2018. október 22. hétfőElőd
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyolc szék vagy három megye? Az autonómiatervezetekről vitáztak Tusványoson

Dobrai Zsolt Levente 2018. július 27. 19:29, utolsó frissítés: 19:37

Létezik-e közös alap a képviseleti szervek között az autonómia megvalósítása irányába vezető lépések tekintetében.


A két fő autonómiatervezet szemléletbéli különbségeiről beszélgettek ma Tusványoson, illetve arról, hogy létezik-e közös alap a romániai magyar és/vagy székely képviseleti szervek között az autonómia megvalósítása irányába vezető lépések tekintetében.

Az egyik tervezet az RMDSZ által által kidolgozott és a meglévő adminisztratív megyei egységekre építene, a másik, az SZNT autonómiastatútuma, a székely székek régi-új adminisztratív egységek létrehozását tűzte ki célul, szám szerint nyolcat.

A beszélgetést Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alelnöke indította; első felszólalóként elmondta, hogy szerinte a létező két tervezet egyetlen cél két különböző oldalát képezi, viszont az RMDSZ tervezete a megvalósíthatóságot tartja szem előtt, az SZNT verziója arra jó, hogy életben tartsa a közbeszédben és a román parlamentben az autonómiáról folyó párbeszédet és vitát.

Az alelnök elmondta azt is, hogy az RMDSZ számára saját autonómiatervezetének benyújtása nem időszerű, ugyanis ahhoz előbb kiszámítható partnereket kell találni. Elmondta, hogy a rendszerváltás óta az RMDSZ-en belül az autonómia kérdése is mindig vitás pont volt, a belső viták pedig végül oda vezettek, hogy körülbelül 2003 óta a magyar érdekképvisleti szervezetek terén érvényesülni kívánkozott a pluralitás. Ez a szervezeti sokszínűség azonban nem akadályozta meg a feleket abban, hogy az autonómia szükségének kérdésében egyetértsenek, a nézetkülönbségek abban vannak, hogy milyen módon, milyen eszközökkel törekednek megvalósításáért. Az RMDSZ kiindulópontját a létező megyék jelentik, amelynek keretében egyrészt népszavazással, másrészt regionális hatáskör gyakorlásával jelölnék ki a terület határait és adminisztratív alegységeit, így a székeket is.


Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke erre úgy reagált, hogy ő azt gondolta, miután az idei hárompárti egyezményt aláírták, amely Székelyföld történelmi határainak tiszteletben tartására hivatkozik, az, hogy három megyében vagy nyolc székben gondolkodnak a régióról, már nem lesz kérdés. Elmondta, hogy „a holnap társadalmát emberi akaratok irányítják”, ezért számára értelmezhetetlen az, hogy egy tervezet benyújtásáról és megvitatásáról az időszerűség felől közelítve kell cselekedni.

Ha azt mondja valaki, hogy a vita vagy a tervezet benyújtása nem aktuális, azzal gyengíti az autonómia ügyét - mondta, majd arra is kitért, hogy a statútum többszöri benyújtásának értelmét abban látja, hogy a Törvényhozó Tanács és a bíróságok ellenvetései kereszttüzében alakítható és képezhető mind a tervezet, mind a román politikai közvélemény.

Végső hivatkozási alapja, legfőbb érve a székely székek mellet pedig az volt, hogy azok történelmi, hagyományos képződmények, amelyek a székelyek identitásában gyökereznek, és aki tagadja a székek létezését a székelyek öntudatában, az tagadja a székelyek identitását. Végül hozzátette, hogy figyelmét Csapó József hívta fel arra a történeti különösségre, hogy amikor 1990-ben megalakultak az RMDSZ helyi testületei és megyei szervezetei, Székelyföldön sokan voltak olyanok, akik széki szervezetekbe akartak volna tömörülni.

Fotó: Kiss GáborFotó: Kiss Gábor


Bálint József, az EMNP Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke elmondta, hogy pártja minden olyan autonómiatervezetet támogat, amelynek van valamilyen reális bázisa. Ugyanakkor hangot adott azon meggőződésének, hogy ma már senki nem beszélne autonómiáról, ha csak egy képviseleti szervezete lenne a romániai magyar közösségeknek. És hogy fontosnak tartja erről a kérdésről más közegek előtt beszélni, főleg a román anyanyelvűekkel kell szerinte keresni a párbeszéd lehetőségét: „nagyobb hozadéka van, ha románokat próbálunk meggyőzni” – mondta.

Ahhoz a kérdéshez, hogy három megye vagy nyolc szék, azt tette hozzá, hogy nem ez a kérdés, hanem az, hogy lesz-e egy autonóm régió vagy sem. A helyi, lokális közösségek igényeit és szokásait is figyelembe kell venni, de ugyanúgy fontos a kívülről vagy felülről történő beavatkozás, hiszen ha csak kizárólag a hagyományos faluközösségek hagyományos értékei alapján képzeljük el az önkormányzást, a székeken belül, akkor könnyen megeshet, hogy a demokrácia, azaz a többség uralma helyi diktatúrához vezet.

Sánta Imre parlamenti tanácsadó, Kulcsár-Terza József képviselő munkatársaként elmondta, számukra az autonómia kérdése mindig aktuális marad, az volt a tegnap, aktuális ma és aktuális lesz holnap is. Ezért megpróbálják megtenni a tőlük telhetőt annak érdekében, hogy életben tartsák és ha lehet fokozzák az autonómiavitát Bukarestben.

Elmondta, hogy az a tapasztalatuk, hogy több olyan román képviselővel találkoztak a parlamentben, akik nyíltan nem vállalják fel az autonómia ügyének a támogatását, de nem tartják ördögtől valónak. Idén pedig, az ősz folyamán újabb tematikus beszélgetéseket és kerekasztalbeszélgetéseket terveznek szervezni a parlamentben. Továbbá a francia és az olasz nagykövetségktől kaptak meghívót, hogy az elkövetkező időszakban az adott országok képviselőivel találkozzanak. A közös álláspontra, a közös minimumra azért is szükség van, mivel sokszor úgy érzik, hogy folyamatosan veszít erejéből az a munka és elszántság, amelyet ők vagy az ügy mellett a legelkötelezettebb emberek opciói eddig megjelenítettek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS