2018. december 14. péntekSzilárda
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tudjuk, milyen adatokat gyűjt rólunk az okostévénk?

2018. május 16. 13:13, utolsó frissítés: 13:19

A romániai városi háztartások 28%-ában már legkevesebb négy olyan eszköz van, amely az internetre csatlakozik.


A világhálóra csatlakoztatott eszközök egyre nagyobb számban és egyre meghatározóbban vannak jelen az életünkben. Nem csak az egyre okosabb háztartási gépek vagy az okostelefonok hódítanak nagyobb teret, hanem az olyan a testen viselhető elektronikai okos eszközök is, amelyek nyilvánosan vagy a háttérben adatokat gyűjtenek a felhasználókról.

Az erre vonatkozó adatvédelmi kérdések egyre égetőbbé és aggasztóbbá válnak, egyrészt mert minél több eszközt használunk, annál nehezebb átlátni, hogy ezek milyen adatokat gyűjtenek rólunk, másrészt kérdéses, hogy ezek adattárolási szempontból mennyire biztonságosak, hozzájuk lehet-e férni valamilyen biztonsági réseken keresztül.

A Bitdefender statisztikája szerint Romániában a városi háztartások 28%-ában legkevesebb négy olyan eszköz van, amely az internetre csatlakozik: a laptop, a táblagép, az okostelefon és az asztali számítógép. De a használati tárgyak között egyre terjed az okosóra, a vezeték nélküli termosztát és játékkonzol, és már előfordulnak olyan eszközök is, mint a világhálóra csatlakozó mosógép, mérleg, légkondicionáló, és van intelligens világítást szabályozó berendezés és mozgásérzékelő is.


A városi otthonokban háromból egy lakásban van okos tv. Tízből négy felhasználó pedig a tévéműsorok megtekintése mellett internetes szörfözésre is használja a készüléket, de a kimutatás szerint a felhasználóknak csak egyharmada használ valamilyen védelmi rendszert, amely kivédi az internetes támadásokat és az adathalászok tevékenységét.



Pedig annak ellenére, hogy az internetes adatvédelem kapcsán elsősorban a számítógép és okostelefon védelmére gondolnak, a smart tévék is éppen ilyen sérülékenyek, ugyanis ezek is személyes adatokat rögzítenek a használatuk során, leggyakrabban a felhasználók tudta nélkül. Ezeket az adatokat pedig könnyen a felhasználhatják a szolgáltató- és gyártó cégek, vagy hekkerek és adathalászok birtokába juthatnak.

Bogdan Botezatu, a Bitdefender kiberbiztonsági szakértője szerint az okostévét használók többsége nincs ezzel tisztában, és a problémát fokozza, hogy ezt az eszközt az egész család használja. Így olyan adatokhoz tudnak hozzáférni illetéktelen felek, mint a fogyasztói és viselkedési szokások, sőt a programok követéséből és monitorizálásából kiderülhetnek meggyőződések, hitek, attitűdök is, bemérhető a földrajzi tartozódás, és ezek az információk kiszolgáltatása erőteljesen veszélyezteti a magánéletünket. Arról nem is beszélve, hogy ezekben a készülékekben a különböző szenzorok mellett beépített mikrofon, webkamera is van. A szekértő szerint könnyen megtörténhet, hogy a magánéletünk már csak egy mítosz.

A probléma szakértői számtalan olyan alkalmazást azonosítottak már, amelyeken keresztül az okos eszközök fölött könnyen át lehet venni az irányítást, a felhasználók tevékenysége megfigyelhetővé válik, és az illegális vagy annak határán lévő online adatkereskedelem áldozataivá válhatunk.

A müncheni székhelyű Fraunhofer Institute az innovatív technológiák hosszú és középtávon gyakorolt hatásait vizsgáló intézet, arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeken az eszközökön nehéz megváltoztatni az adatgyűjtésre vonatkozó alapbeállításokat, az erre vonatkozó felhasználói feltételek tájékoztatója pedig nagyon bonyolult, így a legtöbb felhasználó ezekkel nem boldogul, nem elég felkészült, vagy nem veszi komolyan a problémát

Az adatvédelemmel foglalkozó szakértők szerint az lenne a legetikusabb, ha ezekbe a használati eszközökbe olyan funkciókat telepítenének a gyártók, amelyek vizuális vagy hangjelzésekkel figyelmeztetnék a használóikat, ha személyes adatot rögzítenek róluk. Másrészt pedig a felhasználóknak is körültekintőbben kellene eljárniuk a személyes adataik védelmében. Az egyik egyszerű, de hatékony megoldás,

ha minden eszközt kevésbé feltörhető jelszóval látunk el.

Hiszen annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű olyan jelszavakat kitalálni, amelyet a hekkerek is nehezebben törnek fel, a felhasználók többsége mégis könnyen megjegyezhető, egyszerű szavakból vagy számkombinációkból álló jelszavakat használ.

Jeremy Gosney, a High Performance Password Cracking cég biztonsági szakértője rávilágított, hogy a legtöbb jelszót azért könnyű feltörni, mert a leggyakrabban a felhasználók könyvek vagy filmek címét, a billentyűzetről leolvasható betű vagy számkombinációt használnak (árulkodó, hogy a leggyakoribb jelszó: 123456), ezeket a módszereket pedig a hekkerek is ismerik, így számítógépes szoftver segítségével ezeket pár perc alatt fel lehet törni. Az informatikus egyik megoldásként azt javasolja, hogy a biztonságos jelszó kitalálásához nem összefüggő, de minél hosszabb szó vagy számkombinációt érdemes használni. A bonyolultabb jelszavakat nehezebb megjegyezni, és könnyebb elfelejteni, de Gosney szerint ilyen esetben az a legkézenfekvőbb, ha ezeket lejegyezzük. A bonyolultabb jelszavak másik előnye, hogy ezeket nem szükséges ezeket időről-időre megváltoztatni.

Forrás: Hotnews

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS