2018. szeptember 21. péntekMáté, Mirella
27°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kettős mércét alkalmaz a Diszkriminációellenes Tanács, ha politikusokról van szó?

Horváth-Kovács Szilárd 2018. május 15. 16:13, utolsó frissítés: 2018. május 17. 09:28

Tény, hogy a CNCD látszólag hasonló esetekben nagyon eltérő ítéleteket hozott, amiért egyre több bírálat éri a testületet.


Egyre gyakrabban vádolják részrehajlással az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD), vagy éppen azzal, hogy a kormánypárt politikai befolyásolása alatt áll. A tanács tevékenysége körüli, egy ideje már tartó vitában az olajat tűzre Klaus Johannis államfő megbírságolása jelentette, az "elítéltek" kifejezés használata miatt.

Íme a CNCD az elmúlt időszakból származó, politikusokra vonatkozó döntéseinek listája:

- Șerban Nicolae (PSD-s szenátor): „Van egy képem önről, ahol análisan szexel” (egy USR-s politikusnak): CNDR – Figyelmeztetés. ”Am o poză cu dumneavoastră când faceți sex anal”.

- Viorica Dăncilă (PSD-s miniszterelnök): „azt hiszem, azok az emberek autisták” (akik az EU-Parlamentben Románia helyzetéről beszélnek) CNCD – Nem történt diszkrimináció. ”Aceşti oameni cred că sunt autişti”


- Mihai Tudose (volt PSD-s miniszterelnök): „Ha az a zászló (a székely) lengedezik a szélben, akkor az összes felelős mellette fog lengedezni” (a Hargia és Kovászna megyei hatóságok). CNCD – Figyelmeztetés. ”Dacă steagul acela (secuiesc) flutură în vânt, toţi cei responsabili de acolo flutură şi ei lângă steag”

- Ioan Rus (PSD-s miniszter): „… a gyerekeik otthon gazemberek lesznek, és a feleségeik kurvák” (akik külföldre mennek dolgozni). CNCD – Figyelmeztetés. “copiii se fac golani acasă, iar nevasta curvă”

- Klaus Johannis (államfő): „Néhány elítélt kétségbeesett próbát tesz, hogy megtámadja és diszkreditálja a DNA-t” (Vlad Cosma és a többiekre). CNCD – Bírság, 2,000 lej. ”Nişte penali fac o încercare disperată să atace şi să discrediteze DNA”

- Cristian Tudor Popescu (újságíró) és Cosmin Prelipceanu (műsorvezető): „Ez a frizura a galléros páviánra emlékeztet” (Virica Dăncilara). CNCD: Bírság, 1,000 + 1,000 lej. ”Coafura aceasta îmi aminteşte de pavianul cu mantie”

- Times New Roman pamfet– „Dragnea kurvája…” (pamflet). CNCD – Bírság, 16,000 lej. „Curva lui Dragnea…”

Annak a vitának a részleteiről, amely nemrég a Times New Roman szatirikus oldal Curva lui Dragnea, asaltată de pesediști (Dragnea kurváját ostromolták a PSD-sek) című pamfletje miatt mérgesedett el, korábban itt számoltunk be.

Egyébként maga az államelnök a büntetés kiszabása után azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint „politikai döntés” született, ezért az ítéletet bíróságon fogja megtámadni. Az államelnök korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), szintén botrányosnak találta a határozatot. A párt alelnöke, Raluca Turcan, a Facebookon bejelentette, hogy az „Alkotmánybíróságon meg fogják támadni a CNCD összetételére vonatkozó szavazatot, mert az nem tartja tiszteletben a parlament jogi-politikai erőegyensúlyát.” Álláspontja szerint a PSD-ALDE többségi tagság arra használja az intézményt, hogy elhallgattassa a kormányt kritizáló hangokat.

A határozatot az Active Watch is élesen bírálta, egy nekrológot is közöltek: „Mély fájdalommal és végtelen sajnálattal bejelentjük, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács, ma, 2018. május 9-én, a közhasználatból a nemlétbe szenderült.”

Ebben az esetben a döntést bírálókhoz csatlakozott Asztalos Csaba, a Tanács elnöke is. Jelezte – hogy már sokszor máskor is – a határozat ellen szavazott (a szavazat aránya 5 mellette - 4 ellene volt). „Romániában nincs olyan bíró, aki elfogadná a mai többségi határozatot” – jelezte egy Facebook-posztban, hozzátéve, hogy a kisebbség különvéleményét „a bíróság rendelkezésére fogjuk bocsátani (…), hogy kijavíthassák a határozatot”.

A Republica megkeresésére elmondta, hogy a kisebbségi különvélemény azon alapszik, hogy akiket Johannis „penali”-nak nevezett, azok a politikusok, és ők jelenleg nem képeznek „egy sebezhető csoportot”. Kifejtette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a joggyakorlata szerint a politikusoknak sokkal toleránsabbnak kell lenniük a nyilvános kritikával szemben, akkor is, ha a kritika sokkoló vagy sértő, főleg az esetben, ha egy közérdekű témáról van szó, és nem érinti valakinek a magánéletét. Szerinte itt nem erről van szó. Mi több, az államelnöknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, illetve tágabb értelemben ő is politikus, és olyan közérdekű témák kapcsán hangzott el a vitatott megnyilvánulás, mint az igazságszolgáltatás működése, a korrupcióellenes harc vagy a DNA szerepe. „S mint ilyen, a szólásszabadság határain belül vagyunk. Én ezt a véleményt képviseltem” – jelentette ki Asztalos.

Ezzel szemben a tanácsban a többségi vélemény azt állapította meg, hogy a „büntetőügyesek” (penali) kifejezés pejoratív. Érvelésük szerint ennek a kifejezésnek a használata sértheti azok emberi méltóságát, akik éppen egy bűnügyi eljárás részesei, de a bíróság még nem ítélte jogerősen bűnösnek őket. „A kifejezés használata sérti az érintettek emberi méltóságát és esélyegyenlőségét, főleg mert egy olyan ember jelentette ki, aki a legmagasabb funkciót bírja” –.

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett a CNCD tevékenységével, az intézet elnöke azt válaszolta, hogy általában véve elégedett, hiszen rengeteg fontos határozat született az elmúlt években, amelyeket azonban sajnos nem kapott fel a sajtó. Ám, az utóbbi időkben a média által felkapott esetek csak rontottak az intézmény megítélésén, amelyek kapcsán több esetben is kifejezte elégedetlenségét. „És az tény, hogy különvéleményt fogalmazok meg, azt hiszem, hogy kritika a többségi véleménnyel szemben. De nekem csak egy szavazatom van” – tette hozzá.

Az esetek kapcsán a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti meghallgatásra várja Asztalos Csabát, tisztázandó, hogy a határozatokat politikailag befolyásolták, vagy sem. Iulian Bulai, USR-s képviselő szerint: „A CNCD legutóbbi döntései alapján a közvélemény akár azt gondolhatná, hogy ez az intézmény a cenzúra eszközévé vált a PSD számára.” A meghallgatáson „tekintetbe véve az ezen esetekben született döntéseket, kérjük a CNCD vezetőjét, magyarázza el, milyen kritériumok alapján határoz az intézmény a büntetésekről.”

Hol a szólásszabadság határa?

A konkrét esetekről, illetve az CNCD tevékenységéről zajló vitát árnyalhatja, a diszkrimináló megszólalás fogalmának tisztázása. Romániában a szólásszabadság vagy a szabad véleménynyilvánítás jogát első sorban az Alkotmány 30-as szakasza kodifikálja, az 1-es bekezdésében: „A gondolatok, a vélemények vagy a hitvallások kifejezésének szabadsága, és bármilyen alkotások szabadsága, élő szóval, írással, képekkel, hangokkal vagy más tömegkommunikációs eszközökkel, sérthetetlen.”

Ám ugyanez a szakasz tisztázza, hogy (6) „A kifejezés szabadsága nem sértheti meg a személy méltóságát, becsületét, magánéletét és saját arculathoz való jogát.” Illetve (7) „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, az agressziós háborúra, a nemzeti, a faji, osztály- és vallási gyűlöletre való buzdítást, a diszkriminációra, a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.”

A témában megkerestük Varga Attila alkotmányjogászt-alkotmánybírót. Szerinte, bár „az Alkotmánybíróság esetgyakorlata bizonyára tartalmaz a kérdést érintő határozatokat, de az utóbbi időben kifejezetten a szólásszabadságra, az ezzel kapcsolatos diszkriminációra vonatkozó döntést nem hozott”, legalábbis a mostani esetek kapcsán. Ugyanis – teszi hozzá – „az említett esetekben közszereplők állításairól, megnyilatkozásairól van szó, amiket az Alkotmánybíróság nem vizsgál, hiszen ilyen hatásköre nincs.”

A Diszkriminációelleni Tanács tevékenységéről nem kívánt nyilatkozni, de személyes véleménye a szóban forgó megnyilatkozásokról az, hogy „az említett példák leginkább a jólneveltség vagy annak hiánya, a téves vagy éppen ostoba kommunikáció kérdéskörébe tartoznak.

Továbbá azt is elmondta, hogy az Alkotmánybíróság csak "hozott anyagból dolgozik", csak az elé tárt ügyek kapcsán tud megnyilatkozni, vagyis a szólásszabadságot és a diszkrimináló kijelentések viszonyát artikuláló vitában közvetlenül nem vesz részt. Legfeljebb úgy járulhatna ehhez hozzá, ha az alkotmánybírókat tudományos tanácskozásokra hívnák, vagy egyénileg a témára vonatkozó saját reflexióikat közölnének.

A kifejezési szabadság kapcsán Varga rávilágított, hogy „miként a legtöbb alapvető emberi jog, így a szólásszabadság/véleménynyilvánítás szabadsága sem abszolút jog és nem korlátlan. Nem lehet egy alapjog gyakorlásával más alapjogot, például a jó hírnévhez, becsülethez való jogot, vagy elvet, például a diszkrimináció tilalmát megsérteni” – ezt az alkotmánybíróság gyakorlata is megerősíti.

Jogi értelemben – a CNCD holnapja alapján – diszkriminációnak minősül „minden megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy előnyben részesítés a hatályban lévő törvényben foglalt szempontok alapján.”

"A román hatályban lévő törvény meghatározott szempontjai: faj, nemzetiség, etnikum, nyelv, vallás, társadalmi osztály, meggyőződések, nem, szexuális orientáció, kor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség, HIV fertőzés, hátrányos helyzetbe tartozás. Valamint minden más szempont, amelynek célja vagy hatása az alapvető emberi jogok és szabadságok, ill. a törvénykezés által elismert jogok, egyenlő feltételek melletti használatának és gyakorlatának a korlátozása, vagy az elismerésük elvitatása, a politika, a gazdaság, a társadalom és kultúra területein, illetve a nyilvános élet bármilyen más területén.”

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS