2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Active Watch-jelentés: a magyarok törekvéseit a hatóságok mellett a román sajtó is megbélyegzi

Ambrus István Ambrus István 2018. május 09. 15:39, utolsó frissítés: 15:46

Románia Csillaga botrány, kisebbségi sajtót sújtó ítéletek, Maros megyei prefektus háborúja: az ActiveWatch szerint bajok vannak.


Már hagyományos módon ismét május 3-án, a szabad sajtó napján mutatta be a romániai sajtó- és szólásszabadság helyzetéről szóló éves jelentését az Active Watch sajtófigyelő szervezet. Az 215 oldalas jelentés 5 oldalas fejezete a tavalyihoz hasonlóan a romániai magyar kisebbség szólásszabadságának helyzetét tárgyalja, konkrét eseteket sorolva fel a szólásszabadságuk korlátozására.

Az Active Watch szerint 2017-2018-ban a következő romániai események voltak jelentősebb hatással a szabad véleménynyilvánítás helyzetére:

- Az állami intézmények nem lépek fel a gyülekezési és a tüntetéshez való alapvető jog védelmében, inkább akadályozták a nyilvános gyülekezéseket, azok politikai tartalmától függetlenül.

- A rendfenntartó erők büntetéseket szabtak ki olyan állampolgárokra, akik az online térben kritizálták őket. Egy esetben felfüggesztettek egy Facebook-fiókot egy rendőrt sértő megosztás miatt. A rendőrség 200 lejre büntetett meg egy besztercei személyt, mert egy Facebook-posztban sértő kifejezésekkel illette a PSD helyi szervezetét.


- A főváros polgármesteri hivatala akadályozza a polgárok és újságírók hozzáférését a közérdekű információkhoz és bojkottálja a nyilvános gyülekezések szervezéséhez való jogot.

- Egy művészi jellegű tüntetés szereplőjét a csendőrség a fővárosi „Obregia” Pszichiátriai kórházba szállította, ahol a „beilleszkedési zavarok” diagnózist találták ki számára és több órán keresztül bent tartották.

- A SRI egyik hivatalos közleménye megerősítette, hogy a titkosszolgálatok ügynökei be vannak szivárogva a hazai szerkesztőségekbe.

- A központi és helyi sajtó tulajdonosai ellen eljárások indultak, és többen a DNA, DIICOT vagy a Főügyészség ítéletére várnak.

- A PSD-ALDE koalíció leváltotta a TVR és a SRR vezetőségét, és megpróbálta az AGERPES vezetőségét is lecserélni.

- Az előző évhez képest a CNA (Országos Audiovizuális Tanács) aktívabb lett, de a bírságok továbbra sem tudják elbátortalanítani a sajtó súlyos kilengéseit.

- 2017-ben hatóságok és egyéb közintézmények többféle nyomást gyakoroltak a véleménynyilvánítás szabadságára: az ügyészek és rendőrök nyomása az újságírók forrásainak kiadatására, az ANAF rajtaütései olyan kiadványoknál, amelyek Liviu Dragneát kellemetlenül érintő vizsgálatokat közöltek, nyomásgyakorlás olyan bírák fele, akik a rendszer szabálytalanságait kritizálták stb.

- 2017-ben több újságíró is felmondott a szerkesztőség felől érkező nyomás miatt.

- 2017-ben az újságírók agressziónak, fenyegetéseknek és sértegetéseknek voltak kitéve, üzletemberek, futballisták, politikusok, közéleti- és egyházi személyiségek részéről.

- Az előző évekhez hasonlóan több olyan helyzet volt, amikor a hatóságok korlátozni próbálták a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánítási jogát (néhányszor sikerrel); a magyar kisebbség még mindig védtelen a diszkriminációval és az állami hatóságok fenyegetéseivel szemben.

- A bíróságok a polgári törvénykönyv alapján büntetik a sajtó kihágásait, ám következetlenül, időnként aránytalanul (nagyon nagy morális károkat okozva, a határozatok közlésére kényszerítve), vagy szinte cenzúrázva a véleményformálás és véleménynyilvánítás szabadságát (cikkek törlésére és nyilvános bocsánatkérésre kötelezés által).

- A gazdasági válság hatásai tompultak, az előző évhez képest 11 százalékkal nőtt a reklámpiac, elérve a 408 millió eurót. 2017-ben több sajtóintézmény gazdasági újjáéledést tapasztalhatott meg. De több sajtóterméknek továbbra is jelentős gazdasági nehézségei vannak, amely egyes esetekben a felszámolódásukhoz vezetett. A nyomtatott sajtó forgalma 2017-ben is csökkent.

- A romániaiak TV-nézéssel töltött ideje messze meghaladja a globális átlagot.


A jelentés értékelése szerint a 2016-os választások következtében a társadalom politikailag polarizálódott, a polgárok és a politikusok közötti bizalom romlott és mindebben jelentős szerepet játszott a romániai média is. De az intézmények általi közérdekű információk elhallgatása, a morális kártérítési perek és rekordösszegű pénzbírságok kiszabása is jellemezték a romániai sajtó múlt évi helyzetét. Az Active Watch jelentése szerint több sajtótermék tulajdonosa ellen indítottak bűnvádi eljárást és több olyan eset is előfordult, amelyek során a hatóságok Facebook-bejegyzések eltávolítására kötelezték a felhasználókat.

2017-ben a hatóságok többször megsértették a szabad véleménynyilvánítás jogát, azzal, hogy tévés újságírókat próbáltak arra kötelezni, hogy fedjék fel a hatóságok előtt a különböző témákban megszólaltatott interjúalanyaik kilétét.

Az elmúlt évekhez viszonyítva az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a 2016-os választási kampány ideje alatt, valamint 2017 elején is szigorúbban elemezte a műsorokkal kapcsolatos bejelentéseket. A rádiók és televíziók műsoraiban elhangzott tartalmak miatt a tanács több büntetést szabott ki, sajtóetikai illetve törvényben szabályozott vétségekre hivatkozva. A nyilvánossá vált kihágások, illetve a kirótt pénzbírság miatti elégedetlenségek az intézményen belüli konfliktusokhoz vezettek, aminek hatására Laura Gerogescu, a CNA elnöke ellen korrupció gyanújával eljárást is indítottak.

Az egyik rekord összegű kártérítést a DNA egyik ügyésze számára ítéltek meg, a bírság végösszege 300 ezer lej volt egy olyan ügy miatt, amilyenekben az Active Watch szerint általában néhány ezer lejes morális kártérítést szokott jóváhagyni a bíróság. A CNA is szabott ki pénzbírságot sajtóetikai vétségek, illetve a műsor- és reklámidő be nem tartása miatt, ennek a rekordösszege 200 ezer lej volt.


A közérdekű információkhoz való hozzáférés továbbra is nehézkes

Az önkormányzatok és egyéb intézmények a birtokukban lévő közérdekű információkat kötelesek a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani, de a gyakorlatban ez nem valósul meg. A Ciolos-kormány az erre vonatkozó törvényeket egyszerűsíteni próbálta, kiterjesztette több közintézmény tevékenységére is a közérdekű információk közreadásának kötelezettségét, de ennek ellenére a bürokratikus nehézségek illetve az érintett intézmények passzivitása miatt ez a gyakorlatban továbbra is akadozva működik. Erre vonatkozóan születtek olyan törvénykezdeményezések, amelyek több intézményre is kiterjesztették volna és egyben egyszerűsítették volna a közérdekű információk közreadását, de ezt a parlament végül nem szavazta meg.

A szélesebb körű tájékoztatás érdekében olyan törvénykezdeményezés is született, amely figyelembe véve a több európai országban alkalmazott irányelveket, arra kötelezte volna a bíróságokat és az illetékes hatóságokat, hogy elsősorban a korrupciós esetek kapcsán, az ártatlanság vélelmének érdekében tegyék elérhetővé a vádlott személyek büntetődossziéjának anyagát. A Legfelsőbb Bírói Tanács is tett erre vonatkozó javaslatot, amelyben az eljárási büntetőtörvénykönyv módosítását szorgalmazta, megkönnyítve a sajtón keresztül a tömegtájékoztatást. Az ebben érintett civil szervezetek és több újságíró is arra hívta fel a figyelmet, hogy indokolt esetben szükség van bizonyos büntetőperekben a médiafogyasztók tájékoztatására. A leggyakoribb esetben a bíróságok és a nyomozóhatóságok arra hivatkozva nem szolgáltatnak ki semmilyen információt, hogy a nyilvánosság bevonása hátráltatná a nyomozást, illetve befolyásolná a büntetőperben hozott ítéletet.

Az Active Wacth jelentése arra is kitér, hogy egyre nagyobb gyakorisággal indítanak büntetőeljárást országos illetve helyi tévé vagy újságok tulajdonosai ellen. A vádak nagyrészt befolyással való üzérkedés, pénzmosás, bűnszövetkezet létrehozása és kenőpénz elfogadása. Utóbbi miatt ítélték el 4 év és 6 hónap szabadságvesztésre Sorin Alexandrescut, az Antena Tv Group igazgatóját, a cégcsoportot pedig 200 ezer lej pénzbírság befizetésére kötelezte a bíróság.


A román sajtó továbbra sem toleráns a magyar közösséggel

A jelentés megjegyzi, hogy a román állam tavaly is folytatta a nyomásgyakorlást a magyar kisebbség önkifejezése ellen, az alkotmányra hivatkozva, amely egységes, oszthatatlan nemzetállamnak definiálja az országot. Kiemelik, hogy 2017-ben a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága kérte Kelemen Hunor kitüntetésének visszavonását, mivel a politikus szerintük nem tiszteli az ország alkotmányát, mert “ha az ország alkotmányában azt írja, hogy december 1-seje az állam ünnepe, nem birtokolhatod a Románia Csillaga kitüntetést, ha nem fogadod el ezt a napot” - áll a becsületbíróság indoklásában. Az, hogy mindez egy, a Szabadság napilapban tett nyilatkozat alapján történt meg, Kelemen Hunor szerint a véleményszabadsághoz való jogának a megsértése. Az Active Watch megjegyzi, hogy tavalyelőtt Tőkés Lászlótól is megvonták a kitüntetést.

A szervezet kitér a Maros megyei „zászlóháborúra” is, azaz Lucian Goga volt prefektus és a különböző intézmények harcára a nemzeti szimbólumok használata kapcsán. A Mikó Imre Jogvédő szolgálat többször is felhívta a figyelmet rá, hogy Goga nem veszi figyelmembe a Marosvásárhelyi Táblabíróság ara vonatkozó döntését, hogy az RMDSZ székházára kitűzött zászlók nem ütköznek törvénybe. Gogának a makkfalvi református parókiával is problémája volt székely zászló miatt, onnan azonban jelezték, nem veszik le, hiszen az épület egyházi tulajdonban van.

Goga ugyanakkor a kétnyelvű feliratok kapcsán is kifogást emelt, mivel szerinte a helyi tanácsnak nem volt joga vegyes tannyelvű iskolákba ezeket felszerelni. Az Active Watch ezt meglepőnek tartja annak fényében, hogy a helyi tanács az Országos Diszkriminációellenes Tanács egyik határozata nyomán döntött a kétnyelvű feliratozás mellett.

Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az Európa Tanács ez évi jelentése szerint Romániának fokoznia kell a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés leküzdésére, valamint a területén élő valamennyi nemzeti kisebbség jogainak védelmének javítására irányuló erőfeszítéseit. A Tanács kiemelte, hogy az állam szisztematikusan visszautasít minden Székelyföldre vonatkozó etno-kulturális identitást, míg más történelmi régiók promoválására bátorít egyesületeket. A Tanács ugyanakkor aggasztónak tartotta azt is, hogy a közszolgálati televízió fő műsoridejéből kikerültek a magyar nyelvű műsorok. Továbbá aggasztó az a helyzet is, hogy bizonyos helyi publikációkat hogyan akadályoznak a hatóságok: a borszéki Források, a Szovátai Hírmondó és a Keresztúri Kisváros esetében a Diszkriminációellenes Tanács döntése alapján a szerkesztőségeknek kötelességük románul is felületet biztosítani a helyieknek, holott ez jelentősen megnövelheti a költségeiket. Az Európa Tanács egy törvényes keret létrehozását javasolja, amely az anyanyelvi publikációs felületeket támogatná.

Mindezek fényében az Active Watch azokat a következtetéseket vonja le, miszerint a hatóságoknak az előző évekhez hasonlóan többször is volt (olykor sikeres) próbálkozása a kisebbségiek véleménynyilvánítási gyakorlatának csorbítására. A kisebbség sebezhető maradt diszkriminációs szempontból. A magyar kisebbség törekvései (nyelvi jogok, autonómia) a szervezet szerint meg vannak bélyegezve a sajtó egy jelentős részében, de az állami hatóságok körében is, amelyek a törvényeket sokszor rosszhiszeműen értelmezve alkalmazzák a kisebbségek felé. A hatóságoknak egyébként nincs megfelelő tudása sem a kisebbségi jogokról. A szervezet javasolja, hogy az állam alkalmazza az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó ajánlásait, kezdeményezzen a magyar kisebbséggel párbeszédet, hogy megismerje annak problémáit, biztosítsanak pluralista közeget, hogy a kisebbség is kifejezhesse magát, valamint kezdeményezzenek olyan programokat, ahol a lakosság a toleranciát és elfogadást sajátíthatja el. Az újságíróktól azt kéri a szervezet, hogy mindig maximális figyelemmel ellenőrizzenek minden, a kisebbségekről szóló információt, és amennyiben lehetséges, kérjék ki egy a kisebbséget képviselő személy véleményét is az ilyen témákról.


Facebook-bejegyzések miatt is büntettek a hatóságok

A szabad véleménynyilvánítás jogát megsértve, a hatóságok a közösségi oldalakon közzétett vélemények miatt is szabtak ki bírságot, amelyekben az érintettek a hatóságokat bírálták. A büntetést azzal indokolták az illetékes szervek, hogy a bejegyzés nyelvezete sértő volt bizonyos intézményekre nézve.

Az ilyen esetek az előző évekhez viszonyítva gyakoribbak, ezek során a bíróság azzal érvelt, hogy a Facebook nyilvános térnek számít, így erre is vonatkoznak a közrend fenntartására vonatkozó törvények. Az ilyen kirívó esetek egyike során a Târgu Jiu-i rendőrség hét személyt idézett be, akik közül az egyik lefilmezett egy küldetésben lévő rendőrautót, amint az a forgalomban száguldozott. A filmet közzétették a közösségi oldalon, amelyhez több hozzászólás is érkezett. A rendőrség kérésére az érintettek eltávolították a felvételt, de később beidézték őket a hatóságok és megbüntették őket arra hivatkozva, hogy az általuk készített felvétellel megzavarták a közrendet. Hasonló esetek Temesváron és Besztercén is történtek, ezekben az esetekben 200 illetve 900 lejes bírságot kellett fizetniük az érintetteknek a közrend megzavarása miatt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS