Túlságosan elnézőek a szülők a kiskorúak alkoholfogyasztásával szemben
Ambrus István 2018. május 17. 10:29, utolsó frissítés: 11:03Barta Éva szakpszichológus szerint az a tendencia, hogy alkoholproblémák egyre korábban, már 30 év körül jelentkeznek.
Az Európai Unió egész területén komoly problémát okoz a túlzott alkoholfogyasztás és az alkoholfüggőség, a korai és az időskori halálesetek 7% emiatt következik be. Ennek leggyakoribb tünetei a rák és májbetegségek, amelyek éves egészségügyi költségei az EU szintjén elérik a 155,8 milliárd eurót.
A statisztikák szerint az egy főre eső alkoholfogyasztás terén Románia az 5. helyet foglalja el Európában, ahol a személyenkénti alkoholmennyiség 13,7 liter, akárcsak Csehországban. Múlt évben Litvániában fogyott a legtöbb szeszes ital, ott az egy főre eső mennyiség 18,2 liter volt. Ezt követi Fehéroroszország 16,4, Oroszország pedig 13,9 literrel lakosonként. Romániában az erre vonatkozó statisztikákból az is kiderül, hogy a legtöbb szülő toleráns a fiatalkorúak alkoholfogyasztási szokásait illetően.
A családon belüli konfliktusok jelentős része is összefügg az túlzott mértékű alkoholfogyasztással. Az EU egészét tekintve 6-9 millió gyermek nő fel hátrányos helyzetű családokban emiatt, a munkahelyen történő balesetek 20-25%-a szintén az alkoholfogyasztással áll összefüggésben.
Az Országos Drogmegelőzési Ügynökség múlt évre vonatkozó tanulmánya szerint az alkohol a legnépszerűbb a legálisan hozzáférhető narkotikum az iskolások körében, ugyanakkor a túlzott mértékű alkoholfogyasztás elsősorban a 12. osztályos diákokra jellemző. Aggasztó az is, hogy ilyen téren Romániában meglehetősen elnézőek a szülők, a megkérdezett anyák 50%-a nyilatkozta azt, hogy tolerálja, ha az iskolás korú gyermeke szeszes italt fogyaszt.
A jelenséggel kapcsolatban Barta Éva, klinikai szakpszichológus, a Bonus Pastor Alapítvány munkatársa elmondta, amiatt, hogy társadalmi szinten teljesen elfogadott az alkoholfogyasztás, a szülők is sokkal toleránsabban viszonyulnak ehhez, még akkor is, ha a 18 év alatti gyerekeikről van szó. A pszichológus szerint az a tendencia figyelhető meg, hogy napjainkban a középkorú generáció tagjai közül többen már 30 év körül jelentkeznek kezelésre alkoholproblémáik miatt, de ha nem is alakult még ki az alkoholfüggőség, sok esetben már annak a kritikus fázisában vannak. Előzőleg ezek a problémák csak a 40-50 éves korúak esetében jelentkeztek.
Barta szerint a megelőzésre vonatkozó tájékoztatási kampányok esetében az információátadás nem elég hatékony. „A dohánytermékeken is szerepelnek fotók, amelyek a dohányzás káros hatásairól tájékoztatnak, de a személyes tapasztalatom az, hogy aki leszokik a dohányzásról, nem emiatt teszi”-fejtette ki a pszichológus, aki ennél célravezetőbbnek tartja, ha a 18 év alatti diákoknak alternatív tevékenységeket szerveznek a szülők és az oktatási intézmények.
Ezeknek elsősorban közösségformáló tevékenységnek kell lenniük, de alternatívaként olyan szórakozóhelyek létrehozása is célravezető lehet, ahol nem árusítanak alkoholt. Szerbiában ebből a célból az iskolák területén éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeket hoztak létre, a szülők és a tanárok bevonásával. Ennek legfőbb célja, hogy alternatívát nyújtsanak az egyéb szórakozóhelyek mellett, ugyanis sok fiatal elsősorban nem az alkoholfogyasztás miatt jár ezekre a helyekre, hanem azért, hogy szocializálódjon. „A függőség kialakulásának problematikáját ez nem oldaná meg, de csökkentené az ilyen esetek számát” - vélekedik a szakember. Az lenne a fontos, hogy a fiatalokat olyan alternatív prevenciós tevékenységekbe vonják be, amelyekben nem érzik szükségesnek, hogy alkoholt fogyasszanak.
A pszichológusok szerint a hatékony megelőzés érdekében a szülőknek és a tanároknak együtt kell működniük, és bizonyos esetekben az is fontos, hogy szaksegítséget kérjenek.
„Kevés fiatalnak van olyan életvezetési készsége, ami segít abban, hogy megküzdjön a kihívásokkal, a ránehezedő stresszel vagy a családi problémákkal. Az életre való nevelés napjainkban háttérbe szorult, ezért gyakran használják az alkoholt a fiatalok arra, hogy kitörjenek az őket körülvevő nehézségekből"- tette hozzá Barta Éva.
Szigorúbb szabályozás? A gyártók ellenállnak
Az európai országok egyre szigorúbban szabályozzák az alkoholfogyasztásra és forgalmazásra vonatkozó törvényeket. Erre vonatkozóan az Európai Tanács igyekszik minél nagyobb hatást gyakorolni az alkoholos italokat gyártókra, például azért, hogy részletesebb termékleírást tüntessenek fel az szeszes italok címkéin. Az alkoholizmus visszaszorításért küzdő egészségügyi szervezetek szerint ugyanakkor az ilyen jellegű tájékoztatás mellett szükség lenne szélesebb körű kampányokra.
A sörgyárak javaslata szerint azonban nem a termékek dobozain, hanem online kellene szélesebb körű termékleírást közzé tenni, így lehetőség lenne a részletesebb összetevők ismertetésére. A sörgyárak szerint 10 vásárlóból 6 online tájékozódik az ilyen jellegű kérdések kapcsán, másrészt pedig az online felületek több lehetőséget biztosítanak a törvény által előírt, szélesebb körű tájékoztatásra, így nagyobb eséllyel zárható ki a félretájékoztatás is. Az egészségügyi szervezeteket tömörítő Eurocare cáfolja ezt, az erre vonatkozó felmérésük szerint az alkoholterméket vásárlóknak csak a 25%-a keres a termékek összetételére vonatkozó információkat online.
A széleskörű tájékoztatási kampányok mellett a minimáladók bevezetését is megoldásnak látja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, de a gyártók szerint ez nem lenne célravezető, mivel állításuk szerint a hivatalosan forgalmazott alkoholtermékek drágítása maga után vonná az illegális alkoholkereskedelem elterjedését.
A sörgyártók emellett arra panaszkodnak, hogy az EU tagállamai összesen évi 42 milliárd eurós bevételre tesznek szert a söreladások után, ebből 10,9 milliárd csupán a jövedéki adó. A gyártók álláspontja szerint az ilyen adók bevezetése azért nem célravezető, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy éppen azokban az országokban a legnagyobb a sörfogyasztás, ahol a legmagasabbak az erre vonatkozó illetékek.
Az Eurocare munkatársai szerint a vásárlókra kivetett többletadó abban az esetben lehet igazán célravezető, ha az így befolyt összeget az egészségügyre fordítják. Abban a legtöbb forgalmazó egyetért, hogy önmagában csak az italok megdrágításával nem lehet visszaszorítani az alkoholfogyasztást.