2018. október 22. hétfőElőd
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Exalkotmánybíró: vajmi kevés az esély rá, hogy az Alkotmánybíróság a magyaroknak kedvezően döntsön

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2018. augusztus 01. 18:31, utolsó frissítés: 19:01

Puskás Bálint szerint a közigazgatási törvénykönyv anyanyelvi jogbővítési passzusai nem alkotmányellenesek, de valószínűleg ez mindegy attól a ponttól kezdve, hogy az Alkotmánybíróságra küldték.


Nem optimista Puskás Bálint volt alkotmánybíró azzal kapcsolatban, hogy Klaus Johannis államfő és az ellenzéki pártok is az Alkotmánybírósághoz küldték a közigazgatási törvénykönyv módosításait, és ebben megtámadták a kisebbségi jogok kibővítésére vonatkozó passzusokat is. Puskás megkeresésünkre elmondta, a taláros testület mai összetétele ilyen kérdésekben még rosszabb, mint az ő mandátuma idején volt volt.

„Az alkotmány rögzít bizonyos kisebbségi jogokat alkotmányos szinten, és ezen kívül megadja a lehetőséget, hogy törvény által bizonyos kisebbségi jogokat az alkotmányon túlmenően lehessen szabályozni. Nem látom, hogy a közigazgatási törvény valamelyest is túllépte volna az alkotmányos kereteket. A román pártok és egynémely sajtóorgánum a hivatalos nyelvet féltik, de az továbbra is a román marad, ebben nem történne semmilyen változás, hanem az anyanyelv használatát szentesítené és szabályozná a mostani módosítás” - mondta Puskás, aki rögtön hozzátette, hogy ennek ellenére nem számít semmi jóra a döntésben.

Puskás Bálint Puskás Bálint


„Én az alkotmánybírósági tapasztalatomból kifolyólag sajnos nem vagyok túl bizakodó. Ha visszaemlékezünk rá, akkor volt Victor Ponta miniszterelnöksége idején egy alkotmánymódosítási törvényjavaslat, amelyet véleményezésre az Alkotmánybíróság elé terjesztettek, és akkor én is tagja voltam a testületnek. Ebben az esetben három kisebbségi jog lett volna szabályozva. Akkor az Alkotmánybíróság galád módon – túllépve minden hatáskörét – elutasította ezeket. Én akkor külön véleményben fogalmaztam meg az álláspontomat, nyolc-kilenc órán keresztül védtem ezeket a pontokat, és ha a pillantások ölni tudtak volna, akkor halott lettem volna az ülés végére. Azóta az Alkotmánybíróság összetétele alig változott, talán még rosszabb is lett, tehát egyáltalán nem vagyok bizakodó, az Alkotmánybíróságon mindig kisebbség-, és főleg magyarellenes hangulat uralkodott. Véleményem szerint ha ezt a kérdést már megtámadták, nagyon kevés az esélye innen kezdve, hogy az Alkotmánybíróság úgy ítélje meg, hogy nem lépte túl az alkotmányos keretet. Én nagyon félek az Alkotmánybíróság véleményétől” -fejti ki a volt alkotmánybíró.

Puskás véleménye szerint az Alkotmánybíróság ugyanolyan „román intézmény”, mint a parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a rendőrség, az ügyészség és így tovább. Egy kicsit sem jobb, vagy rosszabb ezeknél, és innen kell kiindulni. „Az Alkotmánybíróság meg tudja magyarázni a saját döntéseit, hiszen joga van az alkotmány szellemében értelmezni a törvény szövegét, szóval könnyen értelmezhetik a kisebbségi jogok bővítését is így, és én attól félek, hogy így fogják” - összegzi a véleményét.

Az államfő kedden emelt alkotmányossági óvást a törvénykönyv ellen, Johannis több, az anyanyelvhasználara vonatkozó cikkelyt is kifogásolt. Egyrészt a nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkelyt - amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni - Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a - 20 százalékban megállapított - jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának "lehetőségéről" rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy "kötelező"-e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon - szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő - nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni.

Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a - jelenleg is hatályos - rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból.

Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS