Az Íróakadémia Erdélybe is előretolja helyőrségeit
Ivácson András Áron 2018. szeptember 19. 17:59, utolsó frissítés: 2018. szeptember 21. 10:19Az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletet minden olyan külhoni magyar lappal együtt ingyen adják majd, amelyik ezt igényli - tudtuk meg Demeter Szilárdtól.
Amint korábban beszámoltunk róla, Tusványoson Györfi Áron, Szőke László és Zilahi Imre a Médiatér Egyesület jövőbeli irányáról beszéltek. További kérdések merültek fel azonban nemcsak annak kapcsán, hogy pontosan milyen sajtótermékek kerülnek be ebbe a konglomerátumba, hanem mert ugyancsak itt az is kiderült, az Előretolt Helyőrség (EH) nevű, irodalmi és kulturális melléklet terjesztését is megkezdik majd szeptembertől a teljes Kárpát-medencében, így Erdélyben is. A tervek szerint régiónként külön szerkesztőségeket hoznak létre ezen irodalmi mellékletek számára, az erdélyi melléklet felelős szerkesztője pedig Sántha Attila lesz.
Az EH egyébként tavaly novemberben indult, Magyarországon 17 megyei lap szombati mellékleteként, így összesen 260 ezer példányban terjesztik. A melléklet főszerkesztője induláskor Demeter Szilárd volt, de most már nem ő tölti be ezt a tisztséget.
Az EH terjesztésével kapcsolatos kérdéseinkkel Györfi Áronnal, az Erdélyi Médiatér Egyesület portfóliómenedzserével próbáltuk meg felvenni a kapcsolatot, azonban ő többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Végül Demeter Szilárdnak sikerült kérdéseinket mailben feltegyük, mert mint kiderült, ez a téma inkább az ő asztala.
Demeter közölte velünk, hogy az Előretolt Helyőrség Íróakadémia könyveket ad ki, illetve a Mediaworksszel közösen egy kizárólag magyarországi terjesztésű irodalmi-kulturális mellékletet, az EH-t. Ez utóbbi magyarországi regionális lapok olvasói kapják meg, míg a könyveket egy erre leszerződtetett kft. terjeszti.
Az Erdélyi Médiatér Egyesület viszont, tisztázza Demeter, a brandet és a layoutot - amelyet az Egyesület elnöke, Mohácsi László tervezett -, megegyezés alapján használva erdélyi, és a tervek szerint felvidéki, kárpátaljai és délvidéki havi irodalmi-kulturális mellékleteket finanszíroz.
„Minden olyan külhoni magyar napi- és hetilap ingyen megkapja ezt a mellékletet, amelyik igényli. Még a nyomtatási költségeket is álljuk, a fogadó médiumra csak a terjesztési költségek hárulnak. Ideiglenes lapigazgatóként ezt próbálom tető alá hozni” - fejtette ki. Az azonban nem derült ki válaszaiból, hogy konkrétan mely lapokkal történt eddig megegyezés.
Demeter azt is állítja, hogy szeretné megelőzni a pletykákat: „A mandátumom addig tart, amíg működni fog a dolog, utána ezt is, ahogyan a magyarországi melléklet főszerkesztését is, átadom majd olyasvalakinek, akinek ez az élete. Számomra ez egy megoldandó feladat, nem nagyon érdekel az irodalompolitika, elvagyok az írással anélkül, hogy bárki erre pecsétet adjon.”
A Kárpár-Medencei Tehetséggondozó/Előretolt Helyőrség Íróakadémia a magyarországi mellékletet finanszírozza és állítja elő, magyarázta Demeter, a Médiatér viszont annak a lehetőségét biztosítja, hogy hasonló mellékletek külhonban is működhessenek. „Önálló, regionális szerkesztőségeket állítunk fel, amelyek azért hálózatba vannak (lesznek) kötve.” Továbbá pedig létezik egy kárpát-medencei főszerkesztő, aki minden szerkesztőség munkáját felügyeli: erre a tisztségre Szentmártoni Jánost, a Magyar Írószövetség elnökét kérték fel.
Mindezen túl még fejlesztés alatt van a regionális nyomtatott mellékletek tartalmait egy közös irodalmi-kulturális portálon való összegezése, ami viszont állítólag "több akar lenni, mint egyszerű tartalmi ernyőportál". Erről egyelőre azonban árult el bővebbet, de szintén a Tusványoson elhangzottakból lehet tudni, hogy az online felületet Farkas Wellmann Endre vezeti majd.
Azzal kapcsolatos megkeresésünkre reagálva, hogy miként érinti az erdélyi irodalmi lapokat a "konkurencia" megjelenése, Demény Péter író, költő, a Látó Szépirodalmi Folyóirat esszérovatának szerkesztője elmondta, hogy minden ilyen esetben nehéz átlátni az infrastrukturális lépéseket. „Ahogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) esetében is az látszik, hogy kialakult egy ilyen tisztességtelen verseny az írószervezetekkel szemben. Akkora összegeket kapnak az államtól, amekkoráról a többiek álmodni sem mernek – olyan régebbi írószervezetek, amelyeknek tagsága sem kevésbé rangos, hogy enyhén fogalmazzak.”
Demény szerint az egyik nagy probléma épp az, hogy az erdélyi irodalmi lapok és fórumok túlnyomó többsége még mindig állami támogatásoktól függ. Mint mondta: „Nem alakult ki egy olyan támogatói réteg, amely nemcsak beszél a kultúráról, hanem nagy pénzeket is hajlandó áldozni rá, mert akárhogy kerülgetjük a forró kását, mégiscsak erről van szó. Akad egy pár ember, cég, fél kézen megszámolhatjuk, hogy hány, de mennyivel másabb volna a helyzet, ha meg tudnánk nevezni húsz olyan embert vagy céget, amelyik azt mondja, hogy én támogatom az irodalmat.”
Demény szerint ezzel szemben sokkal inkább egy "vásári kultúra" alakult ki, amelyben, ha van is valamiféle támogatói réteg, sokkal inkább az olyan kulturális projektekbe fektetnek pénzeket, amelyek látványosak és felhívják magukra a figyelmet.
„Az irodalom, a publicisztika nem egy látványos művészeti vagy iparág. A puszta gondolkodásba nem éri meg befektetni. Noha vannak valamiféle fórumok és lehetőségek, azonban nagyon kevés helyen lehet nyugodtan hátradőlni, hogy semmilyen, akár tisztességes, akár tisztességtelen verseny nem teszi tönkre az illető fórumot.” Azt is megjegyezte, sokan erre azt mondanák, hogy ez a kapitalizmus versenylogikája, és igazuk is lenne, de ennek felismerésétől még boldogabbak sem lettünk, előbbre sem léptünk.
A független próbálkozások közül megemlítette a Független Mentorhálózatot, valamint az Élet és Irodalom lapot, de akár az erdélyi Szem is felmerülhet, illetve számos egyéni kezdeményezést is, amelyeknek reményei szerint esélyük lesz túlnőni saját kereteiken.
„Hogy csak pár példát tudok hozni, az ismét csak azt igazolja, hogy a mostani korszellem szerint a gondolkodásba nem érdemes befektetni. Többek közt a Sargentini-jelentés kapcsán is azt lehet látni, hogy semmi sem baj, semmi sem gond: mindent csak hódolat illet meg, nem bírálat.”