2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csoma Botond a titkos protokollumokról: premier lesz a szeptemberben elkészülő jelentés

Ambrus István Ambrus István 2018. augusztus 31. 11:03, utolsó frissítés: 12:34

Mekkora jelentősége van a SRI és az igazságszolgáltatási intézmények közt létrejött titkos megállapodásoknak, és mi a helyzet Giuliani levelével? Csoma Botondot kérdeztük.


Szeptemberben várhatók újabb fejlemények a különböző igazságügyi intézmények és a SRI közt létrejött titkos megállapodások kapcsán. Csoma Botond parlamenti képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság titkára a protokollumok kapcsán a Transindexnek elmondta, a jelentés, amely azt vizsgálja, hogy a titkos megállapodások milyen mértékben sértették az igazságszolgáltatás működését, még nem készült el, de már önmagában ezeknek a megléte is aggodalomra ad okot.

A politikus szerint az ezt vizsgáló jelentés elkészítése azért lesz hiánypótló, mert ilyen dokumentum 1990 óta még nem készült. Ez három részből fog állni, amelyek külön taglalják a lehallgatásokat, az ANI és az egyéb intézmények tevékenységét, valamint a hírszerző szolgálat közti protokollumok tartalmát.

„Jelenleg még nem készült a bizottságban olyan jelentés, amely azt elemzi, hogy ezek a protokollumok mennyire befolyásolták az igazságszolgáltatás működését, történtek-e nyomozati cselekmények a hírszerzés részéről”- mondta Csoma Botond, aki hozzátette, ezek a legfontosabb kérdések amelyekre jelenleg választ kell adni.

A parlamenti képviselő elmondta, a nyilvánosságra került protokollumok szövegének tartalma ismert, ezekből az is kiderül, hogy egyes ügyészeknek jelentési kötelezettségük is volt a román hírszerzés felé, de az nem publikus, hogy mi történt ezekkel az információkkal, illetve hogy ezeknek a birtokában milyen döntések születtek.


Csoma azt is elmondta, a hírszerző bizottság jogi osztályán folytatott eddigi vizsgálat során egymásnak ellentmondó információk is napvilágot láttak, ugyanis a kivizsgálás során a SRI azt az álláspontot képviselte, hogy az akkor még érvényben lévő titkos megállapodás során szerzett információk birtokában nem indultak nyomozati eljárások. Az eset kapcsán meghallgatott ügyész viszont azt mondta, hogy a hírszerzés „kért tőle dolgokat”, ugyanakkor azt is meghatározta a hírszerző szolgálat, hogy milyen nyomozati cselekményeket kellene elvégezni. Az érintett ügyész viszont megtagadta ezt, ezért az esetet egy másik ügyésznek adták át.

Csoma hozzátette, a titkos megállapodás kapcsán kialakult helyzet tisztázásában a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) is van szerepe, nemcsak a hírszerzést felügyelő bizottságnak, de figyelembe véve, hogy ez az intézmény és a SRI közt is létezett protokollum, kérdéses, hogy az érintett személyek mennyire tudnak tárgyilagosak lenni. Jelenleg ennek a problémának a taglalása csak politikai szinten történt, melynek során a politikusok és a politikai pártok tagjai szubjektíven értelmezik az így kialakult helyzetet.

A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára elmondta, a jelentés során első lépésként azokat a személyeket kellene meghallgatni, akik a hírszerző szolgálaton belül vezető pozíciót töltöttek be. Emellett az ügyészség képviselőit, illetve azokat az ügyészeket, akik olyan dossziékon dolgoztak, amelyek a hírszerzéssel való együttműködésből származtak, illetve azokat az ügyvédeket, akik a vádlottakat védték olyan ügyekben, amelyekben a bizonyítási elemek a hírszerzéstől származtak. Ezekhez a bizonyítékokhoz a titkosítás miatt csak a bírónak és az ügyésznek volt hozzáférése, és konkrét esetek is előfordultak, amelyekben ilyen bizonyítékok alapján hozott ítéletet a bíróság. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a védelem, beleértve a vádlottat és az ügyvédet is, nem ismerte ezeket a titkosított bizonyítási elemeket.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész korábban azt nyilatkozta, a SRI által kötött protokollumok tematizálása és ezek nyilvánosságra hozatala csak azt a célt szolgálják, hogy bizonytalanságot keltsenek az ügyészségen. Csoma Botond erre a kijelentésre reagálva kifejtette, véleménye szerint Lazăr elfogult, és rendszeresen olyan kijelentéseket tesz, amelyben megpróbálja elhitetni a társadalommal, hogy kritikát csak a politikusokkal szemben lehet megfogalmazni, és az ügyészséggel szemben nem. Ugyanakkor arra törekszik, hogy elkendőzze ezt az ügyet, és azt próbálja elhitetni, hogy aki felveti a protokollumok kérdését, az támadást indít az igazságszolgáltatási intézmények ellen.

„Lazărnek azzal is kellene foglalkoznia, hogy utánanézzen, az ügyészségen milyen visszaélések történtek, és neki kellene erről jelentést készítenie”- mondta a politikus, aki hozzátette: „A legtöbb esetben a PSD is csak a saját politikai érdekeinek megfelelően viszonyul a hírszerzés kérdéseihez. Sokszor azt látom, hogy nem akarnak bizonyos dolgokat kideríteni, például azt, hogy a román hírszerző szolgálat adott esetekben átlépte-e a hatáskörét vagy sem”.

A Giuliani-ügy kapcsán, amelyben Donald Trump jogászcsapatának vezetője, Rudoplh Giuliani levélében a korrupcióellenes harc túlkapásaira figyelmeztette Klaus Johannis államfőt és Viorica Dancilă miniszterelnököt, Csoma elmondta, a titkos megállapodások léte nem fér össze a jogállamiság gondolatával és a korrupcióellenes harcot úgy kell folytatni, hogy ennek mentén az emberi jogok ne sérüljenek.

„Lévén, hogy Giuliani pénzt kapott ezért a levélért, feltételezhető, hogy nem érdekelte igazán a romániai igazságügy helyzete, de ettől függetlenül az igazságszolgáltatásban és a korrupcióellenes harc terén vannak gondok. A korrupcióellenes harc jogos, és szükség van rá Romániában, de eközben az emberi jogok narratívája teljesen háttérbe szorult, ami jogállamiság szempontjából kifogásolható” - hangsúlyozta Csoma. Véleménye szerint a Giuliani-ügyet már csak azért is fenntartásokkal kell kezelni, ugyanis Rudolph Giuliani jelenleg semmilyen kormányzati tisztséget nem tölt be, ugyanakkor a bukaresti amerikai nagykövetség is teljes mértékben elhatárolódott tőle.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS