Hol a helye az izraeli román nagykövetségnek?
Dobrai Zsolt Levente 2018. június 18. 10:06, utolsó frissítés: 2018. június 19. 17:17Nemrég a Dăncilă-kormány bejelentette, hogy Jeruzsálembe költözne a román nagykövetség is: civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek a döntés ellen.
A kolozsvári Solidaritate România-Palestina és az LMA Collective csoport aláírásgyűjtésbe kezdett nemrég a román nagykövetség Nyugat-Jeruzsálembe költöztetése ellen. Az aláírásgyűjtésre június 15-től 24-ig a kolozsvári belvárosi Deák Ferenc (Eroilor) utcában kerül sor. A kezdeményezés célja jelképes és kettős értékű. Elsősorban a bonyolult és kicsit sem egyenlőtlen zsidó-palesztin erőviszonyok nyilvános tematizálása a tét; másodsorban pedig 100 ezer aláírás felmutatásával jeleznék a külügyminisztérium irányába, hogy a pártpolitikai és állami szférán kívül is vannak, akik nem értenek egyet a kormány áprilisi diplomáciai döntésével – reménykedve abban, hogy a lakossági ellenvéleményre való tekintettel újabb állásfoglalásra késztethetik a minisztériumot.
A román külügyminiszter Teodor Meleșcanu április 25-én járt Jeruzsálemben Viorica Dăncilă miniszterelnök és Liviu Dragnea képviselőházi elnök kíséretében, ahol az állam legfőbb tisztségviselői fogadták őket. A látogatás célja egy újabb együttműködés megkötése volt, amely a high-tech kiválóan jövedelmező területein tevékeny vállalkozók kölcsönös ösztönzéséhez szükséges kereteket biztosítaná. A vonatkozó területek közé az egészségügy, a telemedicina, vállalkozói innovációs technikák, a fegyverkereskedelem és a kiberbiztonság tartozik. A két állam közti jó diplomáciai kapcsolatokat megerősítendő közösen elfogadtak egy bizonyos memorandumot, amelynek tartalma a mai napig nem ismert.
Korábban Klaus Johannis államfő sem volt tisztában a memorandum tartalmával, viszont amióta megtudta, miről szól, azt közölte, hogy nem tartozik a nyilvánosságra. Csak feltételezni lehet, hogy ennek köze van a Liviu Dragnea és Teodor Meleșcanu által tett hivatalos ígérethez, amely a román nagykövetség Tel Avivból Nyugat-Jeruzsálembe költöztetése kapcsán hangzott el. Az esedékes átköltözés kapcsán Johannis többször azt nyilatkozta, hogy ez egy felelőtlen ígérettétel volt, mivel az Európai Unió tagállamai számára teljesen másképp vetődik fel a kettőbe osztott Jeruzsálem státusának kérdése, mint ahogyan azt az Amerikai Egyesült Államok vagy Izrael látják. Vagyis az Unió közvetítő szerepet kellene betöltsön Izrael állama és a Palesztin Nemzeti Hatóságok között, amíg azok megtalálják a mindkettejük számára elfogadható megoldást a két adminisztráció összehangolásának kérdésében.
A megoldáshoz viszont annak a javaslatnak az elfogadása is hozzátartozna, miszerint az izraeli államrész fővárosa Nyugat-Jeruzsálem és a palesztin államrész fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne. Johannis ellenvetései azonban eléggé elszigeteltnek tűnnek, ha figyelembe vesszük azt, hogy Románia, Magyarország és a Cseh Köztársaság külügyesei nemrég megakadályozták az Európai Unió külügyekért felelős szervét (European External Action Service) abban, hogy elítélje a Trump-adminisztráció decemberi nyilatkozatát és következményeit.
A román hatóságok, úgy tűnik, lavíroznak az Unió és az Egyesült Államok és Izrael lobbija között, ami egyrészt megakadályozza az Unió külügyi álláspontjának egységes kifejezését, másrészt növeli annak a békefolyamatnak a bizonytalan helyzetét, amely Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság között az 1993-as oszlói megállapodás alapján az ún. kétállami megoldás bevezetésére törekszik. Ebben a békefolyamat mediálásában egyszerre nemzeti és nemzetközi entitások vesznek részt, beleértve az Uniót is. A külügy kezdeményezését tehát túl azokon a procedurális ellenvetéseken, amelyeket az államfő, Johannis, és a Nemzeti Liberális Párt elnöke fogalmaztak meg (Ludovic Orban Viorica Dăncilă miniszterelnököt és Liviu Dragnea házelnököt a főügyészségénél hazaárulás vádjával fel is jelentette) az elmúlt napokban kiújult izraeli-palesztin összecsapások miatt is rendkívülien problémás.
Az aláírásgyűjtők, bukaresti társaikkal egy időben, ezen utóbbi eseményekre való kitüntetett figyelemmel vállalkoztak kezdeményezésükre. Azaz kifejezetten az idei Nakba-nap (május 15., amely egyszerre Izrael nemzeti ünnepe és a palesztinok nemzeti katasztrófanapja) kapcsán kitört több mint 60 palesztin halálával járó tüntetéssorozat szerencsétlen kimenetelére akarják felhívni a figyelmet, illetve arra, hogy – szerintük – miért többszörösen igazságtalan és elnyomó az aktuális politikai-adminisztratív rendszer a palesztinokra nézve. A román nagykövetség esedékes Nyugat-Jeruzsálembe költöztetésével a békefolyamat sikeres kimenetelének esélyeit látják kockáztatni. Szerintük egy ilyen diplomáciai lépés akkor lett volna felelősségteljes és kevésbé részrehajló, ha a nemzetközi közösség szereplői a zsidó közösség eme igényét egyszerre ismerik el a kelet-jeruzsálemi palesztinok arra vonatkozó igényével, hogy az a városrész a Palesztin Nemzeti Hatóság adminisztratív központját képezze.