2018. szeptember 21. péntekMáté, Mirella
27°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megoldást jelentene az internet problémáira, ha bevezetnék a „linkadót”?

Ambrus István Ambrus István 2018. szeptember 07. 14:04, utolsó frissítés: 14:04

Az idevágó európai irányelvről több mint két éve vitatkoznak a szerzői jogvédők, az aktivisták és az internetes óriásvállalatok.


Évek óta húzódik annak az európai uniós irányelvnek az elfogadása, amely az alkotók jogait garantálná a tartalommegosztó internetes szolgáltatókkal szemben.

Az irányelv fő célja, hogy a különböző formátumú tartalmak megosztását lehetővé tevő szolgáltatók méltányosabban, nagyobb arányban fizessenek a felhasználók által megtekintett tartalmak után, ami leginkább a Facebook, a Youtube és ehhez hasonló oldalakat érinti, pontosabban azokat, amelyeken a felhasználók generálják az elérhető tartalmakat. Az elmúlt hetekben több ország sajtósokat képviselő szervezete is amellett foglalt állást, hogy szükséges az irányelv elfogadása, ugyanakkor többen azt az álláspontot képviselik, hogy az új törvénykezés az internet cenzúrájához vezetne.

A romániai alkotókat és szerzői jogokat képviselő FAIR-Mediasind közleményében azt írta, az alkotók méltányos javadalmazását helyezik előtérbe, ezért támogatják az uniós kezdeményezést. A MediaSind e heti közleményében arra kéri az európai parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg a direktíva vitatott cikkelyeit, amelyek már évek óta ellentéteket váltanak ki az európai alkotók jogait képviselő szervezetek, illetve az olyan internetes óriásvállalatok között, mint a Google, a Youtube vagy a Facebook.

Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közlemény arra is kitér, hogy bár a kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést, az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatja és 509 milliárd euró hozzáadott értékkel járul hozzá a GDP-hez, a szerzők, alkotók többsége csekély javadalmazásban részesül.



Az irányelvnek két cikkelye, a 13. és a 11. váltotta ki a legtöbb nézeteltérést,

ugyanis ennek előírásai eltérően értelmezhetők. Az irányelv ellenzői szerint a törvény olyan technikai feltételeket vezetne be, amelyeket a kisebb internetes szolgáltatók egyáltalán nem, de még az olyan óriásvállalatok, mint a Google vagy a Facebook is csak nehezen tudnának teljesíteni.

A 13. cikkely konkrétan előírja, hogy azoknak a szolgáltatóknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagyszámú és nyilvánosan hozzáférhető műveket töltsenek fel, olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyeken keresztül érvényesíthető a műveket létrehozó és a felhasználást lehetővé tevők közti megállapodás. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha egy bizonyos tartalmat jogdíj véd, akkor a tartalmat kínáló szolgáltatónak is fizetnie kell a közzétett tartalmak megtekintése után szerzett nyereségéből.

Az irányelvet bírálók közül sokan azzal érvelnek, hogy ennek a végrehajtásához olyan technológiát, tartalomszűrő szoftvereket kéne alkalmazni, amelyek költségesek, másrészt megkérdőjelezhető a hatékonyságuk. A zene- és videómegosztók is ilyen technológiával dolgoznak, sok esetben viszont tévedésből olyan zenei tartalmak is szűrésre vagy tiltásra kerülnek, amelyek jogdíjmentesek.

Ezen kívül a szolgáltatókat arra is kötelezné a törvény, hogy tájékoztassák a jogosultakat az általuk készített tartalmak felismeréséről és használatáról, ami követhetővé, ezen keresztül pedig elszámoltathatóbbá tenné a nyilvános tartalommegosztással foglalkozó szolgáltatókat.


Az internet szabad használata mellett kardoskodók

közül sokan azzal érvelnek, hogy a jogdíjak bevezetése miatt a szabad tartalommegosztást, ezen keresztül pedig a szabad véleménynyilvánítást korlátoznák. Hasonló ellentmondásokat vet fel az irányelv 11. cikkelye, amely az online tartalmat gyártó sajtótermékekre vonatkozik, sok esetben ugyanis az történik, hogy bizonyos online újságok tartalmát nem a hírportálon, hanem a keresőmotorokon, vagy egyéb a megosztást lehetővé tevő fórumon olvassák el a felhasználók, így a tartalmat gyártó online portálok jelentős bevételtől esnek el.

A 11. cikkelyt „linkadónak” is nevezik, bizonyos értelmezése szerint pedig a hírgyűjtő oldalaknak nem állna jogukban cikkelőzetest, felvezetőt vagy bélyegképet közölniük, amennyiben nincs megállapodásuk a szemlézett oldalakkal. Ez technikailag azt jelenti, hogy a közösségi oldalaknak abban az esetben is jogdíjat kell fizetniük, ha a tartalomhoz vezető linket, és a hozzákapcsolódó néhány szavas szövegrészt megosztják a felhasználók. Ennek értelmében például a Facebookon sem lehetne cikkrészletet engedély nélkül megosztani, csak abban az esetben, ha a tartalmat gyártó online újság és a közösségi oldal között létezik egy erre vonatkozó megállapodás.

Március folyamán több nemzetközi sajtóügynökség, köztük az angliai Press Association, a németországi Deutsche Presse-Agentur is az irányelv elfogadása mellett lobbizott. Szerintük az internetes keresőmotorok úgy tesznek szert jelenetős profitra, hogy közben más médiaorgánumok által előállított tartalmat kínálnak a felhasználóknak, ami amellett, hogy igazságtalan versenyhelyzetet teremt, sok esetben a médiaorgánumok megélhetését is kockáztatja.

Több európai parlamenti képviselő viszont a törvénytervezet egyéb veszélye miatt ellenzi a szerzői jogokon történő internetes szabályozást. Véleményük szerint abban az esetben, ha a keresőmotoroknak fizetniük kell az általuk megjelenített tartalmakért, akkor könnyen előfordulhat, hogy az európai hírügynökségek vagy online újságok tartalma helyett az unión kívül gyártott tartalmak jelennek meg, illetve azok, amelyekre nem vonatkoznak jogdíjak, ez pedig az álhírek terjedése mellett az információ szabad áramlását is akadályozza. Ennek egyik következménye lehet, hogy a médiafogyasztók egyre jobban eltávolodnak majd az objektív hírforrásoktól.

Az irányelv elfogadásáról június 5-én szavazott az európai parlament, de annak ellenére, hogy már két éve folynak az egyeztetések, és több mint 39 ezer alkotó is aláírta a kezdeményezés támogatását, az európai parlamenti képviselők mégsem szavazták meg a törvényt. Ennek elfogadásáról várhatóan idén szeptemberben születik döntés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS