Gyengébbek a magyarok az érettségin, de mennyire és miért?
Ambrus István, Kicsid Attila 2018. július 05. 15:56, utolsó frissítés: 2018. július 06. 09:20Hogyan alakultak az átmenési arányok az elmúlt években? Melyik megyékben teljesítettek a legjobban a diákok és hol a legrosszabbul?
Az idei érettségin is a romániai átlag alatt teljesítettek a többségében magyarok által lakott megyék. Országos viszonylatban 83 627 diák vizsgázott sikeresen, ebből a sikeresen érettségizett magyar diákok száma 3181, azaz 56,95%. Hargita megyében az érettségizők 53,69%-a érte el az átmenéshez szükséges jegyet, a múlt évi átlaghoz képest (60,48%) ez 7%-os romlást jelent.
A román nyelv hiányos ismeretén kívül a reáltantárgyak terén is folyamatos lemaradás érzékelhető a magyar és a román megyékben érettségiző diákok teljesítménye közt.
Hargita megyében a negyedik legrosszabb az átmenési arány, ennél rosszabbul csak Giurgiu megye (47,44%), Teleorman (47,3%) és Ilfov (34,02%) megye dákjai teljesítettek.
Az alábbi adatokon mutatjuk, hogyan alakultak az átmenési arányok az elmúlt években, és melyik megyékben teljesítettek a legjobban a diákok, és hol a legrosszabbul.
A többségében magyar lakta megyék érettségi eredményeit illetően Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a Transindexnek elmondta, ez egy olyan tendencia, ami az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódik és gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre vezethető vissza. A másik oka szerinte az elvándorlás, a tanári pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára.
Magyari szerint ezen hosszú távon úgy lehetne változtatni, ha sikerülne javítani a tanári szakma társadalmi megítélésén. Az oktatásért felelős ügyvezető alelnök szerint készültek olyan kimutatások az erdélyi megyékre, amelyek összefüggést mutattak a tanárok felkészültsége és az érettségizők teljesítménye között.
Az érettségi megyénkénti eredményeit Magyari szerint máshogyan kéne összehasonlítani. „A megyék mesterséges képződmények, még ha idővel megyehatárokon belül ki is alakult valamilyen sajátos folyamat. Ami nehezebb, de hasznosabb, az az, hogy a különböző gazdasági, foglalkoztatottsági, iskolázottsági helyzetű populációkat a hasonlóval vetni össze. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk az eredményeket, akkor valószínűleg arra a következtetésre jutunk, hogy kisebbek az eltérések. Ha kivesszük a képből a nagyvárosok, Bukarest, Temesvár, Kolozsvár iskoláit, akkor megint csak kisebbek a különbségek. Amit legkésőbb tudunk leküzdeni, az a nagyváros-vidék közötti szakadék"- fejtetett ki az oktatási szakember.
Elsősorban Hargita megyében vannak olyan iskolák, amelyeknek a tanulói 70-80%-a megbukik az érettségi vizsgán. Hogy ezzel kapcsolatosan milyen mértékben terheli felelősség a tanulókat valamint az oktatási intézményeket, Magyari elmondta, olyan vidékekről és iskolákról van szó, ahol nem kellett volna érettségi felé tartó kényszerpályára helyezni a fiatalokat.
"Ilyen esetben sokkal hasznosabb lett volna a lehetőségeiknek és a képességeiknek megfelelően valamilyen szakmára tanítani őket. Azok, akiknek nem sikerül az érettségije, ugyanolyan hasznos és értékes emberek, csak más szempontból, mint azok, akik 8, 9 vagy 10-esre érettségiztek" - érvelt.
Az eredményekre vonatkozó óvásokat tegnap lehetett benyújtani, ezek végleges eredményét július 9-én ismertetik. Ezek kapcsán Magyari Tivadar elmondta, az írásbeli vizsgát javító tanárok nem ismerik a dolgozatokra előzőleg adott osztályzatot. „Kéttizedes pontossággal történik az osztályozás, nagy valószínűséggel más eredményre jutnak a javító tanárok, de a lényeg az, hogy nem lehet túl nagy eltérés az újraosztályozott dolgozatok eredményei közt. Ha mégis ez történik, akkor harmadik alkalommal is átjavítják a dolgozatokat”.
Az idéntől megváltoztatott képességfelmérő struktúrája, a szóbeli vizsgák februárban zajlottak, az írásbeli felmérésre június folyamán került sor. ezzel kapcsolatosan az oktatásért felelős ügyvezető alelnök elmondta, hogy egy pedagógus mindig azt szeretné, hogy a tanulói a tanítás ütemében készüljenek, sajátítsák el és dolgozzák fel a tananyagot, de a valóság azt mutatja, hogy még a nagyon jó tanulók is középiskolában és egyetemen is a vizsgák környékére halogatják a tanulnivalót. Véleménye szerint időben kellene koncentrálni az érettségit, más szempontból kéne rajta egyszerűsíteni, és elegendő lenne egy tantárgyból felmérni a végzősök verbális képességeit. "Valószínűleg az eredmények jobbak lettek volna akkor, ha ugyanabban az időszakban zajlottak volna a szóbeli és az írásbeli vizsgák is"- fejtette ki Magyari.