2018. október 16. keddGál
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyírő József nevét veszi fel a városi könyvtár Székelyudvarhelyen?

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2018. április 05. 18:51, utolsó frissítés: 19:14

A városi tanács MPP-EMNP koalíciója legalábbis ezt szeretné. Van, akinek ez nem tetszik, például az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézetnek sem.


Március 15-én egy rendkívüli tanácsülésen a székelyudvarhelyi MPP-EMNP városi tanácsosi frakciója benyújtott egy indítványt, amelyben a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Nyírő Józsefről való elnevezésének törvényes eljárási folyamatának elindítását kérte. A testület akkor igennel döntött.

A névadásra először Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója hívta fel a figyelmet Facebookon, azt kifogásolva, hogy nem volt lakossági konzultáció a névadás kapcsán, amelyet ő helyesnek tartana. „Székelyudvarhely sok híres embert nevelt, vagy fogadott be az évszázadok során. Lehet, hogy a végső választás a fenti névre esik, de akkor az legalább összecseng a választópolgárok és a szakma akaratával” - írta.

A névadást az RMDSZ frakciója nem szavazta meg. Lapunknak Arros Orsolya tanácsos elmesélte, hogy a március 15-i ünnepség koreográfiájához tartozott hozzá a rendkívüli vagy ünnepi tanácsülés, mert a színészek eljátszották a márciusi eseményeket, és A Pilvaxnak kinevezett Mokka kávézóból indulva vonult végig a városon a tömeg, hogy kiszabadítsa „Táncsicsot” a városháza egy terméből, és a menet megérkezzen a tanácsülésre, ahol felolvassák a 12 pontot, innen majd elmennek a színházba. Közben az történt, hogy erre a tanácsülésre betettek 6 napirendi pontot.

Arros Orsolya, az RMDSZ tanácsosa elmondta, hogy ebben a hat napirendi pontban volt kettő, amely névadásokról szólt, és a probléma az, hogy ha rendkívüli tanácsülés van, akkor nincs szakbizottsági ülés, amely során meg lehetne vitatni a dolgot. (A másik névadás egy eddig névtelen térre vonatkozik, az a Székely himnusz szövegének szerzőjének, Csanádi Györgynek a nevét venné fel, és Arros szerint az ott lakók nem örülnek ennek, viszont a tanács mégis elfogadta. A hivatal egy munkatársától megtudtuk, hogy hivatalos panasz azonban nem érkezett a névadással kapcsolatban.)


Arros szerint elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy a hivatal azért fogadta el névadási határozatot, mert számítottak rá, hogy akár botrány is lehet belőle, ezt majd maga során a prefektúra vissza fogja utasítani, és akkor majd a polgármesteri hivatalnak lehetősége lesz mártírkodni az ügy kapcsán.

A botrány pedig körvonalazódik, miután az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet ki is adott egy közleményt, amelyben Alexandru Florian elismeri, hogy Nyírő a 20. század első felének befolyásos személyisége, de emlékeztetnek rá, hogy a második világháború alatt tagja volt a magyar parlamentnek, később a nyilas csonkaparlamentnek is, az általa alapított Magyar Erő című lapban pedig rendszeresen jelentek meg antiszemita tartalmak. Florian arra figyelmeztet, hogy az egyesülés centenáriumának éve jó alkalom arra, hogy a központi és helyi hatóságok, továbbá közszereplők nagyobb felelősséggel járjanak el a megemlékezések szorgalmazása terén.

Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt tanácsosa megkeresésünkre elmondta, hogy ezután fognak a megyei névadó bizottsághoz fordulni, akiknek ebben a kérdésben véleményes joga van. „2016 után úgy értékeljük, hogy minden olyan, a városhoz köthető itt tevékenykedett neves székelyföldi emberről, aki a munkásságával kiérdemli azt, hogy a városban bármilyen közjelleggel bíró intézmény vagy terület a nevét viselje, az itt élőknek kötelességük méltóképpen emlékezni. Március 15-e pedig egy olyan ünnep, amikor a nemzeti nagyságokra megemlékezünk, és mivel a 2018-as március 15-i program egy rendkívüli tanácsüléssel volt egybekötve, úgy gondoltuk, hogy ez megfelelő időpont arra, hogy ezt a folyamatot elindítsuk”.

Orbán elmondta, hogy Nyírőről valóban sokféle vélemény megformálódik a médiában, és a nyilvánosság előtt, a történészeknek lehet is erről álláspontjuk, de ők úgy gondolják, hogy a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a nevét felvegye, az Nyírőnek az irodalmi munkásságával függ össze, azzal, amit íróként a magyar és világirodalomért, valamint a székelységért tett.

„Azt tudjuk mindannyian, hogy az elhangzott vélemények mögött nincsen semmilyen bizonyíték, ítélet vagy bírósági elmarasztalás. Nem volt soha sem hazai, sem nemzetközi bíróság által háborús bűnökért elítélve, ilyen formán nem tiltja semmilyen jogszabály és rendelkezés, hogy el lehessen nevezni róla egy intézményt. Az Elie Wiesel Intézet munkatársai nem tudom, hogy tudják-e, hogy Máréfalván például általános iskola van róla elnevezve, vagy Székelyudvarhelyen díszterem. Akkor is kifogást emeltek, de megjegyezték, hogy semmilyen olyan dokumentumuk nincs, ami kimondaná, hogy Nyírő Józsefről ne lehetne elnevezni közintézményt” -mondja.

Orbán nem tartja Nyírőt antiszemitának, de nem is tartja relevánsnak a politikai, közéleti munkásságát ebben a kérdésben.

Nyírő azonban kényes téma a romániai magyar, román és magyarországi közéletben egyaránt. Többen is ecsetelték már, hogy politikusként mindvégig németbarát volt a háborúban, többször dicsőítette például Adolf Hitlert és Goebbelst is, számos alkalommal jelent meg lapjában antiszemita jellegű tartalom. 2012-ben kisebb diplomáciai feszültség alakult ki Románia és Magyarország között, amikor a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal kiállított egy engedélyt az újratemetésére, ezt pedig a Hargita Megyei Törvényszék érvénytelenítette, majd a Marosvásárhelyi Táblabíróság ezt jóváhagyta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS