2018. aug. 16. csütörtökÁbrahám
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A magyarok szerint is szükség lenne közös román-magyar történelemszemléletre, de elérhetetlen

G. L. 2018. augusztus 06. 14:29, utolsó frissítés: 14:42

Szociológusok mérték fel, hogy mit gondolnak a magyarok a centenáriumról.


Azon nem lepődtünk meg, hogy a romániaiak többsége (főleg ugye romániai románok értendők alatta) különösebben nem hatódik meg a 2018-as centenáriumi évtől. Mondjuk azon kívül, hogy sokszor elmondják, nem is nagyon történik semmi említésre méltó. Az RMDSZ megbízásából készített, az erdélyi magyarok jövőképét és önértékelését vizsgáló kutatásban viszont arra is rákérdeztek, hogy a magyarok mit gondolnak a centenáriumról. Kiss Tamás szociológus mutatta be az eredményeket csütörtökön.

Nem fogunk meglepődni azon, hogy nincs szándékukban ünnepelni az erdélyi magyaroknak

A felmérés szerint elenyésző azoknak az erdélyi magyaroknak aránya, akik azt mondták, hogy büszkék az évfordulóra, és részt is fognak venni a különböző megemlékező eseményeken. Még azoknak az aránya is igen alacsony, akik akkor részt vennének egy eseményen, ha érdekesnek tartanák. A magyarok többségét egyszerűen nem érdekli ez az egész, nem követi az eseményeket, nem is vesz részt rajtuk.

Az erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak részvételi hajlandósága a centenáriumi rendezvényekenAz erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak részvételi hajlandósága a centenáriumi rendezvényeken


Árnyalja a képet, amit már a bevezetőben is említettünk és ez a felmérés is megerősített, hogy a román társadalomban sem sokkal nagyobb a részvételi kedv a centenárium eseményeivel kapcsolatban. Náluk az van többségben, hogy tévében legalább követik az megemlékezéseket.

Egy másik kérdéssorból viszont az is kiderül, a románok nagy része egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a magyarok is ugyanúgy kellene ünnepeljék a centenáriumot, mint ők. Nincs azért olyan magasan az a léc.

Az erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak viszonyulása a következő az adott kijelentésekkel (az egyetértők aránya)Az erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak viszonyulása a következő az adott kijelentésekkel (az egyetértők aránya)


Érdekes módon viszont azzal a kijelentéssel mindenki egyetért, hogy nem lehet kötelezni a magyarokat arra, hogy ünnepeljék december 1-jét, de a nemzeti ünnepet tisztelniük kell. A szociológus meg is jegyezte, a románok valószínűleg a kijelentésnek azzal a részével értenek egyet, hogy tisztelniük kell a magyaroknak az ünnepet, míg a magyarok inkább azzal, hogy nem lehet kötelezni az ünneplésre.

A felmérésben azt is megkérdezték - nem véletlenül készítette a felmérést az RMDSZ - hogy milyen viszonyulást várnak el a romániai magyar politikusoktól az erdélyi magyarok. Harmaduk például azt szeretné, hogy erősebben követeljék a gyulafehérvári ígéretek betartását, negyedük ért egyet azzal, hogy határozottabban kellene igényelni a kisebbségi jogok kibővítését. Valamivel több mint két tizedük pedig azt, hogy keressék az együttműködést a román politikusokkal. Tehát nagyon nem egységesek az erdélyi magyarok elvárásai.

Az erdélyi magyarok véleménye arról, hogy a politikusaiknak miként kellene viszonyuljanak 2018-hozAz erdélyi magyarok véleménye arról, hogy a politikusaiknak miként kellene viszonyuljanak 2018-hoz


A szocilogósok szerint ez is megerősíti, hogy a jövőképek divergálnak. Például a régió szerinti bontásban az autonómia egyértelműen Székelyföldön fontos téma, ott a megkérdezettek fele szerint kellene a politikusoknak ezt követelniük, ezzel szemben a román-magyar párbeszéd erősítésére a szórványban szavaznak inkább, 38 százalékuk gondolja a szórványban élőknek, hogy ez lenne a politikusaiknak a feladata. A partiumiak körében pedig a kisebbségi jogok bővítése szerepelt a legjobban, közel harmaduk szerint ez kellene a politikus feladat legyen.

A románok és a magyarok többsége szerint is szükséges lenne, hogy egységesen lássák a történelmüket

A romániaiak nagyjából kétharmada, míg az erdélyi magyaroknak négyötöde gondolja úgy, hogy szükség lenne a közös történelemszemlélet kialakítására. Kiss Tamás meg is jegyezte a bemutatón, jó lenne tudni, hogy mit értenek pontosan ezen az egységesítésen, de annak a kutatására fókuszcsoportos beszélgetésre lenne szükség. "Nagy valószínűséggel az lenne az eredmény, hogy a románok is fogadják el a magyar történelemszemléletet, és vice versa. Valószínűleg inkább ez van, mint egy tényleges kompromisszumos keresési szándék" - mondta a szociológus.

Az erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak véleménye a történelem egységesítésének szükségességérőlAz erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak véleménye a történelem egységesítésének szükségességéről


És bár elég nagy az egyetértés abban, hogy szükség lenne történelem egységesítése, de a többség, nem csak az erdélyi magyarok, hanem minden vizsgált csoport, tehát az erdélyi románok és a romániaiak esetében az jött ki, hogy ezt nem látják megvalósíthatónak. Az erdélyi magyarok 72 százaléka tartja inkább vagy biztosan megvalósíthatatlannak. Ők a legpesszimistábbak.

Az erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak véleménye a történelem egységesítésének lehetőségérőlAz erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak véleménye a történelem egységesítésének lehetőségéről


Érdekes ugyanakkor, hogy a romániaiak többsége szerint is inkább segítették a magyarok Románia fejlődését (bár az összlakosságra nézve 24 százalékos azoknak az aránya, akik szerint gátolták a magyarok az ország fejlődését, ami nem kevés). Az erdélyi magyarok többsége természetesen úgy gondolja, hogy hozzájárultak az ország haladásához.

A szociológus magyarázata szerint ennek az eredménynek az a magyarázata, hogy a fejlődési percepciók tekintetében maguk fölé vagy maguk mellé helyezik a románok a magyarokat. "Nem oda, ahová a szászokat, amely egy etalon, és ez minden vizsgálatban ki is jön. Nagyszeben örökségesítése is erről szól. Megpróbálják ezt a szász örökséget bevenni a nemzeti kánonba, és általa megmászni a fejlettségi lejtőt. Részben a magyarokkal is ez van, maguk fölé vagy maguk mellé helyezik őket [a románok]" - mondta Kiss.

Az erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak véleménye arról, hogy a magyarok hozzájárultak-e az ország fejlődéséhezAz erdélyi magyarok, illetve románok és a romániaiak véleménye arról, hogy a magyarok hozzájárultak-e az ország fejlődéséhez

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS