2018. szeptember 24. hétfőGellért, Mercédesz
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyre kevesebb a magyar gyerek, az osztályok összevonását viszont meg lehet már állítani

Ambrus István Ambrus István 2018. július 11. 17:54, utolsó frissítés: 17:54

A többségében magyarlakta vidékeken is jelentkezik már a szórványoktatás problémája: a kötelező diáklétszám alatti osztályok összevonása és az oktatási intézmények alulfinanszírozása.


Június 20-án fogadta el a képviselőház az RMDSZ oktatási törvényre vonatkozó módosító javaslatát, melynek értelmében az adott kisebbséget képviselő szervezet hivatalos beleegyezése nélkül nem szüntethető meg egyetlen kisebbségi nyelven működő oktatási intézmény sem. Ez nem csupán tanintézményekre vonatkozik, hanem azokra az összevont osztályokra is, amelyekben valamilyen kisebbségi nyelven zajlik a tanítás, és ami elsősorban a szórványvidékeken jellemző. Ezek átszervezése vagy megszüntetése is csak az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával együttműködő kisebbségi tanács, vagy az adott kisebbséget a parlamentben képviselő szervezet beleegyezésével történhet.

Az újonnan elfogadott magyar oktatási intézmények működését szabályozó törvény kapcsán Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta, a szórványoktatás esetében is alkalmazható, ugyanakkor az olyan vidéki intézmények esetében, ahol a magyar osztályok létszáma nem éri el a kötelező minimumot, további intézkedések is szükségesek. Ez azért is fontos, mert az elmúlt évtizedekre vonatkozóan egyértelműen kimutatható, hogy évről évre csökken azoknak a gyerekeknek a száma, akiket magyar tannyelvű iskolába vagy óvodába iratnak a szüleik.


A magyar közösség számára a létszámcsökkenés ellenére is fontosak az óvodák

Ennek mértékét jól mutatják az 1990 és 2011 közötti időszakra vonatkozó adatok. Ebben az időszakban 39%-kal csökkent a magyar nyelvű elemi vagy általános iskolába járó gyerekek száma, ugyanakkor 2012 után némi növekedés is megfigyelhető ilyen téren, elsősorban az előkészítő osztályok bevezetése miatt. 1991-ben 47.530 gyerek járt magyar nyelvű óvodába, ez a szám 2011-re 44.412-re csökkent. Országos szinten a magyar és román közösséget arányaiban vizsgálva az állapítható meg, hogy a magyar szülők sokkal nagyobb arányban íratják óvodába a gyerekeiket. Másrészt viszont az elemi iskola befejezését követően, részben a magyar oktatásra jellemző hiányosságok miatt, részben pedig a jobb érvényesülés reményében, a szülők úgy döntenek, hogy román tannyelvű iskolába íratják a gyerekeiket. Ez a falvakon, elsősorban a szórványban, de a tömbmagyarságban is a szimultán osztályok kialakulásához, iskolák megszűnéséhez vezet.



Az utóbbi években Brassó megyében is egyre erőteljesebben jelentkeztek az osztályok összevonásával kapcsolatos problémák, az ilyen téren hozott intézkedéseket a tanfelügyelőség a költségvetési hiányra hivatkozva hozta meg. A politikus szerint a törvénymódosítás csak részlegesen oldja meg a szórványban, illetve a tömbmagyarság bizonyos falvaiban az oktatás problémáit, ugyanis egyre jellemzőbb Erdély-szerte, hogy a minőségibb oktatás miatt több szülő is inkább a falvakhoz közeli városokban taníttatja gyermekét. Ennek eredményeként pedig egyre inkább a megszűnés fenyegeti a vidéki települések magyar osztályait vagy iskoláit.

Erre példa a Brassó megyei magyar oktatás helyzete is, ahol az oktatás fenntartásához a kisebbségi államtitkárság segítségét kérték az érintett intézmények. Ennek fő oka, hogy a tanügyi törvény által előírt, a kisebbségi oktatásra vonatkozó minimum diáklétszám 12 főben van megállapítva, de sok olyan település van, ahol ennél kevesebb tanulóval kénytelenek magyar nyelvű osztályokat fenntartani.


A magyar iskolák átfogóbb képviseletére lenne szükség

Az oktatás minőségének javításához hozzájárulna egy magyar pedagógus-továbbképző központ létrehozása, amely nemcsak adminisztratív szempontból jelentene előrelépést, hanem ennek keretében hatékonyabban lehetne megszervezni a magyar nyelven oktató pedagógusok képzését. Szabó Ödön elmondta, a kisebbségi pedagógusképző központ létrehozása azért is fontos, mert a jelenlegi oktatási rendszerben nincs olyan intézmény, amely átfogóan képviselné a magyar iskolákat és amelyen keresztül a magyar pedagógusok képzése is megvalósítható lenne. Az egyik ilyen lényeges kérdés a szórványoktatásban alkalmazott, összevont osztályokban folytatott tanítás módszertana.

Szabó hozzátette, ennek megvalósításán már évek óta dolgozik a Szövetség, a kivitelezéséhez szükséges anyagi és a törvényi keret is nagyrészt rendelkezésre áll. Hasonló intézmény Medgyesen már működik, a német nyelvű pedagógusképző központot 1998-ban hozták létre, amelyet a tanügyminisztérium finanszíroz.

"Ennek ellenére a jogszabályt, amelyben ennek a központnak a létrehozása is szerepelt, az államelnök elküldte alkotmánybírósági kontrollra. Szintén ebben a módosító javaslatban szerepel a kisebbségi pedagógusok, a tanítónők plusz óráinak finanszírozásának kérdése, ezeknek a normabesorolása, valamint a tanárok címzetes állásának egyik intézményből a másikba való áthelyezése is, amelyhez a törvénytervezet szerint ezentúl az illetékes tanfelügyelőség mellett az érintett iskola jóváhagyása is szükséges" - fejtette ki.

A magyar pedagógus-továbbképző központ létrehozásával kapcsolatosan korábban Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának azt nyilatkozta, abban az esetben is, amennyiben a törvényi és anyagi keret ennek megvalósítására rendelkezésre áll, az intézmény gyakorlati tevékenységének beindítása még évek kérdése.

Szabó kifejtette, a szórványoktatás helyzetének közép- és hosszútávú megoldására a Szövetség tervei közt több elképzelés is szerepel. Az egyik kivitelezhető megoldás és egyben az oktatási törvényt módosító javaslat az, hogy a szórványvidéken a nagyobb iskolák tagozatként működtethetik a magyar nyelvű osztályokat. Ennek értelmében az is kivitelezhető lenne, hogy egy nagyobb városi iskola egy másik struktúrát tartson fenn egy közeli településen, amelynek keretében szervezettebben működtethető a magyar oktatás. Ennek további előnye lenne, hogy a magyar osztályok leválaszthatók lennének a román tagozatról. Ezen keresztül ugyanakkor kiküszöbölhető a szakképesített pedagógusi káderek hiánya, és megvalósítható a minőségibb szakmai koordináció is.

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben jelentene megoldást a jelenlegi problémára még több szórványkollégium létrehozása, a politikus elmondta, a gyakorlat azt mutatja, hogy az ingázás nehézségei miatt ilyen esetben a szülők a gyakran inkább a többségi vagy akár más kisebbségi oktatás mellett döntenek, ha az érintett településen működik román vagy pl. német nyelvű iskola. "Ez hosszú távon nyelvi, közösségi asszimilációt eredményez. Ezek azok a vékony határok, amelyek közt úgy kell lavírozni, hogy az oktatás minősége ne romoljon, valamint az intézményi fenntarthatóság és finanszírozás is megmaradjon" - tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS