2019. aug. 23. péntekBence
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csoma Botond: „minél több forrásból kell tájékozódnunk, és kihámoznunk az igazságot”

Pap Zsolt 2018. május 18. 14:33, utolsó frissítés: 2018. május 22. 11:26

A SRI-t ellenőrző bizottság előtt beszélt Daniel Dragomir, aki súlyos dolgokat állított sajtó és titkosszolgálat kapcsolatáról. Ezekről kérdeztük az RMDSZ képviselőjét.


Csütörtök este Csoma Botond parlamenti képviselő, a parlament titkosszolgálatokért felelős bizottságának tagja a Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság ülésén kihallgatták Daniel Dragomirt, a SRI egykori ezredesét. Dragomir az elmúlt időszakban arról vált ismertté, hogy különböző fórumokon a SRI-t visszaélésekkel, a bűnüldözési szervekkel történő összefonódással vádolta. Szerinte például a belföldi hírszerzés dossziékat gyárt a DNA számára, és nyomást gyakorol a korrupcióellenes ügyészségre bizonyos személyek lejáratása érdekében, és a Korrupcióellenes ügyészség a Romániában működő párhuzamos állam megerősítésén fáradozik Soros György milliárdos érdekeit képviselve ezzel. Ugyancsak ő állította azt, hogy meghamisították Beke István ügyiratát, hogy terroristának állítsák be.

Az RMDSZ-es képviselő Facebook-bejegyzése szerint Dragomir a következő dolgokat állította: léteznek titkosszolgálati ügynökök az újságírók között, ezenkívül vannak olyan sajtóorgánumok és újságírók, akik nem ügynökök, viszont nagyon közeli viszonyt ápolnak a titkosszolgálattal, bűnügyi dossziékban szereplő titkosított információkhoz jutnak hozzá, ugyanakkor pedig megjelenítik a közvélemény előtt a titkosszolgálat által javasolt témákat. Azt is elmondta, hogy a SRI különböző eszközökkel anyagi támogatásban részesített bizonyos sajtóorgánumokat. Dragomir kihallgatása kapcsán kerestük meg Csoma Botondot.

A Dragomir által felsorakoztatott vádak közül melyek azok, amelyek valóban visszaélést jelentenek és amelyek révén a Román Hírszerző Szolgálat túllép a jogkörén?

- Az tény, hogy a törvény nem tiltja a hírszerző szolgálatnak, hogy beépítsen embereket a sajtóba, viszont egyáltalán nem tartom etikusnak, hogy bizonyos újságírók egészen közeli kapcsolatot ápolnak a titkosszolgálattal, mert ezen keresztül – ha igaz az, amit Dragomir mond – sérül a sajtónak a függetlensége, mivel a titkosszolgálat bizonyos sajtóorgánumokon és bizonyos újságírókon keresztül próbálja manipulálni a közvéleményt. Dragomir azt mondta, hogy a titkosszolgálat javasol bizonyos témákat, amelyekről kellene írni, és javasol módokat, ahogyan azokat be kellene mutatni a közvélemény előtt. Véleményem szerint itt sérül az állampolgároknak az objektív tájékoztatáshoz való joga, amennyiben a titkosszolgálat részt vesz ilyen akciókban. Sőt, azt is elmondta, hogy pénzügyi eszközökkel is támogatott sajtóorgánumokat a titkosszolgálat.


Még le kell ellenőriznünk, hogy igazak-e azok az állítások, amiket Dragomir mond, de ha igen, akkor az egy igen súlyos dolog egy demokratikus társadalmi berendezkedésben, hogy a titkosszolgálat ilyen módon próbálja manipulálni a közvéleményt.

Egy másik fontos dolog, amit megemlített, hogy bizonyos bűnügyi dossziékból titkosított információkat kaptak ezek az újságírók. Sokszor ez azért is történt, hogy az előzetes letartóztatást megelőzően a sajtón keresztül kreált hangulattal nyomást gyakoroljanak a bíróságokra.

Amennyiben bebizonyosodnak, hogy a Dragomir által mondottak igazak, milyen lépések, milyen következmények várhatóak?

- Ha igaz az, amit mond, bekerülnek egy olyan nagyobb jelentésbe, amit nekünk el kell most készítenünk a bizottságnak, amely a titkosszolgálat és az igazságügy kapcsolatát vizsgálja - ebbe fog bekerülni ez a jelentés is. Az elkészült anyagot és a következtetéseinket a parlament együttes plénuma elé fogjuk terjeszteni, a parlamentnek döntenie kell, hogy milyen lépések következnek, mivel nekünk nincs döntési jogkörünk, csak javasolhatunk bizonyos intézkedéseket.

Egy korábbi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy problémás az ellenőrzése mindannak, amit a titkosszolgálat képviselői mondanak ezekben a bizottságokban, mert hivatali esküjük szerint hazudhatnak annak érdekében, hogy megőrizzék a hivatali titkokat. Ez mennyiben árnyalja a helyzetet?

- Természetesen árnyalja, nem azt mondom, hogy szent igazság van abban, amit Dragomir mond. Ugyanakkor a titkosszolgálat jogi osztályának vezetője egy hónappal ezelőtt tett látogatásunk alkalmával azt állította, hogy a SRI nyomozati cselekvésekben semmiképpen nem vett részt, nem is javasolt intézkedéseket a bűnüldözési szerveknek, hogy bizonyos dossziékban hogyan járjon el. Ehhez képest meghallgattunk egy ügyészt a bizottságban, aki a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) engedélyével vett részt a kihallgatáson. A korábban a DNA kötelékében dolgozó ügyész elmondta, egyes dossziék esetében a titkosszolgálat kérte, hogy bizonyos intézkedéseket foganatosítson. Miután ő megtagadta a közreműködést, a felettese átadta az ügyet egy másik ügyésznek, aki teljesítette a titkosszolgálat kéréseit.

Daniel Dragomir, volt SRI-tisztDaniel Dragomir, volt SRI-tiszt


Egyszóval ez egy hatalmas kihívás a bizottságunknak, de minél több forrásból kell tájékozódnunk és kihámoznunk az igazságot.

A Dragomir által gerjesztett botrány és egyáltalán a kérdés napirendre kerülése lehet valamilyen hatással a Horváth Anna ellen folyó perre?

- Dragomir nyilatkozata és a Horváth Anna pere között közvetlen összefüggést nem látok. Ugyanakkor egy korábbi találkozón a titkosszolgálat képviselőitől megkérdeztem, hogy mi indokolja azt, hogy polgármestereket és alpolgármestereket nemzetbiztonsági alapon megfigyelnek, ilyen esetekben korrupciós mozgásokat figyelnek-e. Erre azt mondták, hogy a határ menti települések polgármestereinél a megfigyelést indokolhatja például a migrációs válság. Mikor utaltam rá, hogy nemcsak ilyen polgármesterek lehetnek érintettek, akkor azt válaszolták, hogy az a lehetőség indokolja, hogy kapcsolatba léphetnek idegen országok titkosszolgálatával. Számomra akkor olyan kép rajzolódott ki, hogy sok esetben ez egy ürügy, mert a nemzetbiztonsági megfigyelés alatt, hogyha olyant tapasztalnak, ami az ők értelmezésükben bűnelkövetésre utal, akkor kötelességük tájékoztatni a bűnüldöző szerveket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS