2019. december 9. hétfőNatália
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy állnak a helyi önkormányzatok az online kommunikációval?

Ambrus István Ambrus István 2018. augusztus 24. 10:36, utolsó frissítés: 10:39

A városi és megyei intézményeknek közül azoknak a leghatékonyabb az online kommunikációja, amelyek a turizmusra is hangsúlyt fektetnek.


Továbbra sincs megfelelő nyomás az önkormányzatokon, hogy a törvény által előírt, közérdekű adatokat teljes mértékben elérhetővé tegyék a honlapjaikon. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Újságírás és Kommunikáció szakán végzett felmérés során a megyei és helyi önkormányzatok online kommunikációját vizsgálták. Ezzel kapcsolatosan a BBTE Kommunikáció szakon oktató, Kádár Magor és Benedek István doktorandusz, a tanulmány készítői tartottak előadást a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatának keretében.



A tanulmány készítői a választási kampányéveket leszámítva elemezték az önkormányzatok weboldalainak tartalmát, illetve a polgármesteri hivatalok és a megyei önkormányzatok, városi tanácsok online kommunikációs aktivitását, technikáit és módszereit. Kádár Magor elmondta, a vizsgált időszakokra vonatkozóan, az említett intézmények közérdekű információk publikálására vonatkozó törvényi kereteket is megvizsgálták, ami időigényes folyamat volt, ugyanis ebben a tekintetben nincs egységes törvényi keret, így megyékre lebontva, az intézmények szintjén elemezték ki ezek hatékonyságát és alkalmazását.

A hard és soft kategóriára bontott elemzésben külön vizsgálták a törvényi keret, illetve a kommunikáció hatékonyságára vonatkozó adatokat. Kádár Magor kifejtette, a leggyakoribb esett, hogy például az önkormányzatok sokszor kihasználják a törvényben rejlő kiskapukat. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy például egy versenytárgyalásra vonatkozó kiírást csak az önkormányzat épületében lévő hirdetőfalon tesznek közzé, a polgármesteri hivatal honlapjára azonban ez nem kerül fel.




A leggyakrabban a városi, megyei költségvetésre vonatkozó adatok hiányoznak az intézmények honlapjáról, ami Kádár Magor szerint azért is érthetetlen, mert az ezekre vonatkozó információk a pénzügyminisztérium honlapján is megtalálhatók, ugyanakkor, ha elérhetővé is tesznek közpénzekből biztosított költségvetési kereteket vagy elszámolásokat, ezek csak részleges bontásban jelennek meg a honlapokon. Ezek mögött a intézkedések mögött az a logika rejlik, hogy minél nehezebben hozzáférhető az ilyen jellegű információ, annál kevésbé támadható a helyi önkormányzat a közpénzek elszámolásának terén.

Egy másik és egyben leggyakoribb mulasztás az önkormányzatok részéről, hogy a nyilatkozatokat sem teszik elérhetővé online, annak ellenére sem, hogy ezek benyújtása interneten is lehetséges, így nem csak az ügyfelek, hanem a polgármesteri hivatalok alkalmazottait is tehermentesíthetnék.



Országos szinten az derül ki, hogy azoknak a megyéknek önkormányzatai teljesítenek a legjobban online kommunikáció szempontjából, amelyek a turizmusra is ráerősítenek, ilyenek Nagyvárad, Szentgyörgy vagy Gyulafehérvár. Benedek István doktorandusz, a tanulmány szerzője elmondta, Gyulafehérvár esetében jól látható, hogy a 2014 és 2017 között elindult egy “márkázási folyamat”, így a városnak sikerült kialakítani egy könnyen elérhető és értelmezhető arculatot. Ez abban is megnyilvánul, hogy nemcsak a város honlapját használják a lakosokkal való kommunikációra, hanem a Facebook mellett például az Instagram felületeket is. Benedek István kiemelte, országos szinten csak 3-4 város használja hatékonyan a kommunikációjuk során közösségi oldalakat.

A tanulmány készítői azt is elmondták, a települések közt működik a pozitív példák kölcsönhatása: ha az egyik önkormányzat nagyobb hangsúlyt fektet például az online felületek hatékonyabbá tételére, ezt a trendet szomszédos városok vagy falvak is követik.

Annak ellenére, hogy Kolozsvár nem szerepel a legrangosabb első helyezettek közt, vannak nagyon kreatív és hatékony online megoldások, például a lakossági panaszok bejelentésére. Ilyen a My Cluj, alkalmazás amelyen keresztül fotó és kiegészítő szöveg segítségével bejelentést lehet tenni, amelyre indokolt esetben a polgármesteri hivatal alkalmazottai néhány napon belül hivatalos válasz formájában reagálnak.

Kádár Magor szerint ezek a kiegészítő alkalmazások azért kiemelten hasznosak, mert amellett, hogy hatékonyabbá teszik az ügyintézést, ezekre helyi kezdeményezéseket is fel lehet fűzni, így a helyi lakosok saját tartamaik gyártásával generálnak forgalmat az alkalmazáson belül. Országos szinten elemezve a kérdést, a tanulmány szerzői elmondták, az erdélyi megyék szerepeltek a legjobban az összesítésben, míg a deli megyék a leggyengébben. A tanulmány besorolása szerint az első három helyet Szeben, Gyulafehérvár, Nagybánya foglalja el, Kolozsvár pedig 12. az önkormányzatok online kommunikációjának hatékonyságát tekintve.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS