2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi lesz Hargita megye új hulladékkezelő rendszerével, avagy ki kinek a farkasa Korondon?

Dobrai Zsolt Levente 2018. július 23. 10:41, utolsó frissítés: 10:41

Megpróbáltuk kideríteni, miről szól a Séra Zoltán és Hargita Megye Tanácsa között folyó per, illetve, hogy áll most a megye új, épülő hulladékkezelő rendszerének korondi szakasza.


A múlt héten döntött a Marosvásárhelyi Táblabíróság abban a perben, amelyet Hargita Megye Tanácsa Borboly Csaba tanácselnök személyében indított Séra Zoltán korondi lakos és a korondi önkormányzat ellen. A perben a megyei tanács a Séra Zoltán házára kiadott építkezési engedély érvénytelenítését követelte és a bíróság ezt hagyta jóvá. A döntésre tekintettel ősszel folytatódhat az a második per is, amelyet szintén a megyei tanács indított Séra Zoltán ellen, kérve házának lebontását és telke tulajdonjogának megvonását. Ebben a – székelyudvarhelyi bíróságon folyó – függő perben fogalmazta meg időközben Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke, azt a keresetmódosítást, amelyben kérte a Séra házának lebontására vonatkozó kereseti pont eltörlését. E pont eltörlésére vonatkozó ítélet várhatóan kedvező lesz, hiszen a felperes kéri, viszont még mindig nem világos, hogy mi lesz a következménye az építési engedély megvonásának, illetve a telek tulajdonjogi viszonyára vonatkozó döntésnek. Voltaképpen az sem egyértelmű, hogy mi a tétje e perek folytatásának.

A Séra Zoltán elleni perek mögötti intézményi szándék továbbra is tisztázatlan marad, viszont szembeszökő, hogy a megyei tanács számára rögtön azután vált aggály tárgyává a korondi lakos javainak jogi státusza, miután Séra 2016-ban jogi úton támadta meg a Sóréti utcai lakosok házaihoz – így a saját házához is – közel épülő hulladékállomás helyszínére kibocsátott építési engedélyt. A marosvásárhelyi bíróság alapfokon jóváhagyta Séra keresetét, azonban Hargita Megye Tanácsa megkérdőjelezte az ítélet pártatlanságát és kérte a per áthelyezését Bákó megyébe, ahol azt Séra másodfokon elveszítette. Ezt követően indította el a megyei tanács a már említett két másik pert korábbi felperese ellen.

Megpróbáltuk kideríteni, mi a megyei tanács jelenlegi álláspontja a perekre nézve, illetve azt, hogy a korondi hulladékállomás megépítése végül melyik helyszínen folytatódik és hogy van-e lehetőség a projekt módosítására – tekintettel a korondiak ellenvetéseire. Mint megtudtuk, a peres ügyek intézéséért Bíró Barna Botond alelnök a felelős, az integrált hulladékgyűjtő és tároló rendszer beruházását pedig a másik alelnök, Barti Tihamér felügyeli.

Bíró Barna Botond a Transindexnek elmondta, hogy neki nem lehet rálátása arra, hogy pontosan milyen szándékkal indultak a perek Séra Zoltán ellen, mivel ő mindössze a múlt év januárjában kapott megbízást arra vonatkozóan, hogy intézze a már folyó pereket, de részéről megvan az a szándék, hogy ezeket a kérdéseket a lehető legemberségesebb módon rendezzék, illetve úgy ahogy az adminisztratív és jogi eljárások megengedik: „Amikor a tavaly ezekről a kérdésekről beszéltünk – mondta Bíró –, akkor konszenzus volt a megyei tanács vezetőségében abban, hogy nem fogjuk kérni a ház lebontását, Borboly Csabának a honlapbejegyzése is ezzel egybevág. Az építési engedély kérdése (a most született döntés után – szerk.) már tárgytalan, de ősszel, amikor odakerülünk meglátjuk, hogy akkor azzal az egy ponttal (a telek tulajdonjogának megszüntetésével – szerk.) mit kezdünk, végigvisszük-e vagy sem. Én nem látom sok értelmét most már. Az én szempontomból az a legfontosabb, meg a közösség szempontjából is az, hogy a megyei önkormányzat ne kérje ennek az embernek a házának a lebontását.”


Arra a kérdésünkre, hogy a Séra Zoltán házára kibocsátott építési engedély elhibázásáért, a telekkönyvi téves iktatásért és a hulladékállomás helyszínkijelölése kapcsán meg nem hirdetett korondi közvitáért mennyiben okolható Katona Mihály Korond polgármesterének adminisztrációja Bíró Barna Botond azt felelte, hogy nem hiszi, hogy a polgármester a felelős a mulasztásokért, inkább az érintett ház topográfiai számának helytelen iktatása illetve egyéb procedurális tévedések okolhatóak.

Barti Tihamér alelnökkel beszélve azt is megtudtuk, hogy a korondi hulladékállomás megépítése jelenleg stagnál, és ez nagyjából így is lesz, amíg a perek tartanak, viszont a projekt meghosszabbított finanszírozási határideje 2019 év vége, ami már egyre közelebb van és a projektben bármilyen módosításra mód aligha van kilátásban az elkövetkező hónapokban. Ennek alapvetően adminisztratív és jogi akadályai vagy feltételei vannak, amelyeket teljesíteni nagy kihívást jelentene. Először is azért mert a hulladékkezelő rendszer finanszírozására Hargita Megye Tanácsa már az előző pályázati-finanszírozási ciklusban nyerte a pályázatot, azaz az ún. POS – Program Operațional Sectorial – keretében, de mivel országos szinten a megnyert pályázatok kivitelezésére nem került sor időben, Románia egy olyan egyezséget kötött az EU-val, amely lehetővé tette a korábbi ciklusban megnyert támogatások átutalását egy másik finanszírozási keretprogram, az ún. Program Operational Infrastructura Mare (2014-2020) keretébe, így a Hargita megyei hulladékkezelő rendszer finanszírozása is ehhez igazodik. Barti Tihamér azt mondta, hogy már megtárgyalták a finanszírozóval a korondiak helyszínmódosítási igényének nyomán a hulladékállomás helyszínének módosítási lehetőségét, de az – „egyelőre” – az eredeti, pályázatba foglalt helyszínt támogatja: „Mi egy új helyszínről ebben a pillanatban nem tudunk beszélni. Az építkezési engedély arra a helyre szól. A korondi önkormányzat ugyan felajánlott egy új helyszínt, az eredeti helyszín felfüggesztéséről is döntöttek, viszont a prefektúra ezeket a községtanácsi határozatokat megtámadta és a hatályos romániai törvények értelmében, azok a határozatok, amelyeket a prefektúra támad meg azonnali hatállyal felfüggesztődnek.”

Barti Tihamér, a megyei tanács alelnökeBarti Tihamér, a megyei tanács alelnöke


Úgy tűnik, hogy egy bonyolultabb képletről van szó, amelynek komponensei miatt nehezen képzelhető el, hogy a korondi önkormányzat által felajánlott második helyszínre épüljön meg a hulladékállomás. Hogy mekkora esélye van annak, hogy még idén ősszel újabb konszenzus szülessen a megyei tanácsban arról, hogy merre és hogyan vigyék tovább ezeket az ügyeket, nem tudni. A Séra Zoltán elleni perek értelmetlensége pedig arra a belátásra kéne bírja Hargita Megye Tanácsát, hogy ejtse a kereseti pontokat, illetve, hogy működjön együtt Korond önkormányzatával annak érdekében, hogy a korábban elkövetett adminisztratív mulasztásokat orvosolják és oldják meg a település minden lakójának függőben lévő lakhatási helyzetét. Ami a hulladékkezelő rendszer befejezését illeti, jó volna mielőbb döntést hozni a helyszínmódosítás mellett vagy ellene, mert így úgy tűnik, hogy az egyre közeledő 2019 év végi határidő miatt sem függesztik fel a pereket, amelyek késleltetik a beruházásról folyó belső viták rendezését. Amennyiben a helyszínmódosítás lehetősége valóban ki lenne zárva procedurális okok miatt, az sem egészen világos – az eredeti helyszínre kibocsátott környezetvédelmi engedély, illetve a projektfelelősök nyugtató szavai ellenére sem –, hogy mekkora légszennyezést okozna a hulladékállomás a szomszédságában élő emberek számára.

Borboly Csaba megkeresésünkre azt válaszolta, hogy nem kíván erről az ügyről nyilatkozni. Míg a korondi önkormányzat, információink szerint, szabadságon van.

Címoldali kép: mihir.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS