2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kormányon van a sor a katolikus iskola ügyében Kelemen Hunor szerint

2018. március 27. 14:06, utolsó frissítés: 14:06

A vásárhelyi római katolikus iskola alapítását visszautasító alkotmánybírósági döntésről, a Minority SafePackről és a magyarországi választásokról beszélgettünk A politika belülről új kiadásában.


Nemzetközi színtérre is kivitte a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét az RMDSZ, miután pont európai néppárti társpártjaik támadták meg az Alkotmánybíróságon az iskola létrehozásáról szóló törvényt. Többek közt erről is beszélgettünk az RMDSZ szövetségi elnökével, Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában. A beszélgetés első, Horváth Anna ítéletéről szóló része itt olvasható.

Balázsi-Pál Előd: Az Alkotmánybíróság hétfőn döntött a római katolikus iskola létrehozásáról szóló törvénytervezetről, és alkotmányellenesnek találta azt. Azt tudom, hogy nagyon szoros volt az Alkotmánybíróságon a szavazás, de lehet azt tudni, hogy mi volt az ok, amivel elutasították vagy visszadobták ezt a törvényt?

Kelemen Hunor: – 5-4 volt az arány, ami azt jelenti, hogy a 9 alkotmánybíróból 4-en úgy gondolták, hogy rendben van, és öten úgy, hogy ez problémás. És ez fontos akkor, amikor arról van szó, hogy román oldalról az elmúlt napokban milyen vélemények hangzottak el – ezek teljesen tarthatatlan álláspontok. Mert ha 9-0 lett volna az eredmény, akkor azt mondanám, hogy igen, valóban hatalmas gond van. Vagy ha 8-1 lett volna, vagy mondjuk 7-2 akár, akkor is. De ez az 5-4 nem azt mutatja, hogy ezzel nagymértékű gond lett volna, vagy bármi gond lett volna. Szerintem nem volt semmiféle gond. Az indoklást még nem olvastuk, de az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta, hogy eleve nem hozhat törvényt ilyen esetben a parlament, hisz egy egyedi esetről van szó, egy jogi személyiségnek a létrehozásáról, és ezt nem lehet törvényben rendezni. Ők azt mondták, hogy nem is kötötték össze a kisebbségi jogokkal. De hát ezt a kettőt egymástól elválasztani nem szabad, nem lehet, hogyha alkotmányosságról, alkotmányossági jogokról és azoknak a garanciájáról van szó.

Ami nagyon fontos: a törvény azt mondja, hogy az önkormányzatok hozzák létre az iskolákat. Az önkormányzatnál próbálkoztunk, és ha volt adminisztratív hiba a 2013-2014-es esztendőben, azt később próbáltuk korrigálni. 2017-ben volt 2-3-4 önkormányzati határozat, amelyhez a politikai többséget tudtuk biztosítani, és ezt az utat választottuk legelőször. Viszont nem tudtuk végigvinni, mert mindig volt, aki elakasztotta: vagy megtámadta a prefektus, vagy megtámadták mások a közigazgatási bíróságon, vagy nem írta alá az önkormányzat jegyzője – arra nincs ráhatása a politikai többségnek. Vagy nem írta alá az az igazgató, aki az iskolákért felel, és ebből aztán mindig lehetett tovább építkezni azoknak, akik támadták ezt a történetet.


Amikor azt láttuk, hogy önkormányzati úton nem tudunk továbbjutni, akkor módosítottuk a törvényt. A törvényben van egy olyan cikkely, hogy a miniszter, amennyiben egy közigazgatási területen nincs meg az iskolahálózatról az önkormányzati döntés, akkor rendeletben elfogadhatja az iskolahálózatot, ezen belül létrehozhat vagy megszüntethet iskolákat, összeolvaszthat és szétválaszthat osztályokat és iskolákat. Ezt kihirdette az államelnök, ez a cikkely ma életben van.

És akkor még mindig úgy gondoltuk, hogy a 2018-2019-es tanévhez eljutván, vagy ahhoz közeledvén a legjobb az, ha törvénnyel rendezzük a kérdést, mert a miniszteri rendelet is megtámadható a közigazgatási bíróságon. Ezért módosítottuk a törvényt úgy, hogy kisebbségi közösségek, iskolák esetében lehetősége van a parlamentnek törvényt alkotni. Azért mondtuk ezt, mert hiába biztosítja az alkotmány és a tanügyi törvény a jogot, hogyha van egy olyan önkormányzat, amelyik nem akarja, nem tudja ezt alkalmazni, kisebbségellenes mondjuk, vagy esetleg hiába van politikai többség egy döntéshez, de az eljárás során elakasztják, akkor még mindig valakihez fordulni kell ebben az országban. Ha nem az önkormányzat, amely a saját területén normaalkotó, akkor ott van a kormány és ott van a parlament. Mert egy közösség az államtól várja, hogy az alkotmány biztosította jogokat a gyakorlatba lehessen ültetni.

Ezért mi azt mondtuk, hogy a parlament ilyen esetben hozhat egy törvényt. Ezt a módosításunkat az államelnök visszaküldte a parlamentnek, és mi ezért magába az iskolákat létrehozó törvénybe tettünk egy kitételt, hogy ebben az esetben eltekinthetünk a törvénytől, éppen azért, hogy az alkotmányossági kifogásokat lehessen orvosolni. És ez rendben van, mert ilyen dolog már számtalanszor történt a román parlamentben és nem csak. Ez egy olyan megoldás, amit használnak.

Így jutottunk el odáig, hogy törvényt alkossunk, a PSD-ALDE többséggel, az USR segítségével meg is volt a többség, és megtámadták a liberálisok az Alkotmánybíróságon, együtt a Băsescu-féle párttal. És ha valaki követte a történéseket, hogy hogyan viszonyultak ők a magyar iskola kérdéséhez, akkor láthatja, hogy itt nem alkotmányossági problémák voltak. Nehogy már őket ez érdekelte volna! Ők egy iskolának a létrehozását akarták megakadályozni. Ezért amikor magyar oldalról hallom ezeket a véleményeket, akkor egyszerűen nem értem, hogy különböző filmekben játszunk, vagy különböző valóságokban élünk, és nem lájuk, vagy pedig valami más érdek diktálja egyeseknek a mondanivalóját.

Azt gondolom, hogy ebben a pillanatban nekünk újabb megoldásokat kell keresnünk, és fogunk is találni újabb megoldásokat. Én demokrataként nem mondhatok egyebet, csak azt, hogy az Alkotmánybíróság döntését elfogadom, akkor is, amikor tetszik, és akkor is, amikor nem. Nem tudom azt mondani, hogy amikor tetszik, jó, amikor nem, akkor tessék valami újabb, Alkotmánybíróságon keresztül elérhető módosítást végrehajtani. Ezért mi azt mondjuk, hogy ott van a törvényben még egy kitétel, ami a miniszternek megadja ezt a lehetőséget. Ezt annak idején nem támadták meg, mert figyelmetlenek voltak, amikor tavaly ezt a törvénybe bevittük, és ezzel a kormánynak élnie kell. Most a kormányon van a sor, a kormánynak kell vállalnia azt, hogy az iskola létrehozásában hathatósan segíteni fogja a marosvásárhelyi közösséget, a magyarokat, mert ez egy, az alkotmány által garantált jog, és ezt az utat is meg fogjuk nyitni.

Az Alkotmánybíróság döntése azért is rossz, mert politikai üzenetet fogalmaz meg: akarva, akaratlanul azt mondja, hogy hiába vannak az alkotmányban, törvényben garantált jogaitok, ha úgy akarja valaki, valakik, egyfős többséggel akár, akkor meg tudnak akadályozni benneteket, hogy ezeket a jogokat gyakoroljátok.

Kelemen HunorKelemen Hunor

Történt egyébként már a kormánnyal illetve a miniszterrel egyeztetés ebben a kérdésben?

– A hét elején lesz egyeztetésünk, be van tervezve, és megbeszéljük azt, hogy mi lesz a követendő út, mit lehet most ebben a pillanatban tenni. Mi felkészültünk erre, a törvényt elővettük, végigolvastuk, megnéztük, hogy milyen lépések lehetségesek, és a héten fogunk tárgyalni erről.

Ez az iskolaügy nagyon rányomta a bélyegét az RMDSZ utóbbi egy évének a tevékenységére, néha még azt is érzem, hogy túlsúlyban is van más fontos témákhoz képest. Ugyanakkor meg nyilván meg kell oldani valahogy ezt a kérdést. Legutóbb az RMDSZ európai színtérre is kivitte ezt az ügyet, az Európai Néppárt főtitkárával volt egy beszélgetés ezzel kapcsolatban.

Én Isturiznak és Joseph Daulnak is jeleztem már akkor, hogy van egy problémánk, amikor az Alkotmánybíróságon a néppárti tagtársaink megtámadták a törvénytervezetet. A PNL és a PMP az európai politikai színtéren az Európai Néppártban vannak, hogy honnan jöttek, hogy kerültek oda, az egy másik történet, de ott vannak. Nem azt mondtam, hogy próbálják meggyőzni a liberálisokat, hogy ne támadják meg az alkotmánybíróságon a törvényt, mert nyilván erre nem lett volna nekik lehetőségük, viszont jeleztem, hogy van egy olyan probléma, ami később is el fogja bonyolítani, megnehezíti, terhelni fogja a viszonyunkat, holott én abban lennék érdekelt RMDSZ-elnökként elsősorban, hogy Romániában egy olyan centrista-jobbközép kormánykoalíció legyen előbb-utóbb, amely azokat az értékeket, azokat az elveket képviseli, amelyeket én ma fontosnak érzek, fontosnak tartok. Ez nyilván nem múlhat vagy nem múlik rajtunk, ahhoz meg kellene nyerniük a választást másoknak, mert mi biztos nem fogunk 30-40 százalékot nyerni, sajnos.

A lényeg, hogy ilyen nagy teherrel a hátunkon ezekkel a pártokkal a viszonyt nem lesz egyszerű rendezni. Én ezt elmondtam Ludovic Orbannak is, elmondtam Băsescunak is jó néhányszor. Én Băsescut az utolsó pillanatban is arra kértem, hogy ne írják alá az előterjesztést, de nem lehetett őket meggyőzni, rá voltak állva erre a pályára, és ez a viszonyunkat el fogja mérgesíteni, el fogja lehetetleníteni.

Én csak ezt akartam jelezni Isturizéknak, és azért mondtam, hogy tudjanak arról, hogy itt tulajdonképpen a jogállamiság sokszor mélyebben és gyakrabban sérül akkor, amikor a kisebbségi jogok be nem tartásáról van szó, mint más esetben, amikor ugyancsak jogállamiságról beszélnek mások Brüsszelben, vagy akár a Néppártban is. Az az érdekes, hogy mindenki jogállamiságról beszél, de meg vagyok győződve, hogy más és más tartalmat adunk a jogállamiságnak, és ez aggasztó, ez rossz.

Mi ezeket a kérdéseket mindig kivisszük a nemzetközi színtérre, kivisszük a Néppártba, kivisszük az Európai Parlamentbe, kivisszük az Európai Tanácsba, és ezután is ki fogjuk vinni. Ennek nincs más alternatívája. Mi a partnereinket tisztességesen tájékoztatjuk, és megpróbáljuk meggyőzni őket arról, hogy egyes esetekben, de általánosan is, a román politikára, a román politikusokra gyakoroljanak jó értelemben vett nyomást. Mert addig, amíg egy többség-kisebbség viszonya rendezetlen, a feszültségnek, a konfliktusnak valamilyen formája mindig benne van a társadalom életében. Mi ezt nem akarnánk, de nem is húzhatjuk be a nyakunkat, nem is fordíthatunk hátat, nem is bújhatunk el addig, amíg eltelnek ezek az esztendők, mert sokan mondták, hogy 2018 miatt másképp kellene... Én 2018-ról már sokszor elmondtam, mit gondolok, továbbra is azt gondolom, hogy száz évvel az egyesülés után a megígért megoldásokat kellene érvényesíteni, a jövőről kellene beszélni, a párbeszédet kellene keresni, nem a feszültséget, nem a magyarokra kellene mindig rárontani akkor, amikor valami nem sikerül – és elég sok minden nem sikerül ebben a társadalomban.

Az iskola ügyét kivittük nemzetközi színtérre, és ezután is ki fogjuk vinni, akár az Amerikai Egyesült Államokig is, mert igyekszünk mindig tájékoztatni azokat a partnereket, akik az elmúlt évtizedekben erősebben, kevésbé erősen, de azért mindig ott voltak mellettünk.

Balázsi-Pál Előd műsorvezetőBalázsi-Pál Előd műsorvezető

Brüsszelben nemcsak az RMDSZ kihelyezett frakcióülése zajlott, hanem a képviselők és szenátorok részt vettek a FUEN brüsszeli irodájának megnyitóján is. Ennek kapcsán kérdem, hogy hogy áll jelenleg az FUEN és az RMDSZ által közösen kezdeményezett Minority SafePack kampánya?

– Ezt a csomagot mi javasoltuk, a FUEN pedig felkarolta ezelőtt 7 évvel. Amikor tudtuk, hogy lesz egy ilyen lehetőség, az európai polgári kezdeményezés, elkezdtünk készülni. 2013-ban, amikor ez el is indulhatott, mi el is indítottuk azonnal, és szerintem nagyon jól tettük. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk ez alatt az egy év alatt, amióta az aláírásgyűjtés megkezdődött, hogy Európában hogy lehet aláírásokat gyűjteni, hogy a különböző őshonos kisebbségek képviselői milyen állapotban vannak, a saját közösségükkel való viszonyt hogyan építették. És most teljesen érthető egy csomó minden, ami nem volt eddig ilyen mértékben érthető a számunkra. Azt gondolom, jól tettük, hogy kimentünk ezzel az európai uniós porondra, azóta beszélnek erről az Európai Unióban, és a luxemburgi bíróságon is, hisz két perben is ott kellett állnunk a bírók előtt, és beszélnek az őshonos kisebbségekről, és keressük a megoldást.

Meglesz az egymillió aláírás április 3-ig, és elindul a következő fázis, amikor az uniós tagállamok szakhatóságai ellenőrzik az aláírásokat, majd ezt a három hónapos időszakot még hogyha hozzáadjuk, akkor a Bizottságnál a nyár végén kerülhet sor az aláírások beregisztrálására, és elkezdődhet az a nehéz szakasz, ami a bizottsági majd az európai parlamenti és a tanácsi lobbizást is jelenti. Szóval sikerül összegyűjteni, megvan a nyolc tagállam, ahol a kvóta szerinti aláírások összegyűltek, hatalmas munka volt, még a következő egy hétben folytatjuk ezt a munkát, és köszönjük azoknak, akik ebben mellénk álltak, azoknak, akik aláírtak, segítettek az aláírásgyűjtésben.

Azt tudjuk ígérni, hogy ha felvállaltuk az őshonos kisebbségek képviseletét a FUEN-nel együtt az európai politikai intézményekben, akkor ezt végig fogjuk vinni. Nem lesz azonnali siker. Mi nem ígértünk azonnali sikert. Egyrészt tudjuk, hogy egy kényes kérdésről van szó. Másrészt tudjuk, hogy milyen az európai bürokrácia, de azt is látjuk, hogy az Európai Unió változik, változni fog, változnia kell. Ha a világpolitikában, a globális politikai versenyben meg akar maradni, ha szereplő akar maradni, ha Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Dél-Amerikával, Indiával – ezek mind hatalmas szereplői a világpolitikának – versenyben akar maradni az európai kontinens, akkor változnia kell, és a változásnak tartalmaznia kell az ötven millió őshonos kisebbségnek az érdekeit is, mert a stabilitást, az értékteremtést, az értékalkotást is garantálni tudja. Én ezért hiszek hosszútávon ebben, és ezért rengeteg energiát és rengeteg időt áldoztunk arra, hogy ezt az ügyet előre vigyük.

Két hét múlva Magyarországon választások lesznek, de az erdélyi magyarok a levélszavazataikat már korábban is leadhatják. Körülbelül hány erdélyi magyar rendelkezik most választójoggal Magyarországon?

– Minden állampolgár, aki kérte az állampolgárságot és megkapta, rendelkezik választójoggal. A kérdés az, hogy a regisztráltak milyen arányban vannak. A 2014-es helyzethez tudnánk valamilyen módon hasonlítani, mert akkor volt egy választás, amikor a kettős állampolgársággal rendelkező állampolgárok szavazhattak Erdélyből. Ahhoz képest most a regisztráltak száma a duplája. Hogy közülük hányan fognak szavazni, az megint egy más kérdés. Mi arra biztattunk mindenkit, hogy regisztráljon, mert a szavazati joggal élni kell, akkor is, amikor a magyar állampolgársághoz köthető választói jogról van szó, akkor is, amikor a román állampolgársághoz köthető választói jogról van szó, mert nem lehet következetesen azt állítani, hogy az egyikkel élj, a másikkal ne élj. Nem, mindig élni kell azzal, amikor beleszólhatsz a dolgokba a szavazatoddal, a dolgok menetét befolyásolhatod és irányíthatod. Ezért mi arra biztattunk mindenkit, hogy regisztráljon és szavazzon. Nekünk vannak közvélemény-kutatásaink, azt nagyjából ismerjük, hogy milyen opciókkal rendelkeznek az erdélyi magyarok, abban nem történt változás az elmúlt évekhez képest, ilyen értelemben én azt gondolom, hogy Erdélyben meglepetések sem fognak születni.

Körülbelül hány mandátum sorsáról dönthetnek az erdélyi magyarok?

– A szakértők két mandátumról beszélnek. Gyakorlatilag ennyit lehet, mert a külhoniak az országos listára szavaznak. A Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok nem szavaznak az egyéni választókerületekre, nem szavazhatnak, ez egy fél választói jog, ha szabad ilyet mondani. Csak az országos listára szavaznak, ezért két mandátumról beszélnek, és ezért én sokszor nem is értem, amikor Magyarországon egyesek tépik le magukról az átizzadt ruhát, hogy a határon túli magyarok ne szavazzanak, meg a határon túli magyarokra mutogatnak, amikor valami nem sikerül, mert nem két mandátum dönti el, hogy mi fog történni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS