2020. január 23. csütörtökZelma, Rajmund
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

EB: Románia korruptan működő piacgazdaság

Gy. A. Gy. A. 2004. október 05. 17:17, utolsó frissítés: 17:17

Csak holnaptól nyilvános az Európai Bizottság országjelentése, de a BBC brüsszeli tudósítójának információi szerint működő piacgazdaságnak ismeri el Romániát. A leggyengébb láncszem: a szólásszabadság.





Gazdaságilag jobb, politikailag rosszabb

Az uniós csatlakozás szempontjából stratégiai fontosságú EB-dokumentumot csak holnap tárják a nyilvánosság elé. A bukaresti kormány kemény bírálatra számíthat – derül ki a BBC által megszerzett szövegből – a szólásszabadság korlátozása és a korrupció elleni harc eredménytelensége miatt.

A csatlakozás egyik a fő gazdasági feltételének, a működő piacgazdaságnak eleget tett (a másik, a versenyképesség még várat magára). A jelentés szerint a román gazdaság már ötödik éve folyamatos növekedésben van, ami biztosítja az elismerést.



Románia azonban, úgy tűnik, még mindig nem került a célegyenesbe: Olli Rehn, az unió új bővítési biztosa, aki november elsején veszi át a tisztséget Günther Verheugentől, nem kötelezte el magát a tárgyalási fejezetek idei lezárása mellett.

Románia az összesen 30 csatlakozási fejezetből még hármat, az igazságügyi és belügyi, a versenyjogi, illetve a környezetvédelmi fejezeteket nem tudta le. Rehn figyelmeztetett, nem riad vissza attól, hogy amennyiben szükséges, a csatlakozást 2008-ra halassza.

Az EB kész Romániát és Bulgáriát egyaránt működő piacgazdaságként elismerni. A dokumentum szerint Bulgáriában a reformok folytatása, illetve Romániában a strukturális reformprogram szigorú betartása lehetővé tenné, hogy az uniós belpiacokon a konkurencia teremtette nyomás ellenére helyt álljon.


Az EB nem javasol konkrét időpontot

a tárgyalások lezárásához, csupán megismétli, hogy a cél a csatlakozási szerződés 2005-ben történő lehető legkorábbi aláírása, azért, hogy 2007 januárjában életbe léphessen.

Jó hír Románia, és kevésbé örömteli Szófia számára, hogy az unió továbbra is Bulgáriával egyszerre tervezi a szerződés aláírását. A bolgár kormány ugyan mindent megtett, hogy júniusban lezárhassa a csatlakozási fejezeteket, most mégis halasztani kell a szerződés aláírását.

Több európai diplomata véli úgy, Romániának még gondjai lehetnek, különösen az igazságügy és belügyi fejezet terén – ide tartozik az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció leküzdése is. Olli Rehn is azon a véleményen van, ez a legkényesebb fejezet, és Romániának nagyon sok tennivalója van még ezen a téren.


Ismét a korrupció

Az egyenként 150 oldalas értékelés összességében nem túl kedvezőek a két ország számára: Romániában különösen az állami szektorban erős a korrupció, illetve az országot sajtószabadság megsértése miatt rótták meg. A jelentés aláhúzza, hogy a korrupciós intézkedések soha nem vezettek magas rangú személy elítéléséhez.

Az uniós bírálat szerint továbbá úgy Romániának, mint Bulgáriának javítania kell a közigazgatási rendszeren, az igazságszolgáltatáson és a korrupcióellenes harcon, és erőfeszítéseket kell tegyen az európai jogszabályok alkalmazása érdekében.

Románia figyelmeztetést kapott, hogy továbbra is komoly gondok vannak az emberi jogok terén, így a szólásszabadsággal – ami pedig az EU-ba való belépés politikai alapfeltételeinek egyike.


És ismét a politikai nyomásgyakorlás

A jelentés kiemeli a fontosabb sajtótrösztökre gyakorolt gazdasági nyomást: a kiadók halmozódó köztartozásai öncenzúrához vezetnek. Ráadásul az utóbbi egy évben megnövekedett az újságírók elleni támadások száma, különösen a helyi sajtó munkatársai lettek fizikai agresszió áldozatai.

Az országjelentés ugyanakkor elismeri, hogy felgyorsult a magánosítási folyamat, de felrója, hogy ennek lebonyolítása nem eléggé átlátható. Továbbra is gondot jelentenek a nagy adósságokat felhalmozott, mesterségesen fenntartott nagyvállalatok.

Az Európa Bizottság dokumentuma több fejeztében is megemlíti, Románia sokat veszíthet a Bechtellel kötött szerződés miatt, melyben versenytárgyalás nélkül ítélte oda az autópálya-építést az amerikai cégnek, és a SAPARD-pályázatok rossz adminisztrációját is szóvá teszi. Az észak-erdélyi autópálya építésére fordított pénzalapok miatt az ország kevésbé lesz képes részt venni az uniós infrastrukturális projektek társfinanszírozásában – áll még a jelentésben.


Az EU bekeményít

Pierre Moscovici, az Európa Parlament új raportőre kijelentette, szemmel fogja tartani a bukaresti folyamatokat, s az EB is kiemelt figyelmet szentel majd az elkövetkező időszakban a két országnak. A dokumentumból az is kiderül, 2005 novemberében egy megfigyelési (monitoring) jelentést készül majd el Romániáról és Bulgáriáról.

A Bulgária által már elfogadott monitoring-záradékot Romániára is ki kívánják terjeszteni: ennek értelmében egy évvel késleltethető a csatlakozás, amennyiben komoly veszélye merül fel annak, hogy az egyik ország nem áll készen.

A BBC értékelése szerint Bulgária és Románia tárgyalásai már túlságosan előrehaladott fázisban vannak ahhoz, hogy kívül maradjanak az Unión, de egyértelmű jelei vannak egy újfajta bővítési politikának.


Horvátország szigorúbb vizsga előtt áll

Az EU levonta a következtetéseket a legutóbbi, nagyléptékű bővítésből, és a jelentés tanúsága szerint komoly fékező tényezőt kíván beépíteni a tárgyalási folyamatokba, hogy azokat azonnal felfüggeszthessék, ha a demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság területén komoly kihágások észlelnek.

Horvátország esetében például a jövő évtől kezdődően a tárgyalási fejezeteket hangsúlyozottan nem ígéretek és vállalások, hanem csak konkrét, akár több éven keresztül bizonyított megvalósítások (ún. trackrecord) alapján zárhatják csak le – derül ki a jelentésből.

Az EU talán bővülni fog még a jövőben, de nehezebben és lassabban, mint eddig. Romániának és Bulgáriának most van esélye arra, hogy elérje az utolsó, viszonylag gyors vonatot Brüsszelbe, de tudnia kell élni a lehetőséggel – értékelte a helyzetet a BBC tudósítója.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS