2018. szeptember 23. vasárnapTekla
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen körülmények között figyelheti meg az alkalmazottját a munkaadó?

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2018. augusztus 09. 14:34, utolsó frissítés: 15:39

Nemrég röppentek fel a hírek az új törvényről, amely a munkavállalók munkaadók általi megfigyeléséről szól. Tisztázzuk, pontosan milyen esetekben szabad, és mi mindent kell a munkaadónak betartania.


Többek közt a Sláger Rádió közölt minap egy hírt, amely szerint egy új törvény jogi keretet biztosít az alkalmazottak munkavállalók általi megfigyelésére. A hír szerint ugyanakkor a munkaadónak nyomós indoka kell legyen arra, hogy ezt a megfigyelést foganatosítsa, azonban ezzel a törvénnyel elhárul a jogi akadály ez elől.

Ez a törvény azonban nem pont arról szól, amit az előzetes hírek. Annak érdekében, hogy tisztán lássuk, hogy miről is van szó tulajdonképpen, Dr. Vallasek Magdolna jogászt, a Sapientia egyetem adjunktusát, a munkajog, társadalombiztosítási jog, szerzői jog és médiajog szakértőjét kerestük meg.

Először is azzal kapcsolatban világosított fel, hogy ez nem egy önálló törvény, hanem a frissen megjelent 190-es számú, adatkezelésekről szóló törvény ötödik cikkelye.

Ez nem csupán a munkavállalók munkaadók általi megfigyeléséről szól, hanem a GDPR rendelet alkalmazásáról. Tulajdonképpen a munkavállalói adatvédelemről szól. A többi pedig genetikai adatok, egészségügyi adatok és így tovább, a GDPR alkalmazására vonatkozó törvény: egy nagyobb témakört felölelő törvény, amelyből egy cikkely vonatkozik a munkavállalókra.” - fejtette ki.


A hírek arról is beszámoltak, hogy ugyan jogi szempontból lehetőség nyílt arra, hogy megfigyelhető legyen a munkavállaló, a törvény értelmében ehhez „nyomós indokra” van szükség.

Ehhez kell ismerni a GDPR-rendeletet, amely megmondja, hogy milyen jogalapon lehet kezelni a személyes adatokat és ebben az esetben, mivel munkavállalói érdekekről van szó, akkor alapvetően azt mondhatjuk, hogy beleegyezés nem jöhet számításba, mint jogalap, hiszen egy fölé-alá rendelt viszonyról van szó a munkaadó és munkavállaló között. Minden esetben a munkáltató jogos érdeke az, ami indokolhatja a megfigyelést” - hangsúlyozta ki.

Ez konkrétan vagyonvédelmet jelent, részletezi Vallasek: „Be lehet kamerázni egy helyiséget, ahol mondjuk pénzzel foglalkoznak, vagy egy étterem étel- és italautomatája van, amit bekameráznak és ez egyértelműen figyelni fogja a munkavállalókat is. Ami lényeges, hogy mindig a munkáltató jogos érdeke a jogalap.”

Szintén a GDPR rendelet alapelvéből következik, hogy a munkavállaló nem kell beleegyezzen abba, hogy megfigyelik, vagyis nem akadályozhatja ezt meg, azonban minden egyes esetben tudnia kell erről, a munkaadónak kötelessége tájékoztatni előzetesen.

Ami nagyon fontos, hogy valóban nem kell beleegyezni, ugyanis a munkaadónak utasítási és ellenőrzési jogköre van a munkavállaló felett, viszont kötelező a tájékoztatás. Előzetes tájékoztatásról beszélünk, tehát nem a megfigyelőrendszer beiktatása után, illetve azt mondja a törvény, hogy ez a tájékoztatás teljes körű és egyértelmű kell legyen. Más szóval nem lehet általános, tehát nem azt kell közölje a munkaadó, hogy itt most megfigyelés lesz, hanem egészen egyértelműen, hogy hol vannak a kamerák, milyen látószögük van, mi a megfigyelés célja. Teljes körű előzetes tájékoztatást ír elő a törvény” - szögezte le.

Ugyanakkor az egyik legvitatottabb pont nem bizonyult igaznak, ugyanis a törvény nem tartalmazza azt, hogy bele lehetne nézni a munkavállalók magánlevelezéseibe is.

Erről nem ír a törvény. Azokba a levelezésekbe lehet belenézni, amelyek előzetes megegyezés szerint a munkáltató által biztosított szerveren keresztül és az általa biztosított eszközökön mentek végbe. Itt is előzetes figyelmeztetés kell, illetőleg megvannak a szigorú szabályok: nem lehet tárolni ezeket a személyes adatokat, megvan a jelszóra, felhasználónévre és minden más ehhez hasonló adatra vonatkozó szabály, amelyeket a GDPR tartalmaz. Rengeteg pontosítás van ebben a rendeletben, de elviekben lehet ellenőrizni azt, hogy személyes célokra is használta-e a munkáltató által biztosított eszközöket, a munkáltató által biztosított internetes szervert és így tovább” - mondta el Vallasek Magdolna.

Az alkalmazott ellenőrzésével való visszaélésnek egyébként precedenst szolgál a Bărbulescu vs. Romania néven elhíresült 2016-os eset, amely épp egy munkavállaló e-mail fiókjának megfigyeléséből robbant ki. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Bărbulescu javára döntött, miszerint az e-mail fiókjának megfigyelése súlyosan sértette a magánélethez és kapcsolattartáshoz kapcsolódó jogát, amelyet az EJEB 8. cikkelye garantál. Bărbulescu egy mérnök, akit egy magáncég alkalmazott, ahol egy Yahoo Messenger felhasználót kellett létesítsen professzionális beszélgetések lebonyolítására.

A munkaadó kétszer is jelezte, hogy munka közben megfigyelés alatt áll, azonban a megfigyelés dimenziói nem voltak tisztázottak. Bărbulescut eltávolították munkahelyéről miután személyes beszélgetések lebonyolítására is használta a Yahoo fiókját az érvényben lévő szigorú tiltás ellenére. Egész pontosan a tudtára adták, hogy a beszélgetéseit megfigyelték és tárgyszerű bizonyíték van a nem megfelelő eljárására. Amikor Bărbulescu tagadta ezt, szembesítették a beszélgetései átiratával, amely cáfolta a tagadását. Ekkor Bărbulescu a bukaresti bíróságra vitte az ügyet, és amikor ott elutasították, akkor keresetet nyújtott be Románia ellen arra alapozva, hogy a munkaviszonyának felfüggesztése a magánélete és magánszférája megsértésén alapult.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS