2018. november 17. szombatHortenzia, Gergő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyílt levelet intéztek Dăncilă-hoz a verespataki kártérítési perhez csatlakozni akaró civilek

2018. március 14. 16:00, utolsó frissítés: 2018. március 15. 10:23

Ideiglenesen szünetelnek a tárgyalásokat a Romániával szembeni kártérítési perben, amelyet a bányaprojekt felfüggesztése miatt indított az RMGC.


Nyílt levélben fordult több szervezet Viorica Dăncilă-hoz a verespataki bányaprojekt ügyében Romániával szemben kezdeményezett per kapcsán. A rosiamontana.ro oldalon is közzétett levélben több civil szervezet is arra kéri a miniszterelnököt, hogy a bányanyitás miatt kezdeményezett kártérítési eljárásban ők is részt vehessenek, mint Romániát képviselő fél.

Ugyanakkor arra is felhívják a miniszterelnök és a közvélemény figyelmét, hogy a Washington székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSDI) által felállított választott bíróság elnöke, Teresa Cheng lemondott tisztségéről, így a következő személy kinevezéséig nem folytatódnak a tárgyalások, emiatt pedig késhet a végső döntés meghozatala is.

A nyílt levél arról is tájékoztat, hogy a választott bíróság szabályzatának 2006/4-es pontja alapján köteles az érintett feleket minél részletesebben tájékoztatni a per során hozott döntésekről, így a civil szervezetek arra kérik a román kormányt, hogy gyakoroljon nyomást az illetékes bíróságra, azt kérve, hogy minél előbb nevezzék ki az új elnököt.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy a Gabriel Resources leányvállalataként működő Rosia Montana Gold Corporation tervei alapján elképzelt kezdeményezés megvalósításával Európa egyik legnagyobb nyílt felszíni ciántechnológiával működő színesfém bányája jött volna létre. A miniszterelnököt konkrétan arra kérik a kezdeményezők, hogy a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja ARB 15/31 számú nemzetközi perirat részeként, Románia mellett foglalva állást képviselhessék a bányanyitás elleni álláspontot, ugyanakkor azt is kérik, hogy az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények betartásával tegyék átláthatóvá az ügyben történő lépéseket.


A kártérítési per kapcsán Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter kérdésünkre elmondta, az ICSDI által folytatott eljárásban a szabályok eltérnek egy állami keretek közt működő bíróságétól. Hozzátette, az erre vonatkozó dokumentumok azért nem publikusak, mert egyrészt kereskedelmi partnerek, vagyis a román állam és egy magáncég érintettek az ügyben, és a bányavállalat hivatkozhat arra, hogy a bíróság hatáskörébe került információk közzététele sértené a Gabriel Resources érdekét és gazdasági esélyeit.

Arra a kérdésre, hogy milyen esélye van a Romániára vonatkozó kártérítési kötelezettség kifizetésének megítélésére, Korodi Attila elmondta, reményei szerint az ország javára születik majd döntés. “Abban bízom, hogy Románia ebben a kártérítési perben kellőképpen felkészült. Véleményem szerint a Gold Corporation-nek kevés az esélye megnyerni ezt a pert, ha figyelembe vesszük, hogy a döntéshozásban illetékes intézmény nem egy hagyományos értelemben vett bíróság, hanem kereskedelmi és gazdasági szempontokat figyelembe vevő döntő intézményrendszer”- nyilatkozta Korodi.

Korodi Attila szerint a verespataki eset arról is szól, hogy senki nem helyezhető a törvényes keretek fölé, attól függetlenül, hogy milyen gazdasági érdeket képvisel. "Ez a cég arra játszott, hogy a szabályokat felülírja, és saját maga számára mindig kiváltságos helyzetet teremtve megpróbáljon megszerezni egy olyan jogot, amit egy licencszerződés egyértelműen meghatároz, és amiben ugyanakkor az is szerepel, hogy csak a törvények betartásával lehet érvényesíteni"- mondta a volt környezetvédelmi miniszter.

A jelenleg zajló perben a Gabriel Resources azt nehezményezi, hogy a román állam nem tett meg mindent az előzőleg vállalt kötelezettségeiből a verespataki bányászat beindítása érdekében, ezért a 2017-ben az ICSDI-hez benyújtott kereset alapján a vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel.

A Gabriel Resources igazgatója, Jonathan Henry a kártérítés per kapcsán úgy nyilatkozott, a vállalat két évtizeden keresztül mindent megtett annak érdekében, hogy a romániai törvényes kereteket betartva megszerezze a bányanyitáshoz szükséges engedélyeket, figyelembe véve az uniós normákat is. A vállalat elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a vállalat nagy erőfeszítéseket tett a bánya területén lévő épített örökség megőrzésére és feljavítására.

A választott bíróság döntéshozatali mechanizmusa zárt ajtók mögött történik, így a kivizsgálás során született szakértői elemzések, valamint a tanúk által tett nyilatkozatok is titkosak. A bíróság ugyanakkor a vitás kérdés rendezése során figyelembe veszi az ügyben érintett civil szervezetek álláspontját is. Az Altalajkincsek Országos Hivatala (ANRM) által összeállított iratcsomó több mint 242 dokumentumot tartalmaz, amelyet a Gabriel Resources saját vállalati érdekeire hivatkozva titkosított.

A Gabriel Resources leányvállalata, a Roşia Montana (RMGC) által kezdeményezett perben az utolsó tárgyalás hivatalos időpontja 2019 szeptembere, a végső döntés meghozatala pedig 2020-ban várható.

Románia érdekeit ebben az ügyben egy helyi és egy svájci ügyvédi iroda képviseli. A bányavállalat teljes összegű kártérítést követel, valamint az erre vonatkozó kétoldalú nemzetközi egyezmények betartását, azt nehezményezve, hogy Románia ellehetetlenítette a verespataki bányaprojekt beindítását. Az RMGC állítása szerint 700 millió dollárt fektetett be, az összeg egy részével pedig a Minvest Rosia Montana nevében a román állam gazdálkodott.

A nyílt levelet a Center for International Environmental Law (CIEL), European Center for Constitutional and Human Rights (ECCHR) tagjai fogalmazták meg, valamint az Alburnus Maior Egyesület elnöke, Eugen David, Marina Barbalata, a Greenpeace CEE Románia igazgatója és Dan Mercea, az Independent Centre for the Development of Environmental Resources (ICDER) elnöke.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS