2018. aug. 16. csütörtökÁbrahám
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mennyire lenne versenyképes egy regionális, többnemzetiségű romániai párt?

Ambrus István Ambrus István 2018. augusztus 02. 12:41, utolsó frissítés: 2018. augusztus 03. 15:26

A román többséget és a nemzeti kisebbségeket egyaránt képviselő vegyes párt megalapításának az ötlete felmerül időről-időre, de nagyon nehéz lenne sikerre vinni a politológus szerint.


A román-magyar regionális párt megalapításának elképzeléséről már hosszú ideje beszélnek román és magyar politikusok, de ennek gyakorlati megvalósulására a közeljövőben kevés a lehetőség. Legutóbb az RMDSZ-ből kilépett Eckstein-Kovács Péter, a transzilvanista Sabin Gherman és Szabad Emberek Pártjából (POL) kilépett Mark Christian Hermann közös Facebook-bejegyzése kapcsán került terítékre ez a kérdés, bár ők nyíltan nem állítják, hogy erre készülnének. Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke A politika belülről legutóbbi részében arról beszélt, hogy hozzá olyan információk jutottak el, amelyek szerint Eckstein egy közös, amolyan a szlovákiai Most-Híd párthoz hasonló új párt létrehozásán fáradozna.

Egy Romániában alapított párt bejegyzéséhez az adminisztratív eljárások mellett szükség van 200 ezer szavazati joggal rendelkező támogató aláírására is, ennek bejegyzését a bukaresti törvényszék végzi. Székely István Gergő politológus szerint a politikai életképességnek csupán az első jele az aláírások összegyűjtése, a szavazói bázis kiépítése ennél sokkal nehezebb, főleg egy olyan párt esetében amely egyszerre képvisel román és magyar érdekeket.

Székely István GergőSzékely István Gergő


A politológus szerint a regionális párt sikere több szempontból is kérdéses, egyrészt azért, mert a jelenlegi parlamenti pártok a kommunikációjuk során mindent megtennének azért, hogy az új politikai formációt ellehetetlenítsék. Ebbe az RMDSZ-t is bele kell érteni, amely mögé szükség esetén akár a magyarországi, a FIDESZ érdekeltségébe tartozó sajtóorgánumok is felzárkózhatnak. "A magyar közmédia már egyszer beszállt a játékba az RMDSZ mellett, a 2016-os parlamenti választáson nagy szerepet játszott a sikeres mozgósításban, és ha szükség van rá, akkor ezt ismét megteheti, ezúttal a potenciális új ellenfél démonizálásával"- véli a politológus.


A román szavazóbázist kiépítése pedig azért lenne nehézkes Székely szerint, mert a román pártok tekintetében jelenleg több alternatíva is van, így nehéz lenne megszólítani azt a szavazóréteget, aki lehetőséget látna egy román-magyar politikai együttműködésben.

Székely István Gergő úgy véli az igazán döntő ebben a kérdésben, hogy egy helyi szinten létrejövő párt miként válhat regionális vagy országos lefedettségű alakulattá. Az eddigi próbálkozások azt mutatják, az ilyen kezdeményezések nem tudják megtenni ezt a lépést, ezt jól példázza a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) is, amely a megalapítása óta 2016-ban érte el legkirívóbb eredményét a helyhatósági választásokon, ahol 6694 szavazatot szerzett, így pedig 3 képviselőt juttatott a helyi tanácsba. Ezt a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt sem tudta eredményesen meglépni.

Az országos lefedettségű pártokkal azért nehéz felvenni a versenyt, mert a politika logikája alapján a legkisebb közösségekben is azoknak a pártoknak a képviselői versengenek eredményesen egymással, amelyek a parlamentben is a legtöbb mandátummal rendelkeznek, így nagyobb anyagi és adminisztratív tőkével bírnak.

Hogy mennyire lehet népszerű egy új párt, azt leginkább az európai parlamenti választások alkalmával lehet felmérni. Egyrészt azért, mert ezeken a választásokon sokkal kisebb társadalmi beágyazódásra van szükség a szavazatok megszerzéséhez, ellentétben a helyhatósági vagy a parlamenti választásokkal.

"Az európai parlamenti választások úgynevezett "másodrangú" választások amelyen a nagy mainstream pártok, ezen belül pedig főleg azok, amelyek kormányon vannak, általában gyengébben szerepelnek, pontosan azért, mert ez egy alacsonyabb kockázatú választás. Ezen a választók sok esetben proteszt szavazatokat adnak le, ez pedig kedvező hatással lehet egy újonnan bejegyzett párt számára, és továbblendítheti azt egy következő parlamenti vagy helyhatósági választásra. Ha viszont az EP választáson sem tud felmutatni komoly támogatottságot egy új párt, akkor az megkérdőjelezi azt, hogy képes lesz-e kiépíteni azt a szervezeti kapacitást, ami nélkül a parlamenti és a helyi választásokon már nem lehet meglenni"- mondta Székely István Gergő.

A politológus hozzátette, emellett a regionális párt hatékony működésének esetében is fontos a helyi, megyei szervezetek kiépítése, valamint azok a médiafelületek, amelyeken keresztül az adott politikai párt meg tudja szólítani a szavazóit.

Erre sikeres példa a szlovákiai Most-Híd, amelyet 2009-ben alapítottak a nemzetiségi alapon szerveződő Magyar Koalíció Pártjából kilépő politikusok, amelynek a többségi szavazóbázisa magyar nemzetiségű. A párt elnöke, Bugár Béla szerint a szavazóik jelentős része szlovák, a 2016-os parlamenti választásokon pedig 59,82%-os részvétel mellett a szavazatok 6,5%-át tudta megszerezni, a szintén szlovákiai Magyar Közösség Pártja 4,4% voksot kapott. A romániai vegyes párt létrehozása kapcsán gyakran felmerül a Most-Híd példája, de Székely István Gergő szerint Erdélyben ez azért nem lenne működőképes, mert sokkal élesebbek a román és magyar lakosság közt kialakult etnikai határok. Ennek egyik következménye, hogy ha egy politikus kilép a romániai magyar politikai intézményrendszerből, és részt vesz egy vegyes párt megalapításában, a nyilvánosság előtt rá lehet sütni azt a bélyeget, hogy elárulta a magyar közösséget.

Ilyen szempontból a román politikusoknak nagyobb a mozgásterük, de ennek ellenére Erdélyben a lokális viszonyok sajátos körülményeket teremtenek. A többségében magyarok által lakott megyékben, ahol a román lakosság számaránya alacsony, a román vezető pártok helyi képviselői etnikai pártokként működnek. Ez elsősorban a Székelyföldre jellemző, de emellett például Maros és Szatmár megyére is.

“A román politikusoknak is ez a legkézenfekvőbb stratégia. Ahelyett, hogy a székelyföldi román politikusok nyitnának a magyar szavazók irányába, sokkal kifizetődőbb nekik, ha helyhatóság szinten nem szereznek semmilyen pozíciót, de cserébe a dekoncentrált intézményekben jóval az arányuk fölött lesznek reprezentálva”- véli a politológus, aki úgy látja, ahhoz, hogy Erdélyben egy ilyen regionális multietnikus kezdeményezés sikeressé váljon, előbb egy mozgalmat kellene létrehozni, amire később politikailag is lehetne építeni, de jelenleg ehhez hiányoznak az anyagi források, a médiafelület, és a megfelelő személyek is.

"Fontos, hogy a vegyes pártra vonatkozó felvetés alapvetően a PSD-ből, illetve az RMDSZ és a PSD viszonyából való kiábrándultság kontextusában fogalmazódott meg ismét. Azonban azok számára, akik egy ilyen párt potenciális szavazói lehetnének, már adott néhány politikai alternatíva, román oldalon például az USR, de ide sorolható Dacian Cioloș aki szintén abban gondolkodik, hogy új pártot alapít, illetve a POL is ott van még a pályán. Első körben ezektől kellene világosan differenciálódnia egy regionális pártnak, illetve tisztázni a viszonyát ezekhez az aktorokhoz"- mondta Székely István Gergő politológus.

A nyitókép Mark Christian Hermann Facebook-oldaláról származik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS