2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Park vagy Aquapark épüljön Kolozsvár egyik leggazdagabb élővilággal rendelkező övezetében?

Dobrai Zsolt Levente 2018. szeptember 12. 09:32, utolsó frissítés: 2018. szeptember 20. 15:55

Mindenki által látogatható, védett területű közpark lesz vagy ingatlanberuházók építhetik majd be? Kolozsvári aktivistákkal, szakemberekkel beszélgettünk a Keleti Park tervéről.


Mi lesz a sorsa a Kolozsvár dél-keleti részén fekvő, a város környékéhez képest egyedi élővilággal rendelkező zöldövezetnek? A tavalyi kolozsvári részvételi költségvetés keretében megszavazott Parcul Est/Keleti Park nevű projekt szerint a Tóköz-negyed és a Györgyfalvi-negyed között található, 60 hektárnyi területen egy védett övezet státusú közparkot kellene az önkormányzatnak létesítenie. A városvezetés minden korábbi ígérete és a szavazatok ellenére Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester egy teljesen más elképzelés szerint osztaná fel a területet. Azon nem egy, hanem legalább három különböző beruházás valósulna meg: egy, a Therme cég által kivitelezett Aquapark, egy újabb sportövezet, egy újabb lakópark és végül, a maradék 10-12 hektárnyi területen helyet kapna a negyedére csökkentett Parcul Est/Keleti Park is.

Tekintettel az önkormányzat jövőbeli tervezett beruházásaira, amelyek között az érintett területtől délre egy igen nagy kiterjedésű lakótelep megépítése is szerepel, a városnak nagy szüksége lenne arra, hogy a legnagyobb zöldövezet kialakítását prioritásként kezelje. A polgármesteri hivatal lépten-nyomon a részvételi költségvetés egyedi és demokratikus voltára hivatkozva önnön nyitottságát kívánja igazolni, ellenben a Parcul Est nevű projekthez való viszonyulása ennek ellenkezőjét bizonyítja. Ha a Therme cég – amely az ország egyik legnagyobb és legdrágább wellness és szabadidős központját működteti Bukarestben – mégis zöld utat nyerne, hogy az Aquaparkot a park számára kijelölt területre építse, ez oda vezetne, hogy a környék sajátos természeti – növényvilágát, állatállományát (madarak, lepkék, vidrák, őzek, békák, halak stb.) – adottságait végérvényesen megszünteti, illetve a már most folyamatban lévő ingatlanberuházások embert és környezetét nem kímélő, kaotikus terjeszkedésének folyamatát folytatja.

A tavak vidékének és a körülöttük található gazdag faunának megőrzéséért, illetve az ingatlanberuházások terveivel való ésszerű összehangolásáért folytatott civil küzdelmeknek már néhány éves története van. Az egyik ilyen civil csoport az SOS Parcul Est, akik 8 éve folytatják azt a kampányt, amelynek célja a múlt évi részvételi költségvetésen nyertes projekt parkalapító javaslatával megegyezik. Az egyesület két tagjával, illetve egyik támogatójával beszélgettünk.

Adrian Dohotaru kolozsvári aktivista, parlamenti képviselő, a DEMOS párt tagja, és az SOS Parcul Est kampány egyik alapítója.


Mikor kezdtétek el az SOS Parcul Est kampányt, kikből áll és mi a konkrét célja?

- A kampányt 2010-ben kezdtük, amikor a Iulius Mall melletti tó déli partszakaszának gyalogos- és zöldövezetté alakítása érdekében indítottunk egy petíciót, amelyet 500 kolozsvári írt alá. Akkoriban, azon a szakaszon autók jártak. 2012-ben szórványosan több kolozsvári is megjelent az akcióinkon. Végül elértük azt, hogy a tó-menti sávot elzárják a járműforgalom előtt és gyalogos zöldövezetté alakítsák. (A pláza megépítésének tervét egyébként eredetileg úgy hagyta jóvá az önkormányzat, hogy a tó-menti szakaszt a gyalogosok számára rendezik majd be, viszont erre nem került időben sor, sőt, a pláza vezetősége helyette egy újabb irodaépület megépítését tervezte – szerk. megj.) A kampány kezdeti szakaszáról itt írtam bővebben, a 167-177. oldalon. Kevesen tudják, hogy a pláza egy másik irodaépület megépítésére is engedélyt kapott a városházától, amelynek a terve a jelenlegi tó-menti zöldövezet területére készült. Reméljük, hogy a ma ott sétálgató kolozsváriak bojkottálni fogják ennek a tervnek a kivitelezését, ha esetleg sor kerülne rá.

Miközben a szóban forgó szakasz gyalogos övezetté alakításáért küzdöttünk, a kampányhoz társult építész ismerőseimtől hallottam Vasile Mitrea (aki a Györgyfalvi-negyed egyik tervezője – szerk. megj.) egy korábbi, Parcul Est/Keleti Park nevet viselő tervéről. Ez voltaképpen a város legnagyobb parkjának kialakítására vonatkozó javaslat. Arról a 60 hektárnyi területről van szó, amely a pláza előtti zöldövezetet és a Györgyfalvi-negyed sportövezetét köti össze a Békás tankerttel, a 3-as tóval, ahová nemrég egy játszótér is épült, illetve a nádas környékét a Selgros mögötti tavakkal. Amúgy Mitrea, még 1989 előtt egy, a jelenlegi 60 hektárnyi területnél nagyobb kiterjedésű tervvel állt elő.

A kampányhoz aztán csatlakozott még Ana Corpade helyi lakos és földrajztudós, Cristi Domșa a Román Madártani Társaság (SOR) kolozsvári szervezetének munkatársa, Marius Jurcă, akivel a parlamentben dolgozom együtt, és még sokan mások, akik azt szeretnék, hogy egy nagyszabású közpark jöjjön létre a város keleti felében. Ami a sportövezet megvalósítását illeti: ez esetben ragaszkodtunk ahhoz, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, hogy aki mozogni szeretne, ne kelljen belépőt fizessen, és amíg ezek mellett kampányoltunk, arra is törekedtünk, hogy az emberek megértsék az összefüggést ezen ügyek és a Parcul Est/Keleti Park között – amit, sajnos, nem sikerült elérni. Időközben létrehoztuk az SOS (Societate Organizată Sustenabil/Fenntarthatóan Szerveződő Társadalom) egyesületet, amelynek a Keleti Park megvalósításáért folytatott kampánya az egyik a több közül.

Mit kellene tenni a kampány láthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében? Hogy látod, segítene a tóközi és a Györgyfalvi-negyed lakóinak tájékoztatása és mozgósítása abban, hogy nagyobb nyomást lehessen gyakorolni az önkormányzatra?

- Több esemény szervezésére volna szükség, a tansétáktól kezdve, koncerteken keresztül, sporteseményekig, hogy az emberek jobban megismerjék a Parcul Est-féle javaslatot. Ezért felkérjük a Kolozsváron élőket, hogy jöjjenek el szeptember 15-én, reggel 9 órától a Let’s Do It Romania! szemétszedő akcióra, amelyre a Tóközben is sor kerül majd - a találkozás helyszíne a pláza melletti tó mentén lesz.. Sajnos az én időm eléggé korlátozott, ezért nagyon örülnék annak, hogy ha több ember felelősséget vállalna a helyért és különféle akciókon vagy közösségi tevékenységen keresztül népszerűsítené a park gondolatát, a zöldövezet fontosságát, hiszen itt van például a város egyik legjelentősebb madárállománya.

Amikor 2012-ben 3000 aláírást gyűjtöttünk a Parcul Est/Keleti Park érdekében, és az emberek, az építészi szakmai képviselőivel karöltve kiálltak a maguk akarata mellett, a városvezetés megígérte, hogy a parkot meg fogják valósítani. Ez az ígéret azóta is betöltetlen maradt. Akit érdekel ez a kampány követhet bennünket az SOS Parcul Est Facebook-oldalunkon is.

A városvezetésnek újabban más tervei vannak a szóban forgó területtel – annak ellenére, hogy a részvételi költségvetés keretében is a kolozsváriak arra a projektre szavaztak, amely a park megvalósíthatóságáról szól. Hogy látod, van-e esélye a civileknek a helyi hatóságok és az ingatlanberuházók érdekeivel szemben?

- A részvételi költségvetés egyik nyertes projektje éppen a park kialakításának projektje volt. Mondjuk, 150 ezer euróval sokat nem lehet kezdeni, viszont arra elég, hogy előkészítsük a terepet későbbi beruházások és beavatkozások számára. A városvezetés azonban a részvételi költségvetés szavazatait semmibe véve azt mondja, hogy az Aquapark a nyerő beruházás, amelynek értékét Dan Tarcea alpolgármester 30 millió euróra becsüli. Egy ilyen válasz az polgármesterek részéről teljesen értelmetlenné teszi a részvételi költségvetés folyamatát. Az Aquapark projektjének semmi köze nincs – sem az elképzelés, sem az értéke szempontjából – a részvételi költségvetéshez, annak eredményéhez. Ezért javasoltuk mi is azt, amit a részvételi költségvetés nyertes pályázata, hogy egy mindenki által hozzáférhető nagyszabású zöldövezetre van valóban szükség, nem egy magánvállalkozás-számba menő Aquaparkra, amelyet amúgy meg lehetne máshol is építeni.

Azt gondolom tehát, hogy komoly esélyünk van a városvezetés által is támogatott ingatlanspekulánsok és a környék egyéb üzleti érdekeivel szemben, mivel a szomszédos területekre, mint amilyen Szopor vagy a Békás, már tervezik egy új lakótelep megépítését, amely méreteiben nagyobbnak ígérkezik, mint a Monostor. Egy ekkora lakótelep számára – és nem csak – nélkülözhetetlen volna egy ekkora kiterjedésű zöldövezet. Az Aquaparkok helye rendszerint a városok szélén van, nem a bővülő városszövet közepén.

Ana Corpade, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán tanít, tóközi lakos és az SOS Parcul Est kampány tagja.

Hogy került Ön az SOS Parcul Est kampányba, és melyek azok a szakmai eszközök, amelyekkel hozzájárulhat a kampány céljának eléréséhez, vagyis Kolozsvár legnagyobb parkjának megvalósításához?

- Azután kerültem a csoportba, hogy az egyik kezdeményezőjével, Adrian Dohotaruval beszélgettünk erről. A csoporton belüli tevékenységem nem tudom, mennyire számít szakmainak, viszont én környezetvédelemmel és földrajzzal foglalkozom, és ebből az irányból próbáltam meg hozzájárulni a csoport munkájához. Térképeket dolgoztam ki, annak a lehetőségét vizsgáltam, hogy kijelöljünk ott egy védett övezetet; a diákjaimmal is elkezdtem ezen dolgozni, akik dolgozatot készítettek a környékről stb.

Mit gondol, hogyan kéne kialakítani és karbantartani ezt a parkot, amely teljesen másképp működne, mint például a belvárosban a Központi Park?

- A környék helyzete minden szempontból bonyolult. Nem hiszem, hogy meg lehetne óvni és úgy berendezni a teljes területet, hogy megőrizze természetes jellegét. Az ott élő emberek, egyre többen, azt akarják, hogy más típusú létesítményekhez is hozzáférésük legyen, ami valahol mégis egy jogos igény. Amiben én mindenképp bízom az az, hogy sikerül a tavak menti és a tavakat összekötő erek menti övezeteket megvédeni és gondozásba venni, vagy akár a Kolozsvári Közterületet Fenntartó Társaság (RADP) és az önkormányzat közreműködésével közösen kidolgozni egy olyan projektet, amely révén az ott létező tavi ökoszisztémát meg tudjuk óvni. Van a nagy infrastrukturális beruházásokat támogató uniós programban egy szakasz (POIM, Axa 4. fejezet, os. 4.1 cikkely), amelyet most éppen vizsgálunk, de mivel egy vissza nem térítendő összegről van szó, olyan kihagyhatatlan esély ez, amivel meg kell próbálni kezdeni valamit.

Ahhoz, hogy a környékbéliek számára is vonzóbbá tegyük a park területét, többszöri beavatkozás szükséges, ugyanis jelenleg igen gyakori látvány a szomszédos építkezési telepekről odahordott törmelékdombok, hulladékok, gaz, gyom vagy a különféle invazív fajok stb. Ahogy most kinéz, nem csoda, hogy az emberek többsége számára nem érdekes ez a hely – kivételt jelentenek a biológusok és a természet szerelmesei, de jóval több ember bevonásáról kellene gondoskodni. Egy ilyen sajátosságokkal rendelkező területet, nyilván, nem úgy kezelünk, mint egy szokványos parkot. Ez egyfajta városi védett övezetként működhetne, ahol tanösvények, madárlesek, illetve más ökológiai nevelést biztosító lehetőségek várják a kíváncsiskodókat.

Véleménye szerint segítene a helybéliek tájékoztatása-mozgósítása abban, hogy nagyobb nyomást lehessen gyakorolni a városvezetésre?

- Nem vagyok arról meggyőződve, hogy a helybéliek készen állnak az ilyen jellegű kezdeményezések befogadására, a legtöbben sportlétesítményeket szeretnének látni a szomszédságukban. Ennek ellenére azt gondolom, hogy igen, tájékoztatni és mozgósítani kellene őket, viszont, ismétlem, ha egy Aquaparkkal szállunk versenybe, talán többen ez utóbbit választanák a zöldövezet helyett. Tekintettel arra, hogy a városban ilyen jellegű létesítmény még nincsen, a helyzet bonyolult, de hiszem azt, hogy a mi tevékenységünk és az a nyomás, amit a városvezetésre tudunk gyakorolni, előbb-utóbb valami jóhoz vezet, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy egyszerre több elképzelés is helyet kapjon az érintett területen.

A Keleti/Tóközi Park tervének térképeA Keleti/Tóközi Park tervének térképe


Vizauer Csaba, a Keleti Park lepkevilágával foglalkozó, az SOS Parcul Est kampányt támogató biológus.

Biológusként hogy látod, milyen életvilágbéli jellegzetességei vannak a Parcul Est területének/övezetnek?

- A Parcul Est számomra egyike a Kolozsvár szélén fellelhető olyan zöldövezeteknek, amely magán őrzi még a hajdani, természetes élővilág nyomait. A városszéli helyzet lehetővé tette, hogy az ember által kevésbé háborgatott területen gazdagabb élővilág maradjon fenn, mint például Kolozsvár belterületének parkjaiban és zöldövezeteiben. Szembetűnő jellegzetessége a vizes élőhelyhálózat és a puhafaliget faállományának megmaradt öregebb fái, illetve ehhez az élőhelytípushoz kapcsolódó élővilág, főleg a halak, a kétéltűek, a madarak és a vízi gerinctelenek.

A Parcul Est természetvédelmi szempontból értékesebb része a Békás-patak és ennek egy baloldali mellékágán végigvonuló tavak és csatornák rendszere nyílt víztükörrel és háborítatlan nádassal, illetve az általuk közrefogott, sajnos már emberi behatásoktól megzavart természetes gyepek és cserjések. A Békás-patakon túl, délkelet irányba a Parcul Est élővilága még kapcsolatban áll a beépítetlen terület feltehetően jobb állapotban levő növény és állatpopulációival. Amennyiben ez a terület (Szopor negyed) beépül (a folyamat már elindult) és az itt megtalálható élőlény-populációk eltűnnek, a Parcul Est megmaradhatna egy olyan természetes enklávénak, amely még őrzi a hajdani Kolozsvár környéki flóra és fauna elemeit. A Parcul Esten kívüli területek körbeépítése miatt sajnos hosszú távon az élőhelyek feldarabolódása és a populációk elszigetelődése következtében itt csak aktív beavatkozással és odafigyeléssel menthető meg a megmaradt populációtöredékeket, főleg a gyengébb terjedőképességgel rendelkező élőlényekét.

A parkosítás mellett állást foglaló szakemberek között többen azt mondták, hogy a parknak – amennyiben lesz ilyen – minimális emberi lenyomata kellene legyen? Ezt hogyan kell elképzelni, milyen típusú beavatkozásokkal járna egy ilyen elképzelés és milyen típusú karbantartási munkákat igényelne?

- A nappali lepkeközösségek szempontjából – szakmai megítélésem és az eddigi tapasztalatom szerint – a természetes vagy természetközeli gyepfoltok és cserjeállományok teljes mértékű megőrzése lenne a legmegfelelőbb természetvédelmi intézkedés. Ilyen értelemben a gyepek bármilyen jellegű károsítása – beépítés, taposás, szemetelés, égetés, de akár túllegeltetése, ésszerűtlen kaszálása – tovább pusztítaná az amúgy is törékeny lepkepopulációkat. Természetesen nem várhatom el, hogy a teljes Parcul Est területét felhagyják és kizárjanak mindennemű emberi tevékenységet, de a jobb állapotban levő gyepfoltokat és fajgazdagabb cserjéseket ki kellene jelölni és a lehető legkíméletesebb módon megőrizni.

A vizes élőhelyek vagy a madárvilág megóvása érdekében esetleg más beavatkozások szükségesek. A nappalilepke diverzitás megőrzése szerintem csupán felhagyást és rendszeres monitorizálást igényel, esetenként gyenge beavatkozást, például időszakos kaszálást vagy cserjék visszavágását. Nehezebb feladat a gyepek érintetlenségének a megőrzése, mely olyan feladatokat követel, mint a felvilágosítás, a népszerűsítés, esetenként őrző-védő tevékenység. Emiatt szükség lenne egy minimális infrastruktúrára: információs és figyelmeztető pannók, esetleg kiépített ösvények a látogatók számára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS