2019. szeptember 18. szerdaDiána
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Active Watch-jelentés: a lelátókon hangzik el a legtöbb gyűlöletbeszéd

Ambrus István Ambrus István 2018. május 28. 14:57, utolsó frissítés: 14:57

Leggyakrabban a futballklubok szembesülnek a gyűlöletbeszéddel, a sajtóban pedig még mindig gyakoriak a kisebbségellenes uszító megnyilvánulások.


Romániában főleg a magyarok, romák és szexuális kisebbségek ellen irányulnak a média vagy közéleti szerepelők intoleráns és gyűlöletkeltő megnyilvánulásai. Active Watch nevű jogvédő szervezet a napokban tette közzé jelentését, amely a sajtóban, a sportesemények kapcsán és a politikusok által elkövetett gyűlöletbeszédeket vizsgálja.

A médiafigyelő szervezet a magyarsággal kapcsolatban egyebek között a Sepsi OSK székelyföldi futballcsapat meccsein rendre előforduló idegengyűlölő megnyilvánulásokra, a magyar autonómiatervezetek veszélyforrásként történő beállítására, Traian Basescu volt államfő március 15. ünnepnappá nyilvánítását a románok megalázásának nevező kirohanására, a Realitatea és B1 hírtelevíziók magyarellenes uszításaira, Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült akasztásos fenyegetésére hívta fel a figyelmet.


A lelátókon van a legtöbb diszkriminatív megnyilvánulás

A legtöbb kisebbségellenes, rasszista és xenofób megnyilvánulás továbbra is a sporteseményekhez kapcsolódik. Az Active Watch jelentése szerint a legrosszabb a helyzet a labdarúgásban. Mindemellett a futballklubok azok, amelyek az ilyen incidenseket igyekeznek megfelelően kezelni, a legtöbb klubnak az erre vonatkozó kitételek a statútumában is szerepelnek. Ez egyrészt a sportág népszerűségével, másrészt pedig az erre vonatkozó jelentős pénzbüntetésekkel magyarázható. Annak ellenére, hogy a focidrukkerek vannak a legtöbben és ők a leghangosabbak, a kisebbségekre sértő megnyilvánulások a kosárlabda vagy kézilabda mérkőzések esetében is gyakran előfordulnak.



A kétezres évek közepéig elsősorban a sportesemények adtak megnyilvánulási teret a gyűlöletbeszédnek, a fasiszta és xenofób megnyilvánulásoknak. A gyakran erőszakba torkolló társadalmi jelenségekre az érintett sportklubok késve reagáltak, de az egyre szigorúbb törvénykezésnek köszönhetően ez a jelenség az utóbbi években visszaszorult. A sportágakat tekintve a legkisebb hangsúlyt a sértő megnyilvánulásokra a kosár és kézilabda csapatok klubjai fektetik, de a Román Jégkorong Szövetség statútuma például csak egy helyen említi a diszkrimináló megnyilvánulásokat elítélő szabályozást. A sportágra vonatkozó rendszabályzatban ugyanakkor sehol nem szerepel az ilyen cselekedeteket elítélő rendelkezés.

A Román Labdarúgó Szövetségre az UEFA is nagy nyomást gyakorolt, hogy visszaszorítsa az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, ugyanakkor a román törvényhozás 2008-ban fogadta el a 4/2008-as jogszabályt, amely részletes rendelkezéseket tartalmaz a sportesemények idején történő rendbontások megelőzésére.

A szervezet szerint a gyűlöletbeszéd gyakrabban fordul elő a helyi, mint az országos közbeszédben, a hatóságok közül pedig a legkövetkezetesebben az országos diszkriminációellenes tanács (CNCD) lépett fel a jelenség ellen 2017-ben, mindazonáltal a civil szervezet úgy értékelte, hogy a CNCD idei döntéseiben több alkalommal is tetten érhető volt a rá nehezedő politikai nyomás.

A többségében magyarlakta megyékben a román lakosság is diszkriminálva érzi magát

Az Active Watch által összesített interetnikai konfliktus esetek kapcsán az derül ki, hogy több esetben is panaszt emeltek a román lakosok is. Elsősorban azért érezték diszkriminálva magukat, mert a magyar anyanyelvű lakosság nem beszéli megfelelően a román nyelvet, illetve azt nehezményezték, hogy nem az anyanyelvükön szolgálták ki őket. Az egyik ilyen eset a múlt évi Kaufland-botrány volt, amely kapcsán a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Radu Banciu is számos diszkrimináló megnyilvánulást tett az általa vezetett televíziós műsorban. A televíziós műsorvezetőt a kisebbségellenes megnyilvánulásai miatt az Országos Audiovizuális Tanács valamint a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is megbírságolta.

A gyűlöletbeszédet ritkábban, de nagyobb összegű bírságokkal büntette a médiahatóság (CNA), az ügyészségek és bíróságok azonban tavaly egyetlen esetben jártak el a Btk.-nak a gyűlöletkeltést hat hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy bírsággal sújtó 369-es cikkelye alapján.

Az országos és regionális sajtótermékekben is gyakran előfordulnak magyarellenes megnyilvánulások, amiért a Realitatea TV egy 85.000 lejes rekordösszegű büntetést is kénytelen volt kifizetni a “Jocuri de putere” című, Rareş Bogdan által vezetett beszélgető műsorban elhangzó kijelentések miatt. Ebben a Grindeanu-kormány ellen intézet bizalmatlansági indítvány kapcsán olyan kijelentéseket tett, miszerint az RMDSZ eladja az országot. Az Országos Audiovizuális Tanács úgy ítélte meg, hogy az ilyen jellegű magyarellenes kijelentések ellenséges hangulatot teremtenek, ezért büntette 85.000 lejre a tévécsatornát.

A romániai magyarságot közvetett módon, az RMDSZ-en keresztül is érték támadások. Az egyik ilyen eset, amelyet a jelentés is kiemel, a március 15-i magyar nemzeti ünnep hivatalos ünnepnappá való nyilvánítása, amelyet a Szövetség kezdeményezett. Ennek kapcsán Traian Basescu, volt államfő kijelentette, ezzel a lépéssel a magyarság megalázó lépést tesz a román többség irányába.

Az Active Watch éves jelentései a jelenség megnyilvánulási formáit veszik számba, statisztikai következtetéseket nem vonnak le a gyűlöletbeszéd előfordulásáról.

A médiafigyelő évről évre jelentést készít a romániai a sajtó- és szólásszabadság helyzetéről is. Május elején közzétett több mint kétszáz oldalas legfrissebb összegzésében az Active Watch a magyarságnak szentelt ötoldalas fejezetben megállapította, hogy a román hatóságok 2017-ben is korlátozni próbálták a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánítási jogát, a magyar kisebbség még mindig védtelen a diszkriminációval és az állami hatóságok fenyegetéseivel szemben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS