Miért ne lehetnék szexista, ha éppen ahhoz van kedvem?
Ivácson András Áron 2018. július 12. 15:12, utolsó frissítés: 15:33A parlament elfogadta a törvénymódosítást, amely a szexuális zaklatás büntethetőségét kiterjeszti a munkahelyről a nyilvános térbe is. Csép Andrea képviselőt kérdeztük.
Kedden a képviselőházban is elfogadták a 202/2002-es törvény módosítását, amely szigorítja az eredeti törvényben foglalt előírásokat. A téma a sajtóban és a közösségi oldalakon is rendszerint nagy vitákat vált ki, különösen a #metoo kampány óta. Csép Andrea parlamenti képviselőt, az RMDSZ Nőszervezetének alelnökét kérdeztük arról, hogy mit tartalmaz az eredeti törvény és mit változtatott rajta érdemben a mostani módosítás.
A képviselő elmondta, hogy a legfontosabb módosítás az, hogy a korábbi változathoz képest, amely csak a munkahelyi zaklatást határozta meg, a törvénymódosítás figyelembe veszi a nyilvános illetve magánterületen történő szexuális és lelki zaklatást is. Kihangsúlyozta, hogy a BTK eddig is kitért a zaklatás bűncselekményére, viszont ezzel a módosító javaslattal már nemcsak bűncselekménynek, hanem kihágásnak is nyilvánítható a szexuális zaklatás ténye, és nemcsak a munkahelyen, hanem bármely magán- vagy nyilvános területen elkövetett szexuális és lelki zaklatás is büntethető lett.
Csép szerint fontos azonban megérteni, hogy ez a törvény elsősorban prevenciós jelleggel volt megírva, mert maga a kihágás ahhoz hasonló, mint pl. egy gyorshajtásért járó büntetés. "A rendőr figyelmeztet arra, hogy gyorsan hajtottam, kihágást követtem el, kifizetem a büntetést, de azért úgy gondolom, hogy ennek megvan az a következménye, hogy legközelebb megfontoltabb leszek" - hozta fel példaként.
A törvény eddig is meghatározta, hogy mit jelent a szexuális zaklatás és mit jelent a pszichológiai zaklatás, a nagy kérdés mindig az, hogy melyik ponttól kezdődően minősül egy cselekedet, egy gesztus, egy szó zaklatásnak. „Ez mindig két személytől függ és mindig egyénileg hozunk egy mintát magunkkal: ami nekem elfogadható, az lehet, hogy a másiknak már nem az. Összességében a zaklatás azt jelenti, hogy már nem érzem jól magam abban a helyzetben, bizonytalanná válok és akár veszélyben is érezhetem magam, mert folyamatosan, visszatérően megtörténik velem” - fejtette ki a képviselő.
Fontos tudnunk, hogy a szexuális zaklatás egy olyan helyzet, amelyben egy olyan magatartás van jelen, amelynek szexuális konnotációja van, és amelyet az egyik fél nem akar - és ezt verbálisan vagy non-verbálisan is kifejezheti -, a célja pedig az, hogy elbátortalanítsa, méltóságában megbántsa, degradálja vagy megalázza a célszemélyt - pontosít Csép. A pszichológiai zaklatás egy olyan típusú magatartás, amely egy adott periódusban ismétlődően és szisztematikusan következik be, valamint olyan magatartást von maga után, amely verbális és non-verbális tendenciózus cselekedetekben nyilvánul meg, amely befolyásolni tudja a célszemély személyiségét, idővel pedig testi és mentális épségét is. Ezek a meghatározások ebben a formában eddig is szerepeltek a törvényben.
Csép Andrea elmondása szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy tíz nőből nyolc este bizonytalan és nem érzi magát biztonságban az utcán, négy viszont nappal sem, azonban a még durvább eredmény az, hogy hét úgy gondolja, hogy bármilyen zaklatásnak volna is kitéve, a helyszínen levők nem fognak közbeavatkozni, hogy kivegyék abból a környezetből. Véleménye szerint ezek ijesztő adatok. Zaklatás pedig számtalan helyen megtörténhet, egy egyszerű buszos utazástól a munkahelyen keresztül egészen az utcán történő zaklatásokig. A probléma gyakran ott kezdődik, amikor az agresszor azt mondja, hogy csak viccnek szánta a viselkedését, azonban a viccnek is van határa és kell is lennie. Csép is elismeri azonban, hogy természetesen vannak olyan esetek is, amikor maga az illető jön rá, hogy átlépett egy adott határt és átgondolja, ami történt.
Azokra a felvetésekre, amit rendszerint az ilyen szabályozást ellenzők szoktak felhozni, pl. hogy: "miért nem viccelhetek ezzel?, miért nem viselkedhetek szabadon úgy, ahogy akarok?, miért kell kontrolláljam magam?, miért veszik el a szólásszabadságom?" a válasz Csép Andrea meglátásában az lehet, hogy azért, mert nem sérthetem meg méltóságában a másik személyt. "Tudjuk jól, hogy nagyon sokan eltűrik és lenyelik az ilyen típusú viselkedést és bánásmódot, sok esetben pontosan azért, mert a munkahelyi viszonyoknak vannak kiszolgáltatva, és ennek pedig hosszútávon nagyon súlyos következményei lehetnek, mert a sok különálló eset hatása összegyűl és roppant nagy stresszt helyez a zaklatás célszemélyére. Ezeknek mindig következményei vannak" - hangsúlyozta.
Ami önbizalmában, méltóságában sérti meg az embert, az nagyon súlyos cselekedet lehet- véli, ugyanakkor az, hogy van egy ilyen törvény, amelynek kapcsán már beszélünk erről, már önmagában jó. "Az is jó, hogyha akár figyelmeztetjük az illető személyt arra, hogy jó, ezt most elviccelted, de azt ugye tudod, hogy létezik egy törvény, ami alapján élhetnék a jogommal és azt mondhatnám, hogy te zaklatsz. Illetve, ha nem hagyod abba, akkor legközelebb élni is fogok ezzel a jogommal" - tette hozzá. Lényeges Csép szerint, hogy a törvény preventív módon is használható a célszemélyek által, azonban a kérdéses dolog az, mint mondja, hogy az eljárás során mennyire hatékonyan lehet bizonyítani a jelenséget és kellően alátámasztani, hogy valóban bekövetkezett.
Ez azért is fontos, mert a törvénymódosítás többek közt kiterjeszti az eljáró személyek körét is. "Most már mindenki, aki közterületen a közbiztonságért felel, el tud járni ilyen esetben: a rendőr, a polgárőr, a helyi rendőrség, a csendőrök, mindenkinek joga lesz eljárni zaklatási kihágásban. Erre azonban őket is fel kell készíteni, hogy hogyan kell kezelni és mi a modus vivendi, mivel ez egy új típusú szabályozás, és ezek a személyek nincsenek kiképezve a kezelésükre. Ez pedig egyenesen vezet vissza oda, hogy mennyire bízik meg az ember, az állampolgár a hatóságokban, ezek hatékonyságában, eljárásában és megoldáskeresésében" - fejtette ki.
Egy 2016-os felmérés szerint egyébként a megkérdezett nők 87 százaléka számolt be arról, hogy érte őt valamilyen szexuális zaklatás, azonban mindössze 2 százalék tett feljelentést, még akkor is, ha az esetek 86 százalékában voltak szemtanúk is. Csép Andrea szerint a törvény sajtóban való megjelenése már egy jó lehetőséget nyújt arról beszélni, hogy társadalmi szintű változás kell beálljon ezen a téren.
"Mindannyiunknak feladatunk, hogy amennyiben szemtanúi vagyunk egy ilyen esetnek, vagy tudomásunk van róla, hogy a környezetünkben folyamatosan ezek történnek, akkor jelezzük az illető személynek, hogy milyen jogai vannak. Tovább kell adni személyes szinten is ezt az információt. Nem azért, mert valakinek rosszat akarunk, hanem azért, mert segíteni akarunk" - szögezte le.
Maga a törvény megléte azt is elősegíti, hogy az ilyen helyzetben lévők tisztába kerüljenek a saját jogaikkal, ugyanis amíg valaki nem lesz maga is áldozata egy ilyen helyzetnek, lehet, hogy utána sem néz, hogy mit kellene tennie – adott esetben akár másért. Csép szerint legalább annyira fontos a civil kurázsi megléte: "ha nem is vagyunk egy ilyen helyzet áldozatai vagy szemtanúi, akkor is lehet segíteni azzal, hogy továbbadod az információt, vagy tudatosítod egy esetleges áldozatban, hogy a hatóságokhoz fordulhat segítségért. Itt nem csak a nőkről beszélünk, de az is tény, hogy egy utcai utánafütyülést van, aki tud és van aki nem tud kezelni, de a folyamatosan, szisztematikusan megtörténik, akkor előbb-utóbb lesz lelki következménye is".
A törvénymódosítás a szexuális zaklatásért kiszabható büntetést háromezer és tízezer lej közé helyezi, noha az eredeti felső határ százezer lej volt, azonban mivel a szexuális zaklatásnak ez a formája kihágásnak minősül, nem bűncselekménynek, ezért lejjebb csökkentették, tudtuk meg Cséptől. A büntetés kiszabásának meghatározása az esetektől fog függni és módszertanilag a hatóságok állapítják meg, hogy egy adott típusú zaklatás milyen kategóriába sorolható a büntetések területén.
Címlapfotó: TLNT