa két kislány esete, testvérek, akiket elhagyott az édesanyjuk. Édesapjuk neveli őket, és most, a második félévben csatlakoztak hozzánk. Élményszámba megy velük foglalkozni. Főleg a nagyobbik kislány igényelte az odafigyelést, számára az anyuka szerepét kellett betöltenem. Én kellett ölelgessem, szeretgessem, arcát simogassam, a könnyeit letörölnöm. Időbe telt, míg a kislány megszokta az új környezetet, de most már mosolyogva érkezik az óvodába. Itt megértésre ,szeretetre találtak nemcsak az én részemről, hanem a gyerekek részéről is” – mondta az óvónő.

Andrea bevallja, sokan megkérdezik, hogy boldogul egyszerre 30 gyerekkel. Szerinte az a legfontosabb, hogy a gyerekeket szerető, biztonságos környezet vegye körül, mert ha ez megvan, akkor nyugodtak, és nem okoznak gondot a pedagógusnak.

„Szoktam egy hasonlatot használni: tanév elején olyanok az óvodateremben a gyerekek, mint egy zsák bolha. Mindenki nyüzsög-mozog, senki sem találja a helyét, nem találják a játékokat, a barátokat. És aztán történik valami. Nem tudom, hogy sikerül ez, de a gyerekeknek is megvan ebben az óriási szerepük. Eltelik néhány hét, és a zsák bolhából lesz egy jól működő bolhacirkusz” – mesél az óvónő, aki szerint az ő példája nagyon fontos a gyerekek számára. A nyelvtudás nem probléma, noha a mélyszórványból, vegyes házasságból származó gyerekek sokszor úgy kerülnek be az óvodába, hogy nem tudják magukat kifejezni magyarul. Azonban a közösség gyorsan és észrevétlenül hozzásegíti őket a szókincsük bővítéséhez.



A kollégiumban az iskola pedagógusai felváltva tartanak délutáni foglalkozásokat a gyerekeknek. A közös ebéd után, amelyet az iskola minden diákja elfogyaszthat, kezdődik a délutáni tanulás. A foglakozások nem kötelezőek, csak a kollégium lakóinak kell követni a programot. A gyerekek kedvükre válogathatnak a kínálatból: nemcsak a leckéket készíthetik itt el, hanem különféle tevékenységeken is részt vehetnek: például népdalokat tanulhatnak, részt vehetnek a cserkészkörön, vagy kézműveskedhetnek, mindenki saját belátása és tehetsége szerint.

Sipos Ferenc, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnöke sok évvel ezelőtt gondolt arra, hogy az iskolában a gyereklétszám csökkenéség úgy lehetne stabilizálni, vagy ellensúlyozni, ha létrehoznának egy szórványkollégiumot. Aztán a terv összehozásába a helyi református felekezet, az iskola és a magyar állam is beszállt. Ma egy húsz gyerek számára szállást biztosító épület szolgálja a Magyarlapád környéki szórványt.

Az elképzelésnek egy tágabb kontextusa is van, hiszen eleve úgy tervezték a kollégiumot, hogy az hozzásegítse a diákokat a magyar nyelven történő továbbtanuláshoz a Bethlen Gábor Kollégiumba. Így tudják biztosítani a folytonos utánpótlást a magyarlapádi iskola, de a nagyenyedi kollégium számára is. A Bethlen Gábor Kollégiummal szemben a magyarlapádi kollégiumnak létezik egy nem éppen nyilvánvaló előnye a falusi környezetből származó gyerekek számára: nem kell kiszakadniuk megszokott, vidéki környezetükből.

„Ezzel akkor szembesültünk, amikor kimentünk a Szárazvám-völgyébe, a Kisküküllő mentére és Marosújvár környéki falvakba, hogy felmérjük, milyen igény lenne egy szórványkollégium létrehozására. Akkor szembesültünk azzal, hogy a szülők nem szeretnék olyan helyre, azaz városi iskolába beadni a gyereket, ahol nemcsak a család melegétől, de a falusi környezettől is el kell szakadnia” – mesél Sipos Ferenc, aki szerint Magyarlapádon a minőségi oktatást is megkapják a gyerekek, de nem kell teljesen kiszakadniuk a megszokott környezetből.

A kollégium vonzáskörzete kiterjed a Szárazvámvölgyére, amelybe beletartozik Fugad, Szentbenedek, Sülye és Nagymedvés, de vannak gyerekek Marosújvárról és Felsőújvárról is, Kisküküllő mentéről pedig Bethlenszentmiklósról, Elekesről és Felvincről is érkeztek diákok.

„Azért választottuk ezt a régiót, hogy ne zavarjuk be a Bethlen Gábor Kollégium vonzáskörzetébe, hiszen nem az volt a cél, hogy konkurenciát hozzunk létre a kollégium számára. A cél sokkal inkább az, hogy kiegészítsük múködését, és biztosítsuk az utánpótlást az ott múködő középiskolai osztályoknak erről a vidékről is” – mondta Sipos Ferenc.

Sipos FerencSipos Ferenc


A kollégium egy nagy helyi összefogásnak köszönhetően valósult meg. A református egyház presbitériuma visszakapta az épületet, amelyet – jelentős átépítés és kibővítés után – ma már kollégiumként lehet használni. A kollégium elődje a parókia udvarán álló, a rendszerváltás előtt elkezdett épület volt, amely imaháznak indult, de ma közösségi házként és vendégházként működik.

Az egyházközség tehát felajánlotta az épületeket, az Ethnika Kulturális Alapítvány pedig vállalta, hogy pályázik és levezényli a munkálatokat. Sipos Ferenc elmondta, báró Bánffy Farkas nagy segítséget nyújtott a magyar kormánynál a lobbizásban, a kollégium felépítése érdekében. A helyi vállalkozói szféra és a helyi pedagógusok is nagyon sok önkéntes munkát vállaltak.

Bentlakási szobaBentlakási szoba


A szórványkollégiumot végül 2016-ban adták át. 24 férőhelyes, jelenleg 20 gyerek lakik itt. Az alsó, közösségi házként működő épület további 18 helyet kínál a gyerekeknek. Sipos Ferenc szerint jövőre ez az épület is megtelik, mert olyan helyeken kerültek veszélybe iskolák, amelyekre ezelőtt öt évvel nem is gondoltak volna. A Florin Roman Fehér megyei liberális képviselő kijelentéséről, amely azzal vádolta a kollégiumot, hogy román gyerekeket csalogatnak ide, Sipos úgy vélekedett: a törvényhozó által elmondottakból leginkább az derül ki, hogy sosem járt Magyarlapádon, nem ismeri a helyi viszonyokat, nem tudja, hogyan zajlik itt a munka. Hiszen vannak olyan magyar gyökerekkel is rendelkező román családok is, akik hallva az iskola jó hírét arra gondolnak, hogy itt taníttassák a gyereküket.

„A képviselő úr csak történet egyik részét hangsúlyozta ki, éspedig azt, hogy bevesszük a román gyerekeket is és itt etetjük, altatjuk, tanítjuk azért, hogy magyart faragjunk belőle. Most én felteszem a kérdést a képviselő úrnak: mi lett volna akkor, ha visszautasítottuk volna azt a két gyereket, akiket az édesanyjuk elhagyott, és az édesapja nevel. Akkor azzal vádoltak volna, hogy nem vagyunk jó keresztények, hiszen etnikai alapon nem osztjuk meg a kenyerünket testvéreinkkel. Így is úgy is baj lett volna, de szerintem mi a jobbik utat választottuk” mondta az Ethnika Kulturális Alapítvány elnöke.

illusztrációk: Kőmíves István/Erdélyi Magyar Televízió

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS