2019. július 17. szerdaEndre
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Családon belüli erőszak: a lelki terror is büntetendő lett

Ambrus István Kérdezett:Ambrus István 2018. július 03. 14:11, utolsó frissítés: 14:12

A sürgősségi távoltartási rendelet hatályba léptetése volt a legfontosabb módosítás. Hegedüs Csillát, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnökét kérdeztük az új törvény lényegéről.


Júniusban hagyta jóvá a képviselőház a 2003/217-es törvény módosítását, amely a családon belüli erőszak megelőzését és visszaszorítását segíti. Ennek hatálybalépésével súlyosabb büntetést szabhatnak ki az elkövetőkre, ugyanakkor a jogszabály arra is kötelezi a hatóságokat, hogy az áldozatokat segítő központokat hozzanak létre. Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke úgy véli, a törvény elfogadása több szempontból is nagy előrelépést jelent a családon belüli erőszak megfékezésében és az áldozatok segítségnyújtásában. A parlament által elfogadott törvény konkrétabban meghatározza a családon belüli erőszak fogalmát és a hatóságokat is nagyobb jogkörrel ruházza fel.

Hegedüs Csilla elmondta, a törvénytervezet módosítása során tanulmányban összesítették, hogy más Európai Uniós országok miként ratifikálták az Isztambuli Egyezményt, figyelembe véve, hogy a ratifikálás során hogyan emelték be az egyezmény törvénykezését a különböző országok jogrendjébe. A sajtóban is vitát váltott ki a törvénykezés azon passzusa, amely a családon belül a házastársak között történt, első alkalommal elkövetett erőszak esetében nem kötelezi a hatóságok közbelépését, illetve a büntetőeljárás beindítását, amennyiben a felek kibékülnek. Ezzel kapcsolatban Hegedüs elmondta, a többi ország példáját figyelembe véve a későbbiekben Románia esetében is módosulhat még a törvénynek ez a passzusa, a jelenlegi módosítások során a sürgősségi távoltartási rendelet hatályba léptetése volt a legfontosabb.

A jelenleg elfogadott törvény értelmében hogy határozható meg a családon belüli erőszak fogalma?

- A törvénymódosítás értelmében a családon belüli erőszak minden olyan szándékos testi, szexuális, pszichológiai, gazdasági, szociális vagy szellemi bántalmazást magában foglal, amelyet családi körben, házastársak, volt házastársak, élettársak vagy volt élettársak közötti viszonyban követnek el, függetlenül attól, hogy a bántalmazó együtt lakik vagy sem az áldozattal.


Hegedüs CsillaHegedüs Csilla


A sürgősségi távoltartási rendelet célja, hogy biztosítsa az áldozat épségét és a bűncselekmény megakadályozását. Abban az esetben alkalmazandó, amikor felmerül az áldozat újbóli bántalmazásának lehetősége. Eddig a törvény azt mondta ki, hogy a távoltartási rendeletet sürgősségi eljárással, azaz legtöbb 72 óra alatt kell kibocsátani. Ez az időszak kritikus lehetett az áldozat számára, hiszen a bántalmazót nem távolították el a közeléből. Az új törvény megteremtette az ideiglenes távoltartási rendeletet, amelyet a helyszínre kiszálló rendőr rögtön kibocsáthat, amennyiben a tények vizsgálata alapján úgy értékeli, hogy az áldozat testi épsége, szabadsága vagy az élete veszélyben van.

Az így kibocsátott ideiglenes távoltartási rendelet azonnal alkalmazandó és öt napig érvényes. Ha a bántalmazó megszegi ezt a határozatot, egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki rá. Ezt a rendeletet a rendőrségnek kötelessége 24 órán belül az illetékes ügyészségnek továbbítani, amely ha megalapozottnak találja, akkor 48 órán belül kérheti az illetékes bíróságtól a távoltartási rendelet meghosszabbítását, amely már hat hónapra érvényes. Ez utóbbihoz szükséges csak a bírósági határozat.

Mit tehet egy bántalmazott abban az esetben, ha a távoltartási végzés hatályának megszűnése után ismét az elkövető áldozatává válik?

- Amennyiben az ideiglenes távoltartási rendeletben megszabott öt napos határidő lejár, de a bíróság még nem bocsátotta ki a hat hónapra kiterjedő távoltartási rendeletet, ez az ötnapos határidő hivatalból meghosszabbodik annyi idővel, amennyi a távoltartási rendelet kibocsátásához szükséges bírósági eljárás lefolytatásához kell. Ez persze abban az esetben, ha a feljelentő továbbra is fenntartja és kéri a távoltartási rendelet kibocsátását. Ha a bántalmazó megszegi ezt a határozatot, egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki rá.

A távoltartáson kívül az áldozat kérheti a bíróságtól például azt, hogy kötelezze a bántalmazót arra, hogy leadja a rendőrségre a bűncselekmény során alkalmazott eszközöket, vagy kérheti akár a kiskorú gyerekek áthelyezését. Ugyanakkor, ha az áldozatnak kell a közös lakásból elköltöznie, a bíróság kötelezheti a bántalmazót a lakbér és lakásfenntartás költségeinek kifizetésére. A törvénymódosítás értelmében az áldozat kérheti az elkövető elektronikus nyomon követését is.

A törvény elfogadásával a szexuálisan bántalmazott áldozatok esetében alkalmazott eljárás is módosul. Milyen szempontból válik hatékonyabbá a hatóságok munkája?

- Ezentúl szexuális bántalmazás esetén a sürgősségi osztályokon orvosi és igazságügyi orvosi vizsgálatot, poszt traumatikus kezelést és tanácsadást is biztosítanak a bántalmazottaknak. A orvosi látleletek ezentúl azonnal kiállíthatóak a sürgősségi osztályon, nem kell a törvényszéki orvosra várni, aki az eddigi gyakorlat szerint tíz napnál hamarabb nem állította ki a bíróságon bizonyítékként használható orvosi látleletet. Változásnak számít az is, hogy a családon belüli erőszak esetén a hatóságok, ha indokoltnak tartják, közbeléphetnek, és bemehetnek a lakásba, ahol az erőszakos cselekedet történt. Eddig ez csak a család beleegyezésével történhetett meg, hiába riasztotta őket valamelyik szomszéd. Mindez természetesen tovább növeli a nők és a gyermekek védelmét, hiszen nem biztos, hogy az erőszakos cselekedet után a bántalmazó megengedte az áldozatnak, hogy beengedje a kiérkező hatóságokat.

A törvény további szociális szolgáltatásokat is biztosít a bántalmazottak számára, a már említett orvosi kivizsgálás mellett azonnali orvosi ellátást és egy állandó jelleggel hívható segélyhívószámot, amelyen ingyenes tanácsadást biztosítanak a segélykérők számára.

Vannak-e elképzelések arra vonatkozóan, hogy a törvényben szereplő, a hatóságokra vonatkozó kötelezettségek hogy valósulnak meg a gyakorlatban? Milyen szankciók alkalmazhatók abban az esetben, ha az illetékes hatóságok ennek nem tesznek eleget?

- A törvény szerint a helyi hatóságok szociális központokat kell létesítsenek és működtessenek, illetve arra kötelezik őket, hogy adatbázisokat készítsenek a családon belüli erőszak áldozatait segítő szolgáltatásokról, központokról. Emellett sürgősségi tanácsadói telefonvonalat is létesítenek. Az illetékes helyi és központi hatóságoknak szabályos időközönként releváns statisztikai adatokat kell gyűjteniük a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekről, egyrészt felmérendő az áldozatokat segítő szolgálatok hatékonyságát, másrészt a családon belüli erőszak okainak és hatásainak tanulmányozása érdekében. Az adatokat a nők és férfiak közötti országos esélyegyenlőségi ügynökség összesíti, amelynek évente közölnie kell egy megyékre leosztott felmérést a családon belüli erőszakról. Azok az intézmények, akik a családon belüli erőszak kérdéskörében implikáltak, belső képzéseket fognak tartani a szakszemélyzetnek, annak érdekében, hogy a legjobb felkészültséggel és szakértelemmel rendelkezzenek a beavatkozás során.

Hogyan alkalmazhatók ezek a törvények, ha férfiakat ér családon belüli erőszak, bántalmazás?

- Ugyanúgy, a törvény nem diszkriminál. A törvény célja a családon belüli erőszak visszaszorítása, emiatt ugyanúgy vonatkozik nőkre is és férfiakra is.

A családon belüli erőszak során elszenvedett fizikai tettlegesség sajnos könnyebben bizonyítható. De mit tehet a szellemi, pszichikai erőszakot elszenvedett áldozat?

- A törvénymódosítás értelmében ugyanazok az eljárások vonatkoznak a fizikai, szexuális, pszichológiai, gazdasági, szociális és szellemi erőszakra is. A tanúk, családtagok, barátok, pszichológus és audiovizuális felvételek is bizonyíthatják a szellemi erőszakot.

Az eddigi törvény úgy beszélt a családon belüli erőszakról, hogy közben nem definiálta azt. A módosító törvény értelmében a családon belüli erőszakhoz tartozik most már a fizikai, szexuális, pszichológiai, gazdasági, szociális és szellemi erőszak is. Ennek értelmében a lelki terror is büntetendő. A féltékenység, az áldozat nyomon követése, lakásának, munkahelyének megfigyelése, a telefonos zaklatás, a zsarolás, a szakmai érvényesülés megakadályozása vagy gátolása úgyszintén besorolható a családi erőszakos cselekedetek közé. Erőszaknak számít továbbá az, ha az áldozatot megfosztják kulturális, etnikai, nyelvi vagy vallásgyakorlási jogától, ha eltiltják a munkahelyétől vagy megfosztják személyes irataitól.

A bántalmazást elszenvedők esetében mennyire jelent megoldást önmagában a hatóságok közbelépése? A bántalmazott személyeknek segítséget nyújtó központokkal is együttműködnek ilyen esetben a hatóságok?

- Márciusban a Nőszervezet elindította a neeem.ro weboldalt, ahol az áldozatok számára legfontosabb információkat szerepelnek. Az általános szegélyhívó szám mellett (112), a családon belüli erőszak országos segélyhívószáma (0800500333) és az az országos térkép, amelyen azok a civilszervezetek, hatóságok szerepelnek, amelyekhez segítségért lehet fordulni, amelyek az áldozatot a védett házakhoz irányítják, szakmai tanácsadásban részesítik őt, legyen szó pszichológiai vagy akár jogi szolgáltatásról.

Voltak már konkrét esetek, hogy valaki bántalmazás kapcsán a Nőszervezethez fordult segítségért?

- A kampányunk kezdete óta rengeteg bántalmazott nő fordult hozzánk. Ilyen esetben nekünk közvetítő szerepünk volt, az áldozatokat szakemberekhez irányítottuk. 2017-ben, amikor az RMDSZ Nőszervezete elindította a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalmat, a NEEEM-et, három célt tűzött maga elé: a tudatosítást, tájékoztatást és a törvénymódosítást. Azért harcoltunk, hogy a családon belüli erőszakot megfékezzük, rávilágítsunk arra, hogy a nők elleni erőszak nem lehet magánügy, az mindannyiunk közös ügye kell legyen.

Ennek érdekében tájékoztató weboldalt hoztunk létre, háttérbeszélgetéseket és női kávéházakat szerveztünk, ahol pszichológusok moderálásával a résztvevőknek lehetőségük volt a családon belüli erőszak formáiról, segítségkérési és segítségnyújtási módokról informálódni, beszélgetni. Ahhoz, hogy egészséges társadalmat neveljünk, a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt. A következő generációnak úgy kell felnőnie, hogy megértse és tudja, az erőszak nem elfogadott és nem megoldás. Ezért fontosnak tartottuk azt, hogy az iskolákba is bevigyük a családon belüli erőszak témáját. A csíkszeredai Áradat Egyesülettel elindítottuk Az élet erőszakos oldala című iskolai tájékoztató programot, amellyel eddig több mint 5000 diákhoz jutottunk el.

A családon belüli erőszak kapcsán elfogadott törvény arra is kitér, hogy az iskolai oktatás része lesz a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a toleranciára való nevelést. Ez miként valósul meg a gyakorlatban?

- A törvény értelmében a tananyag részét fogja képezni a nemek közötti egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentes megoldása a konfliktusoknak és egyéb ezzel kapcsolatos tematikák. Az elfogadott törvénymódosítás óriási előrelépést jelent úgy az áldozatok védelme, mint az elkövetők szigorúbb büntetése terén. Mindvégig azt tartottuk szem előtt, hogy csökkenjen az erőszakot elszenvedők száma, hisz a Nőszervezet célja az, hogy véget vessen a nők elleni erőszaknak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS