2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az 1,9 millió, az nem 3,4 millió

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2018. március 01. 18:01, utolsó frissítés: 18:43

A romániai kivándorlás mértékéről szóló hír, amely a román és magyar sajtót egyaránt bejárta, Horváth István szerint erős túlzás. Megkerestük, hogy világosítson fel miért.


Az említett hír szerint elmúlt tíz évben (2007 és 2017 között) 3,4 millió romániai állampolgár vándorolt külföldre, ami a romániai lakosság tizenhét százaléka. Mindennek ellenére Horváth István a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia karának tanára szerint enyhén szólva is erős túlzás ez a számítás.

Mint megkeresésünkre elmondta Romániának 3,4 milliós kintlevősége van, ami azt jelenti, hogy „külföldön életvitelszerűen huzamosan annyian tartózkodnak kint, csak tulajdonképpen ez az utóbbi fél évszázadban gyűlt össze. Tehát ebben benne vannak azok is, akik itt születtek, de közben Izraelbe telepedtek ki, tehát azok a zsidók, akik a hetvenes években mentek el, illetve azok a szászok és svábok, akik Németországba, és azok is, akik Magyarországra telepedtek ki a kilencvenes években.”

Horváth szerint a sajtóorgánumok tévedése abból származik, amely Luciana Lăzărescu, a Bevándorlók Integrálásának Kutató és Információs Központ munkatársának nyilatkozatára alapozott, azonban a nemzetközi adatgyűjtési rendszer különbséget tesz az úgynevezett flow, tehát a folyamatokat tükröző adatok és a stock, tehát állományokat tükröző adatok között. „3,4 millió az az állomány, ami összegyűlt a hosszú évek során, akik életvitelszerűen kint tartózkodtak. A flow adatok azok azt jelzik, hogy hányan mennek ki egy évben, pontosabban hányan szereznek egy évben olyan típusú engedélyeket – letelepedési, tartózkodási, bejelentett lakhely – az Európai Unió területén, amelyik egy évnél hosszabb tartózkodást valószínűsít.”

Ezek az adatok, Horváth meglátásában, ha az utóbbi tíz évre összesítjük, akkor körülbelül 1,9 millió lesz az eredmény. „Ez azt jelenti, hogy 1,9 millió ilyen engedélyt bocsátottak ki. Az utóbbi esetben az van, hogy ezen emberek egy része visszajön. Például azok, akik tanulni mennek ki külföldre és teszem azt három év tanulás után visszajönnek. Egy ismerősöm is volt így tanulni Dániában és tulajdonképpen kétszer kért ilyen engedélyt, tehát ő ebben az 1.9 millióban kétszer van benne.”


Tehát tulajdonképpen a 3,4 millió kivándorlóról szóló számadat az elmúlt 10 évre hibás, hiszen a 3,4 milliós kintlevőség - és ezt a különböző eddigi rendszeres adatgyűjtések megerősítik - sokkal több év alatt gyűlt össze, mint az utóbbi évtized. Az utóbbi tíz évben mindössze 1,9 millióról beszélhetünk. „Ez természetesen nem azt jelenti, hogy 1,9 millió emigránsról beszélünk, hanem azt, hogy 1,9 millió személyről beszélünk, akik adott időben bekapcsolódott valamilyen formában a nemzetközi migrációba, de jelenleg akár itthon is lehet.”

Lăzărescu nyilatkozata arra is kitér, hogy szerinte nem lehet a honpolgárok kivándorlását más országokból érkezettek bevándorlásával orvosolni. Elmondása szerint 2017-ben a korábbi év 1500-jához képest 4820-ra emelkedett a menedékstátusok kérelme az országban. Mindez annak ellenére, hogy Románia nem célország sem a menekültek, sem a bevándorlók számára, mert számos nehézség gátolja a letelepedést az ország területén a nyelvi korlátoktól kezdve a bevándorlókat érintő bérszabályozásokon keresztül egészen a különböző integrációs problémákig. Horváth vélekedése szerint itt egyszerűen arról van szó, hogy az európai gyakorlat szerint ott kell kezelni a menedékkérést, amely országba feltehetőleg elsőnek beléptek.

Mint mondja: „Itt nem arról van szó, hogy a menekültek vagy a bevándorlók válogatnak, mint egy menüben, hogy hol szeretnének élni, hanem arról, hogy nemzetközi kötelességek vannak. A Dublini Egyezmény jegyében az Európai Unió területén abban az országban kell elbírálni, amelyik ország területére feltehetőleg elsőnek belépett. Most megváltoztatták, de eddig így volt.”

Ez az éves növekedés tehát az általános migráció és menekült státusi kérések tekintetében igencsak pici – véli Horváth – különösen ahhoz képest, hogy Románia ott van az útvonalon, amely összeköti Kis-Ázsiát Európával. „Valószínűleg ennyi embernek jutott az a lehetősége, hogy nem ment át Románián. Ennek a két ténynek köszönhető a növekedés: általában megnövekedett a menekültek volumene, akik Európába irányulnak, illetve azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket különböző nemzetközi szerződésekben Románia magára vállalt.”

Címlap fotó: Univeristy of Denver.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS