2018. aug. 16. csütörtökÁbrahám
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az Elie Wiesel emlékházat megrongálók tisztában voltak tettük súlyosságával

Ambrus István Ambrus István 2018. augusztus 07. 11:22, utolsó frissítés: 11:22

Az elkövetők olyan személyek lehettek, akik a világhálón is terjesztenek antiszemita üzeneteket, véli az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet igazgatója.


Szombaton rongálták meg a Nobel-békedíjas író Elie Wiesel máramarosszigeti emlékházát. Az ismeretlen elkövetők három antiszemita tartalmú feliratot festettek a ház falára, amely kapcsán a rendőrség nyomozást indított. Az ilyen megnyilvánulást és az üzenetek tartalmát elítélendő közleményt adott ki a román külügyminisztérium, emellett pedig az Elie Wiesel Holokauszt Kutatóintézet és a washingtoni székhelyű Holokauszt Múzeum.

A Máramaros megyei prefektúra időközben eltávolította a ház faláról a feliratokat, Vaslie Moldovan prefektus közleményében azt hangoztatta, biztos benne, hogy azonosítják a tetteseket. A történteket a Román Tudományos Akadémia is elítélte, az akadémia vezetősége közleményében kiemelte, egyedi esetről van szó, amelynek az elkövetőit felelősségre kell vonni, ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az ilyen tettek csorbítják Románia megítélését és nem méltóak a centenárium szellemiségéhez.

Alexandru Florian, az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet igazgatója a Transindexnek elmondta, elemezték az író máramarosszigeti emlékházának falára felfestett szövegeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetők olyan személyek lehettek, akik a világhálón, a közösségi oldalakon is terjesztenek antiszemita, uszító jellegű üzeneteket. Florian azt is hozzátette, biztosak abban, hogy a bűncselekményt elkövető személyek tisztában voltak a tettük súlyosságával. Az ilyen jellegű internetes tartalmak terjesztése ellen igyekszik fellépni az Elie Wiesel kutatóintézet is.

A kutatóintézet jelenleg az interneten terjedő rasszista és antiszemita megnyilvánulásokra irányuló kutatásokat is végez, amely során összegyűjtik, összegzik és elemzik az ilyen tartalmú szövegeket, emellett pedig igyekeznek meggátolni ezek terjedését. A kutatóintézet igazgatója hozzátette, ezzel elsődleges céljuk, hogy elsősorban a fiatalabb generáció tagjaiban tudatosítsák a gyűlöletbeszéd következményeinek súlyosságát.


„A legtöbb esetben a fiatalok a Facebookon vagy egyéb internetes fórumon találkoznak az antiszemita tartalmú szövegekkel. Ezen a projekten keresztül pedig arra törekszünk, hogy delegitimizáljuk az ilyen tartalmak forrását és megértessük az internetfelhasználókkal, hogy a gyűlöletbeszéd önmagában is elítélendő, de emellett súlyosabb tettekben is megnyilvánulhat”- mondta Alexandru Florian. A kutatóintézet igazgatója hozzátette, az év végéig dolgoznak ezen a kezdeményezésen, majd ezt követően tárják a nyilvánosság elé a kutatás végleges eredményét.

Petre Daea szerencsétlen nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a mezőgazdasági miniszter párhuzamot vont az afrikai sertéspestis következményei és az Auschwitzban elhunyt áldozatok között, Alexandru Florian megjegyezte, „súlyos kijelentés volt, azokkal a roma, zsidó és más nemzetiségű emberekkel szemben, akik ott veszítették el életüket. A romániai sertéspestis kapcsán tett intézkedések egy vírus terjedésének megfékezését célozzák. Egy olyan személy aki megfelelő tájékozottsággal rendelkezik, és tisztában van annak a következményével, ami ezekben a táborokban történt, kétszer is meggondolja azt, hogy párhuzamot vonjon ilyen események között"- mondta Florian.

Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Transindexnek elmondta, az ilyen esetek túllépnek az intézmény hatáskörén, és "sajnálatos, hogy ezek az antiszemita megnyilvánulások időnként előfordulnak". Hozzátette, ennek egyik oka, hogy a hatóságok nem alkalmazták kellő hatékonysággal az erre vonatkozó büntetőtörvényt. Asztalos hozzátette, a romániai zsidó közösséget érintő panaszok is érkeznek a Diszkriminációellenes Tanácshoz, ezek többségében a holokauszt tagadásával kapcsolatosak.

Az Elie Wiesel kutatóintézet által közzétett, 2017-ben készült felmérés szerint csökkent az országban azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy a roma közösség veszélyt jelent a román társadalomra, ennek ellenére a Romániában élő nemzeti kisebbségekre továbbra is megbélyegzően tekint a román többség.

A magyar, német és az országban élő többi nemzeti kisebbség megítélése a 2015-2017-es időszakban negatív irányba mozdult el. Ezen belül a zsidó közösséggel szembeni megítélése nagyrészt semleges, ami nem mondható pozitívnak, de ugyanakkor nem is negatív. Azok aránya, akik szerint a romániai zsidó közösség valamilyen többlet értéket ad a román társadalom számára, a 2015-ben mért 11%-ról 2017-ben 8%-ra csökkent. Emellett 6-ból 10 megkérdezett azt válaszolta, hogy az országban élő nemzeti kisebbségeket is ugyan azok a jogok illetik meg, mint a többségi lakosságot. Emelkedett azoknak az aránya, akik szerint előnyösebb lenne a zsidó közösség számára, ha a saját országukban élnének, emellett egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a zsidóság a felelős a kommunizmus miatt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS