2018. november 19. hétfőErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tamási Zsolt: részünkről a jóhiszeműség megvolt, mai szemmel sem látom, mit tehettünk volna másként

Dobrai Zsolt Levente 2018. szeptember 06. 15:20, utolsó frissítés: 15:32

"A lexikális tudáson túl kell, hogy valamilyen többletet kapjon a diák, és én úgy érzem, hogy ennek a többletátadásnak a mérését tette lehetővé az az időszak, ami mögöttünk van" - vallja a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum régi-új igazgatója. Iskoláról, pedagógiáról, DNA-perről beszélgettünk.


Augusztus végén miniszteri rendelettel hat hónapra kinevezték a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatóját és vezetőtanácsát. A döntés értelmében ismét Tamási Zsolt lett az oktatási intézmény igazgatója.

Nehéz időszak áll mind ön, mind az iskola diákjai, tanárai, szülői közössége mögött. Ön mégis másodszor is igent mondott az igazgatói tisztségre. Melyek voltak a személyes szempontok, amelyek miatt úgy döntött, ismét elvállalja ezt a feladatot?

- Amikor az iskola létrehozásának a gondolata megszületett és elkezdtünk azon dolgozni, hogy az iskola újraépüljön, mármint az 1948-ban megszüntetett II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceum újraindulhasson Marosvásárhelyen, akkor felvállaltam azt, hogy ennek a szervezésében és a koordinálásában is részt vállaljak, illetve, hogy ennek az iskolának az igazgatója legyek. Akkor, amikor 2016-ban kikényszerítették azt, hogy ezt a tevékenységet abbahagyjam, akkor fel sem merült a kérdés, hogy amint ismét lehetővé válik az, hogy folytathassam igazgatói munkámat, folytatni fogom-e vagy sem; tehát ebből a szempontból nem újra elvállaltam, hanem folytatom azt, ami mellett korábban döntöttem, és amit tulajdonképpen kényszerből kellett abbahagynom.

Pár nap múlva, szeptember 10-én újraindul a Római Katolikus Teológiai Líceum. Hogyan zajlott le a beiratkozás? Maradtak még betöltetlen helyek?


- Eddig annyit tudunk erről, hogy a szándéknyilatkozatoknak az iktatását a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, mint gyámintézet végezte el. Az iskola újraindításának folyamatában, a működési engedély kibocsátásáért felelős minőségi ellenőrző bizottság (ARACIP) által indított felmérő folyamatban az iskola a Bolyait bízta meg, mint gyámintézetet, hogy ezeket a dokumentációkat előállítsa - éppen ezért a szülők oda adták be a szándéknyilatkozatokat. A szándéknyilatkozatok begyűjtésének célja pedig az, hogy bizonyítani lehessen, hogy az osztályok fel fognak telni. A benyújtott szándéknyilatkozatok alapján tudjuk, hogy eddig 328 jelentkezőnk volt a múlt héten, hétfőn, 11 órakor, amikor ezeket a papírokat felterjesztettük a tanfelügyelőséghez. A számok azt mutatják tehát, hogy az elemi tagozat teljesen betelt, a gimnáziumi tagozatból a 6. osztályhoz nem gyűlt össze a minimális, azaz a 15 fős létszám, ezért úgy tűnik, ennek az osztálynak az indulását nem hagyhatja jóvá a tanfelügyelőség.

A líceumi osztályok esetében az a helyzet, hogy a kilencedik osztályoknál törvény tiltja, hogy a számítógépes elosztást követő féléven belül átiratkozhassanak a diákok, ezért ide nem is volt lehetőség jelentkezni. A tizedik osztály esetében 28 szándéknyilatkozat érkezett, a diákok túlnyomó része a társadalomtudományi osztályt választotta, ezért ennek az elindítását tervezzük. A 11. és 12. osztályok a volt katolikus iskola diákjai mind, és már jelezték szándékukat, hogy vissza fognak iratkozni. Ez azt jelenti, hogy szeptember 10-étől összesen 14 osztály indul, de mivel még elképzelhető, hogy amíg a beiratkozás folyamata tart, addig azok a szülők is benyújthatják szándéknyilatkozataikat, akik most szabadságon vannak - és erre is figyelni fogunk, hiszen ezen a héten még kaphatunk kérelmeket.

Miután idén hivatalosan is megkaptam a kinevezésemet és a minisztérium vezető tanácsot is kinevezett az iskola élére, lehetőségünk van törvényesen eljárni az ügyintézésben, iktatni az átiratkozókat, ezeket jóváhagyni a vezetőségi tanácsüléseken. Ez több lépésben fog történni: azok a szülők, akik most szombaton (szeptember 1-2.) vagy vasárnap reggel tíz óráig hozzák be a kéréseket, azok jóváhagyását már hétfőn jóvá tudjuk hagyni. A 10-es osztályosok esetében történő átiratkozásokat meg kell előzze egy vizsga is, ha más profilú osztályból származnak a gyerekek, mint a társadalomtudományi profil. Ez esetben tehát a vizsgák eredményhirdetését követően tudjuk jóváhagyni a kérelmeket.

Azt is tervezzük, hogy hétfőn nyílt napot szervezünk az osztályok számára, mivel erre tavasszal, amikor minden más iskola megtarthatta nyílt napját, nem volt lehetőség. Úgy gondolom, hogy a szülők megérdemlik, hogy helyben tájékoztatásban részesüljenek az iskola támasztotta feltételekről és lehetőségekről. Választ kell adni azokra a kérdésekre, amelyek a médiában megjelent tartalmak által keltett félelmeket eloszlatják, és az iskola honlapján meg fogjuk hirdetni, hogy mikor és melyik terembe várjuk az érdeklődőket.

Voltak olyan szülők, akik elbátortalanodtak és visszaléptek az iskola függő helyzete miatt? Vagy vannak olyan szülők, akiket elbátortalanít az a tény, hogy az iskola ideiglenes működési engedéllyel indul el, és úgy érzik, hogy kockázatos visszaíratniuk a gyereküket?

- Az "ideiglenesség" jelző kapcsán azt szeretném pontosítani, hogy a 2005 óta érvényes tanügyi törvény értelmében minden újonnan induló iskola, profil vagy szak vagy osztály esetében az első lépés az, hogy a minőségellenőrző bizottság (ARACIP) ellenőrzése után egy működési engedélyt adnak ki. Ez a működési engedély az ideiglenes működési engedély nevet viseli, és az első generáció végzését követő még három évig lehet ilyen típusú engedéllyel működni egy iskolának. Ezután kell a végleges akkreditációt megszerezni. A kettő között a különbség az, hogy előbb azt vizsgálják, hogy az iskola rendelkezik-e a minőségi oktatást garantáló feltételekkel, ha ez bizonyított, akkor erre adják az ideiglenes működési engedélyt. Miután ez megvan, akkor azt is bizonyítani kell, hogy az iskola képes volt ténylegesen biztosítani azokat a feltételeket, amelyekre vállalkozott, és ez alapján kap egy végleges akkreditációt. Ez 2005 óta így működik Romániában, az egyetemek esetében is.

Akkor, amikor csak működési engedély van, ez jogilag az iskola működését semmilyen szempontból nem befolyásolja, ugyanúgy zajlik a beiskoláztatás, a tanár alkalmazása, a tanítás stb., a különbség csak annyi, hogy amikor a záróvizsgára, például az érettségire kerül sor, akkor egy olyan intézményél kell érettségizni, amelyik rendelkezik hasonló szakokkal Marosvásárhelyen. Diákjaink nagy valószínűséggel a Bolyaiban fognak érettségizni, de ez eddig is így volt, hiszen mi korábban is konzorciumban álltunk a Bolyaival és a Református Kollégiummal.

Szóval, az ideiglenes jelző nem kellene félelmet keltsen, hiszen hivatalosan ez a rendszer van. Lehet, hogy az olvasók nem barátkoztak meg ezekkel a fogalmakkal, nem tudják, mi a különbség közöttük, a működési engedély és az akkreditáció között. Az akkreditáció se végleges, ugyanis minden iskola öt évente meg kellene ismételje az akkreditációs folyamatát. Ez kötelező kellene legyen, sokan viszont elmulasztják, mivel ez sincs megfelelően szabályozva. Az egy másik kérdés, hogy ha az ország legtöbb iskolája ezt a folyamatot kihagyja, miért nincsenek számonkérések – gyakorlatilag nagyon kevés az az iskola, amely az akkreditáció megszerzését követően, 5 évente rendszeresen jelentkezne egy újabb ellenőrzésre.

Beszéljen, kérem, a tanári kar alakulásáról. Milyen a hangulat a pedagógusok körében. Bizakodók?

- A katolikus iskolának egy olyan tanári kara van, amely kitartott az elmúlt évek nehéz helyzeteiben is, annak ellenére, hogy időnként csúszott a fizetés és más problémák is felmerültek, és mégis egy közösségként vállalták, hogy úgy oktassanak, hogy a gyerekekkel ne éreztessék, milyen nehézségeknek van kitéve ez az intézmény. Ez a tanári közösség továbbra is egységes maradt. A tanári szándéknyilatkozatok alapján pedig az látszik, hogy mindenki marad és várják, hogy folytathassák itt a tevékenységüket. A hangulat szóval, igen, teljes mértékben bizakodó.

Mai szemmel nézve az elmúlt pár évet, mit tenne másképp? Hogy látja, volt-e olyan hiba, ami időben kiküszöbölhető, megelőzhető lett volna az iskola vezetősége részéről?

- Nem tudok róla, mai szemmel sem tudnám megállapítani. Az a helyzet, hogy mi végig a hatályos törvényekkel, az adott tanügyi szabályokkal és módszertani előírásokkal összhangban jártunk el. Amikor a tanfelügyelőségtől kaptunk egy utasítást, a mi kompetenciák az utasítás végrehajtása volt, ezért nem látom azt a valamit, amit mi másként tehettünk volna.

Nyilván, elképzelhető, hogy ha tudtuk volna azt, hogy milyen típusú vádak érhetik az iskolát, azokat a dolgokat nem utólag, hanem előre lehetett volna tisztázni, de hát ez most egy olyan helyzet, amit nem lehetett előre látni. Mindaddig, amíg a törvényeket értelmezni lehet, mindegyik értelmezés addig érvényes, amíg nem igazolódik be róla, hogy helytelen. Viszont részünkről a jóhiszeműség végig megvolt, itt szándékosan senki sem próbált meg olyat tenni, amiről minimum sejthette volna, hogy az törvénytelen. Szóval, nem látom, hogy lett volna ilyen jellegű hiba, az, hogy most valami időközben felmerült, az más dolog. Majd elválik, hogy mi lesz ezekkel a vádakkal, ha nem igazolható, akkor ez ennyi.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) többek között Ön ellen is vádat emelt 2017 őszén, mivel szerintük törvénytelenül történt 2015-ben az iskolaalapítás. Hol tart most ez az ügy és mikorra várható döntés?

- Nem tudom, mikorra várható, az viszont tény, hogy a vádemelés 2017 szeptemberében történt meg, miután befejezték a nyomozási szakaszt, és ezt követően a vád törvényszéki tárgyalását megelőzően sor került az előzetes formavizsgálatra, amely során megvizsgálták, hogy a vádlottal szemben megfogalmazott tiltások és szabadságkorlátozások megalapozottak-e, és kiderült, hogy nem azok. A vád alapján történő bírósági tárgyalásra eddig még sor sem került.

Tekintettel arra, hogy Marosvásárhelyen néha nehezen megy – legalábbis az intézmények között – az egymás mellett megférés, együttműködés, Ön hogyan képzeli el az Unirea Főgimnáziummal a kapcsolatot, milyen viszony várható a két iskola között a jövőben?

- Ezzel kapcsolatosan csak tippelni tudok, vagy elméleti választ adni, hiszen nekem 2016 óta tényleges hivatalos kapcsolatom nem volt az Unirea Főgimnáziummal, azaz nem volt lehetőségem, nem volt meg az a minőségem vagy funkcióm, aminek a keretén belül bármilyen formában kapcsolatba kellett volna lépjek. Ettől függetlenül azonban én úgy érzem, hogy a kérdés, amelyik sokunkban megfogalmazódik, nem túlságosan indokolt, hiszen én egy iskolának vagyok az igazgatója és a városban több tanintézmény van, amelynek igazgatója van. Az hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum valamelyik másik intézmény fizikailag közelebb áll, nem jelenti azt, hogy jobban vagy kevésbé oda kellene figyelni erre a kapcsolatra. Arról pedig, hogy hogyan oszlik meg az ingatlan vagy hogy hol vannak a bejáratok, hogyan használjuk a közös tereket a tulajdonos, az egyház, a Római Katolikus Státus dönt, ez az ő feladata és nem az enyém, mint a líceum igazgatójáé.

Másfelől viszont, egészen egyértelmű, hogy mi sosem kerestünk konfliktust; a korábbi viszonyokra visszatekintve, az együttélést, a jószomszédi viszony lehetőségét próbáltuk biztosítani. Az, hogy mesterségesen úgy mutatták be, hogy konfliktust generáló tényezők jelentek meg, az szerintem nem a két közösségnek, hanem a zavarkeltő tényezőknek tudható be. Zavaros vizekben könnyebb halászni. Én például sosem éreztem azt, hogy valaki ellen kellene dolgozzak, sokkal inkább valamiért tevékenykedtünk. Mi ezt az iskolát minőségi, gyerekbarát környezetté akarjuk varázsolni, ahová szívesen hozzák be a gyereket, ahol jól érzik magukat a diákok, és ez a szempont a legmeghatározóbb. Nyilván, ezt akkor tudjuk elérni, ha a teljes tevékenység szervezésében az összes létező intézménnyel, önkormányzattal, megyei iskolahálózattal stb. együttműködünk. A konfliktus gerjesztése rengeteg energiát visz el, erre nekünk nincs se időnk, se szándékunk.

Fotó: MTIFotó: MTI


Tekintettel arra, hogy a Rákóczi Líceum egy épületben működik az Unireaval, adott egy multikulturális helyzet. Mi a véleménye az interkulturalitásról, azaz a kultúrák olyan egymás mellett éléséről, amely a saját nyelvi/kulturális identitásának megerősítésén vagy elismertetésén túl, aktívan keresi a párbeszéd és az együttműködés lehetőségét?

- Én úgy gondolom, hogy eléggé erdélyi vagyok ahhoz, hogy így gondolkozzak. Számomra nem jelent kizárólagos kapcsolatrendszert az, hogy magyar vagyok, büszke vagyok arra, hogy magyar identitásom van, de ez nem egy kizáró identitás. Úgy látom, hogy minden nemzethez tartozó becsületes ember a saját nemzetét tiszteli és a másikhoz is ugyanolyan tisztelettel viszonyul. Én magam is arra törekedtem mindig, hogy így cselekedjek; én egy vegyes iskolába kezdtem tanulmányaimat, vegyes egyetemre jártam, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen voltam diák. Igaz, hogy egy magyar tannyelvű fakultáson, a teológián, viszont diákszenátori közösségben is, amely 25 főt számlált, nagyon jól együtt tudtunk működni a 20 román anyanyelvű kollégával – a magyarok száma 5 volt abban a testületben. Később vegyes iskolában voltam tanár, majd igazgató és soha nem éreztem azt, hogy nem egyformán képviselném a tagozatok érdekeit.

Most szombaton például részt veszek egy szászrégeni konferencián (Petru Maior si prietenii elnevezésű), úgy tudom, hogy én leszek az egyedüli magyar előadó. Rendszeresen részt veszek ezen a konferencián, mivel görögkatolikus egyházi kérdésekről van szó és ezzel az én kutatásaim is egybevágnak. Az igazgatói tevékenységem mellett történészi, görög- és római katolikus történeti kutatásokat végzek. Tehát én nem látom, hogy ami engem illet, a párbeszédre való készségem hiányos lenne. Az igaz, hogy a saját nemzeti identitásomhoz ragaszkodom és fontosnak tartom, de bármelyik másik nemzeti identitást is tudom értékelni. Az, ami zavaró tud lenni és akkor nehezebb a párbeszéd is, az az, amikor kizáró jellegű megközelítéssel, xenofóbiával fogalmaz meg dolgokat valaki.

Igazgatóként el tudja képzelni, hogy olyan jellegű tevékenységek és események szervezését is vállalja, amelyek a magyar és a román gyerekek egymás közötti megértését célozzák?

- Most ez a kérdés két félen múlik. Azt tudni kell, hogy amikor 2015-ben elindult a katolikus iskola, a legelső testvériskolánk a bukaresti Szent József katolikus kollégium volt, amely egy teljesen román tannyelvű oktatási intézmény. Ezt követően több más település katolikus iskolájával alakultak kapcsolataink, és 2016-ban terveztünk is egy olyan sportvetélkedőt, amit már sajnos nem tudtam véghezvinni, de amelyre mind a bukaresti testvériskolát, mind a vásárhelyi líceumokat meghívtuk volna. Ez a projekt teljesen nyitottnak ígérkezett, a városházára is beadtuk a projektet és támogatást igényeltünk rá, de sajnos megszakadt ez a folyamat. Szóval ilyen típusú tevékenységre is voltak és vannak terveink, hiszen ezek elősegítik az együttélést, csak most, jelenleg azokra a prioritásokra kell figyelnünk, amelyek az iskolánk beindításával kapcsolatosak. Jelenleg nem tudunk ilyen programokkal foglalkozni, még el kell teljen egy kis idő, amíg ismét ilyen eseményeket vehetünk tervbe.

Fotó: ersekseg.roFotó: ersekseg.ro


Miben különbözik a teológiai osztály a természet- és társadalomtudományi osztályoktól?

- Maga az osztály, mint profil, vallásosabb jellegű, több olyan tantárggyal rendelkezik, amelyik a teológiai tárgykörből származik. Morális, fundamentális, dogmatikus egyháztörténet stb. Tipikusan teológiai tárgyakról van szó, ezenkívül számukra folyamatos lelki vezetést biztosít az iskolai lelkész, hiszen ezt a teológiai osztályokra vonatkozó tantervi leírás is megköveteli. Ezen kívül az a teológiai képzés, amit a teológiai osztályok számára nyújtunk, lehetővé teszi, hogy inkább humán irányultságú, de valójában bármilyen jellegű szakon, egyetemi szinten folytathassák tanulmányaikat.

Ha valaki a természettudományi vagy a társadalomtudományi osztályba jár, nyilván, az első a reál érdeklődés felé nyit, a második inkább a humán érdeklődés felé, a teológia pedig egy másfajta lelkiség és humán irányultság felé nyitó képzés. A közös lelkiség kiépítése egy kihívás és lehetőség számunkra, azaz az a cél, hogy minden diákunk vallásosan élje az életét, függetlenül attól, hogy melyik felekezethez tartozik. Az iskolánkban nem csak katolikusok vannak, nagyon sok, a város adottságainak megfelelően, a református, unitárius, evangélikus diák. Mi ennek megfelelően alakítottuk ki korábban is a belső rendszabályzatot, és arra kérjük a diákjainkat, hogy mindenki a saját hitét gyakorolja, mert ettől más ez az iskola, hogy a nevelés ezen vetületére is megpróbálunk odafigyelni.

A természet- és társadalomtudományok elképzelése a Föld születésének történetéről különbözik a közismert klasszikus teológiai-bibliai teremtéstörténettől. A teológiai osztályokban mely alapján tanítják a világegyetem keletkezésének történetét?

- Ez egy olyan kérdés, amelyre Teilhard de Chardin már válaszolt, és én függetlenül attól, hogy milyen osztályban tanítom a világegyetem keletkezését, azt a leckecímet adom a témának, hogy Teremtés és evolúció (nem teremtés vagy evolúció), hiszen a két történet két különböző kérdésre keresi a választ: a Szentírás kérdése, hogy honnan származik az élet, a tudományé pedig az, hogy hogyan alakult ki az élet. Na most ez a kettő abszolút nem zárja ki egymást. Arról, hogy korábban volt egy történelmi vita – teológia és tudomány között – az én véleményem az, hogy ez a vita nagyon rég lezárult és arra jutott, hogy elismerte, a természettudományos ismeretek és állítások jellege teljesen más, mint a Szentírási megállapítások jellege. Éppen ezért, a teológiai osztályokban is, a programnak megfelelően a tudományos ismereteket is tanítani kell, hiszen a kétféle magyarázat között nincs ellentét. Én remélem, hogy messze túl vagyunk azon, hogy teológia és tudomány között áthidalhatatlan szakadékokat lássunk; ez egy korszaknak volt a problémája, a racionalizmus erőteljes jelenléte alatt, az lejárt. Rengeteg hitvalló természettudós létezik, aki végzi a tudományos munkáját – ha csak a genetikát nézzük, akkor az első genetikai módosítást Gregor Mendel végezte el, aki Ágoston rendi szerzetes volt, szóval tényleg nem látok itt semmiféle ellentétet.

Hogyan foglalná össze néhány kulcsszó segítségével, miben áll ez a vallásos szellemiségen alapuló oktatás?

- A teológiai osztályra ugyanúgy érvényes, mint a többi osztályra, hogy a környezetére érzékeny, egészséges diákokat próbálunk nevelni. És éppen ezért próbálunk olyan feltételeket és lehetőségeket biztosítani arra, hogy együtt tudjanak működni olyan intézményekkel vagy szervezetekkel, ahol gyakorolhatják az önkéntességet, a jótékonyságot, az egymásra való intenzívebb odafigyelést, amely lehetővé teszi számukra, hogy rálássanak közösségi problémákra is. Mert egy iskolában, a miénknél legalábbis, én úgy érzem, hogy sokkal fontosabb cél az, hogy a gyerekek itt bent jól érezzék magukat, hogy biztonságban érezzék magukat, és a tanerő érzékenyen tudjon reagálni a gyerekek szükségleteire. A gyerek belső fejlődése legalább annyira fontos, mint a lexikális tudás átadása, amely szintén szükséges, mivel ezt a fajta tudást mérik a különböző felmérőkön, érettségin stb. De a lexikális tudáson túl kell, hogy valamilyen többletet kapjon a diák, és én úgy érzem, hogy ennek a többletátadásnak a mérését tette lehetővé az az időszak, ami mögöttünk van. Ez az iskolai közösség kibírta eddigi megpróbáltatásait és még meg is erősített bennünket abban a hitünkben, hogy ezt a munkát folytatnunk kell.

Nyitókép: ersekseg.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS