2018. szeptember 21. péntekMáté, Mirella
27°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Te is Clujana bakancsban tekered a Pegas biciklid?

Ambrus István Ambrus István 2018. szeptember 11. 09:33, utolsó frissítés: 2018. szeptember 12. 14:00

Romániában a Pegas-t és a Rom csokit sikerült a leginkább feltámasztani a nosztalgiamarketingnek köszönhetően. De kik a legvevőbbek a retro életérzésre?


A nosztalgiamarketing stratégiájához egyre gyakrabban nyúlnak a különböző cégek, amelynek lényege, hogy az általuk piacra dobott termék valamilyen jól behatárolható korszakot vagy eseményt idézzen fel, mindezt összekötve az árucikkel illetve a cég ajánlatával. (De a múlt és a jelen eseményei összekapcsolásénak technikáit a közösségi oldalak is szívesen alkalmazzák, a Facebook pl. időnként emlékezteti a felhasználókat arra, hogy ugyanazon a dátumon mi is történt egy vagy több évvel ezelőtt.)

A nosztalgiamarketing sikere éppen azon alapszik, hogy mindenki szeret visszaemlékezni élete kellemes szakaszaira, amit sok esetben egy termék vagy egy logó is felidézhet benne. A nosztalgia érzése miatt könnyebben kialakul a vásárló és a termék közötti érzelmi kötődés, a legtöbben pedig hajlandók több pénzt is költeni abban az esetben, ha nosztalgiázhatnak is a megvásárolt árucikkel.

A múltban megélt események és az emlékek hatására alakult ki és változott az emberek személyisége, így az adott korszakra való visszaemlékezés könnyen válthat ki érzelmi reakciókat: ezzel a módszerrel pedig elsősorban a millenáris generációra (vagy más néven Y generáció) lehet a leginkább hatni. Ezt a technikát alkalmazta pl. az a cég is, amely megvásárolta a Nokia 3310-es márkanevet, és egy átlagosnak számító mobilkészüléket dobott a piacra, amelynek az egyetlen - utólag valóban sikeresnek tűnő - túlélési stratégiája az volt, hogy az okostelefonok korszakában a 15-20 évvel ezelőtti fiatal, jelenleg középkorúnak számító generációt célozta meg.

Nokia 3310 - nemcsak telefon, egy életérzés is?Nokia 3310 - nemcsak telefon, egy életérzés is?


Ezt a technikát az olyan óriáscégek is gyakran alkalmazzák, mint a Nike, vagy a Pepsi, amelyek valamilyen alkalmak ürügyén a régi logókat tüntetik fel a termékeiken, és persze a dizájnt is hozzá igazítják. A film és reklámgyártók is szívesen élnek ezzel a trükkel, sok esetben csupán már azzal elérik a nosztalgiahatást, hogy az új terméket olyan környezetbe helyezik, amely egy adott, jól ismert korszakot, például a '80-as éveket idézi. Arra is ügyelnek közben, hogy az árucikket olyan környezetben mutassák, amely komfortérzetet sugall, ugyanis a millenáris generációra jellemző leginkább, hogy a digitális korszak káosza elől egy számukra jól ismert „analóg” világba menekülnek, ahol érezhető a tárgyak fizikai jelenléte, ellentétben a virtuális világban lévő alkalmazásokkal.


Romániában nosztalgiamárkaként a Rom csokoládét és a Pegast sikerült a leginkább átmenteni

A Pegas kerékpárok gyártása 1972-ben kezdődött, előbb felnőtteknek, majd pár évvel később gyerekeknek is készültek biciklik. Sokunk első és utolsó gyerekkori biciklije volt. A gyártást a rendszerváltás után állították le. A Pegas kerékpár márkanevet utóbb két bukaresti fiatal vásárolta meg, ezt követően pedig a hagyományos modellek mellett elkezdtek újabb típusokat is tervezni. Andrei Botescu, a Pegas társalapítója a Business magazinnak az ötlet kapcsán azt nyilatkozta, hogy az egy kötelező egyetemi dolgozat kapcsán született, amelyben a brand, mint nemzeti identitás volt a téma. Ezt követte a márkanév levédése illetve megvásárlása, majd a gyártás és az összeszerelés.

Egy eladásra kínált régi PegasEgy eladásra kínált régi Pegas


Egy kis nosztalgiázás után az üzlet beindult, a romániai terjeszkedés után most már az amazon weboldalon keresztül több európai nagyvárosban is megvásárolható lesz a Pegas kerékpár, többek közt Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Lengyelországban. A tervek szerint 2020-ig legkevesebb 10 újabb üzletet fognak nyitni a kerékpár gyártói Európa-szerte, így a meglévők mellett már összesen 400 üzletben lesz megvásárolható a Romániában összeszerelt kétkerekű.

A kommunizmus idején gyártott román kerékpár 1989-et követően tűnt el a piacról, majd 2012-es „újraélesztése” óta évente 25 ezer kerékpárt adnak el ilyen márkanév alatt. Jelenleg a gyártó honlapján lévő típusok közül már csak néhány idézi, illetve tartotta meg azokat az elemeket, amelyek a "89 előtt gyártott típusokra igazán jellemzőek, de ennek ellenére az új típusok is nagyon népszerűek azok körében, akiknek lehetőségük van megfizetni a nosztalgiára épített brandet.

Annak ellenére, hogy ez a bicikli márka teljes mértékben román védjegyként szerepel a piacon, az alkatrészeket külföldön gyártják, Romániában csak összeszerelés zajlik. A gyártók azt tervezik, hogy a következő években igyekeznek megteremteni annak a lehetőségét, hogy a jelenleg külföldről importált alkatrészeket is belföldön gyártsák. Az elmúlt években egyre nagyobb lett a kereslet a retro kétkerekű iránt, ezért a gyártók nem csak bel-, hanem külföldi terjesztésbe is kezdtek, az európai országokon kívül most már Kanadában és az Egyesült Államokban is.

Régi és új Pegas. Fotó: Freerider.roRégi és új Pegas. Fotó: Freerider.ro


A Pegas a legjobb romániai példája a nosztalgia márkák feltámasztásának, de vannak olyan, a szocializmus idején Romániában forgalmazott termékek is, amelyek, bár nem hódítják meg a nemzetközi piacokat, de országon belül továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek. Ilyen a Rom csokoládé, amelyet eredetileg a Kandia cég kezdett el gyártani Temesváron 1895-ben.

Az Az "1964-ből származó különlegesség"


A gyárnak 1920-ban nagyjából 300 alkalmazottja volt, 1948-ban pedig államosították, a jelenleg is kapható Rom csokoládét pedig 1964-ben kezdték el gyártani, a rendelkezésre álló források hiánya miatt pedig idővel egyre jobban romlott a csokoládé minősége. A rendszerváltás után a gyártó 2005-ben dobta piacra ismét a rumos csokit, mint "1964-ből származó különlegességet". Az édesség népszerűségét bizonyítja, hogy 2010-ben a gyártott mennyiség elérte a 3.500 tonnát.

Nem feltétlenül mondható trendinek, de az 1966-os gyártása óta még napjainkban is ott van a boltok polcain a Dero nevű mosószer, amelynek a neve mozaikszó, a detergent és a Románia első betűiből áll. A tisztítószert Ploiești-en gyártották, 1995-ben az Unilever cég vásárolta meg a márkanevet, majd a gyárat is. A gyártó 1998 után kezdte el újra gyártani a mosószert az automata mosógépekhez, a vásárlókat pedig sikerült megnyernie gyártónak, ugyanis a tisztítószerek terén elért piaci részesedés 2007-ben 27,7% volt. Annak ellenére is sikerült meghódítania a Deronak ezt a jelentős piaci szegmenst, hogy a kilencvenes évek után megjelent nyugati gyártók minőségi termékei is megjelentek Romániában. Jelenleg ezt a terméket Moldovában, Spanyolországban, Nagy Britanniában és Franciaországban is forgalmazzák.

Dero: felvette a versenyt a világbrandekkelDero: felvette a versenyt a világbrandekkel


Egy másik ugyancsak rendkívül népszerű termék, amely túlélte a múlt rendszert és még most is sokak kedvence, az Eugenia. A kakaós krémmel ízesített kekszet Konstancán kezdték gyártani 1947-48 között, majd 1997-ben egy dobrogeai vállalkozó megvásárolta ezt a márkanevet. A termék azóta sem változott sokat, legalábbis tartja magát ahhoz a koncepcióhoz, hogy olcsó legyen, és mindemellett most már megfeleljen az unióban előírt gyártási standardoknak.

Eugenia: soha nem volt igazán finom, de máig szeretjükEugenia: soha nem volt igazán finom, de máig szeretjük


Az Arctic márkanév is átvészelte a '89 utáni termékinflációt, a Dambovita megyei gyárban jelenleg is olyan háztartási gépeket gyártanak, amelyek a nyugati cégekkel is felveszik a versenyt - árban legalábbis mindenképpen. A termékek története még 1970-ben kezdődött, ekkor FRIGERO néven kezdték el gyártani. Akkoriban a szocialista gazdaság egyéb termékei közül, amelyek közt a Fram, ZIL és a Minsk volt megvásárolható, az Arctic gyár termékei bizonyultak a legjobbnak, de a gyártósorról legördülő Arctic háztartási gépek 85%-át exportálta az ország. Az 1990-es évek elején az Arctic piaci lefedettsége 100%-os volt, ami egyrészt annak is betudható, hogy a mérnöki elvárásoknak megfelelően a legyártott hűtőszekrények időtállóak voltak, és teljesen megfeleltek az akkori romániai igényeknek. 2002-ben a romániai gyárat átvette a török Arcelik, ezt követően pedig egyre többféle háztartási gépet kezdtek itt gyártani, a gáztűzhelyektől kezdve a mosógépeken át a porszívókig.

Mostani Clujana bakancsokMostani Clujana bakancsok


A Clujana márkanévből is országos brand lett '89 után, a rendszerváltás előtt pedig nagy mennyiségben exportálták a Kolozsváron gyártott cipőket. Akkoriban a gyárnak 9 ezer alkalmazottja volt. 2005-ben a Clujana egy részét privatizálták, jelenleg a többségi tulajdonos a Kolozs Megyei Tanács. Annak ellenére, hogy a cipőgyár adóssága jelenleg eléri a 13 millió lejt, a vezetőség optimista, a tervek szerint hitelezők bevonásával sikerül törleszteni a felgyülemlett adósságot és tovább folytatni a még mindig népszerű cipők gyártást.

És, ha már retro cipők: Drăgășani teniszcipők után is vadászhatunk még a netenÉs, ha már retro cipők: Drăgășani teniszcipők után is vadászhatunk még a neten


Nyitókép: Régi és új pegas részlet. Freerider.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS