2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A SRI hatalmas költségvetésének 80%-a fizetésekre és nyugdíjakra megy el

Ambrus István Ambrus István 2018. szeptember 16. 10:03, utolsó frissítés: 2018. szeptember 20. 15:57

Csoma Botond szerint a hírszerző szolgálat igazgatójának meghallgatása után is bőven maradtak megválaszolatlan kérdések.


1990-től kezdve összesen 565 megállapodást kötött a SRI más intézményekkel, ezek közül 337 ma is érvényben van - közölte csütörtök este Claudiu Manda. A titkosszolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke azt követően nyilatkozott, hogy a testület meghallgatta szeptember 13-án Eduard Hellviget, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját.

Csoma Botond parlamenti képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság titkára a Transindexnek elmondta, Eduard Hellvignek, a SRI igazgatójának meghallgatása kapcsán meglepte, hogy az intézmény költségvetésének jelentős részét a nyugdíjak és bérek fedezésére fordítják. A képviselő arra is rámutatott, hogy a költségvetés kérdésköre kapcsán a meghallgatáson elhangzott az is, hogy a hírszerző szolgálatnak vannak olyan intézményei, amelyek fenntartása kevésbé indokolt, így ezek működésének átszervezésével is csökkenteni lehetne a SRI kiadásait.

Az illetékes parlamenti bizottság meghallgatásán felmerült az a kérdés is, hogy miért ilyen magas az intézmény alkalmazottainak a száma, ugyanis a SRI-nél több alkalmazott tevékenykedik, mint a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálatnál. Hellvig szerint ennek kapcsán össze kell hasonlítani a Németországban működő intézmény és a Román Hírszerző Szolgálat kompetenciáit, valamint az ennek keretében működő kórházi vagy postaszolgálati létesítményeket. Csoma Botond elmondta, Hellvig szerint bizonyos technológiák alkalmazásának a hiányát humán erőforrással helyettesítették, viszont az alkalmazottak pontos létszámát illetően nincsenek nyilvános adatok. A képviselő elmondása szerint

jelenleg a SRI költségvetésének 80%-ából a nyugdíjak és a bérek költségeit finanszírozzák.


A magas személyi jellegű költségekhez hozzájárult még a múlt parlamenti mandátumban elfogadott törvény, amely lehetővé tette a katonák számára a korai nyugdíjazást. A jogszabály hatályba lépését követően 1 200 személy kérte a korai nyugdíjazását, ami Hellvig szerint nagy érvágás volt a hírszerzés számára, ugyanis 2017-ben többen vonultak nyugdíjállományba, mint az azt megelőző 12 év során összesen.

A SRI költségvetése kapcsán Csoma Botond elmondta, felmerült az a kérdés is, hogy vannak-e az intézménynek saját kereskedelmi egységei, illetve a Parlament által megszavazott költségvetésen kívül rendelkezik-e a hírszerző szolgálat titkos költségvetéssel. Eduard Hellvig igazgató azt válaszolta, hogy a hírszerzésnek nincsenek saját kereskedelmi társaságai és az intézmény költségvetés publikus, ezen belül viszont vannak olyan kiadások, amelyek titkosítottak.

A bizottsági meghallgatáson szóba jöttek a SRI és az egyéb intézmények közti protokollumok, valamint azok megkötésének előzményei. Ennek kapcsán Csoma Botond arra emlékeztetett, hogy egy 2016-ban hozott alkotmánybírósági döntés értelmében a hírszerzés nem folytathatott lehallgatási tevékenységet a különböző vádhatóságok számára, ezt a kompetenciát az illetékes ügyészségek hatáskörébe helyezték át.

Ebben az összefüggésben is érdekes, hogy Eduard Hellvig a meghallgatáson elmondta, a 2016-ban megkötött protokollumok keretében létrejövő együttműködés csupán adminisztratív jellegű volt. A titkos megállapodások pedig lényegében azt tisztázták, hogy azt a logisztikát, amellyel a hírszerző szolgálat rendelkezett, miként tehetik elérhetővé az ügyészségek számára. A hírszerző szolgálat illetékesei a meghallgatás során azt is részletezték, hogy 1990-től kezdve összesen 565 titkos megállapodást kötött a hírszerző szolgálat különböző intézményekkel.

Eduard Hellvig (középen) meghallgatása 8 órán át tartott.Eduard Hellvig (középen) meghallgatása 8 órán át tartott.


Egy 1999-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a hírszerzés az Igazságügyi Minisztériummal is kötött egy protokollumot. Ezzel kapcsolatban Csoma Botond a meghallgatáson is kifejtette álláspontját, amely szerint az Igazságügyi Minisztérium a végrehajtó hatalom része, és nem folytat igazságszolgáltatási tevékenységet, tehát a minisztériummal kötött protokollum nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

"Ami igazán kérdéses, és ami jelenleg is a vizsgálat tárgyát képezi, azok a 2009-ben kötött, nagy sajtóvisszhangot kiváltó titkos megállapodások, amelyeket az ügyészség mellett a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal, az Igazságügyi Felügyelettel és a Legfelsőbb Bírósággal is megkötöttek. A fő kérdés továbbra is az, hogy ezek a titkos megállapodások sértették-e az igazságszolgáltatás működését vagy sem, és ha igen, akkor milyen mértékben. Helvig ezekről a protokollumokról nem beszélt, ugyanis ezek a megállapodások akkor jöttek létre, amikor Gheorghe Maior töltötte be a SRI igazgatói tisztségét" - mondta Csoma Botond. A képviselő szerint ezt a kérdést úgy lehetne tisztázni, ha ebben aktívan bevonnák a Legfelsőbb Bírói Tanácsot, mert ez az intézmény, az alkotmány értelmében, az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatolja.

A meghallgatáson mindezek mellett az augusztus 10-i diaszpóra tüntetés is szóba jött. Ennek kapcsán a SRI vezetője elmondta, a tüntetés előtt tájékoztatta a kormányt és a belügyminisztériumot a várható fejleményekről, az események alatt foganatosított intézkedésekért a felelősség a Belügyminisztériumot és a Csendőrséget terheli.

Hellvig a jelentős anyagi károkat okozó sertéspestis kapcsán is közölte álláspontját a bizottsággal. Elmondta, már 2016-2017-ben nyújtott tájékoztatást a SRI arról, hogy milyen veszélyeket jelenthet az Ukrajnában megjelent fertőzés a romániai sertésállományra, illetve, hogy ennek milyen élelmiszerbiztonsági és egészségügyi következményei lehetnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS