2019. április 22. hétfőCsilla, Noémi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Városi kertészek mozgalma működik Kolozsváron az élelmiszer-önellátásért

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2018. szeptember 19. 10:16, utolsó frissítés: 2018. szeptember 21. 10:19

Képesek lehetnek a városi közösségi kertek biztosítani a friss, helyi zöldségekhez való hozzáférést? Bogdan Butăval, a Műveld a várost és a Városi paradicsom kezdeményezés egyik elindítójával beszélgettünk.


Miről is szól a Cultivă Orașul/Műveld a várost nevű kezdeményezés?

- A Műveld a várost a városi kertészetet népszerűsítő és támogató kezdeményezés Kolozsváron. 2017-ben kezdtük el, amikor három baráttal eldöntöttük, hogy közösen fogunk zöldséget termeszteni a Heltai utcai kertben, amely azóta, azaz három éve közösségi kertként működik. Van még egy nagyobb telkünk Telekfarkán (Apahida) is, a város szomszédságában. Mivel már volt némi tapasztalatunk a vegyszermentes zöldségek termesztésében, a permakultúrában és a régi fölművelésből származó magok megőrzésében, arra gondoltunk, hogy ez a két kert arra is szolgálhat, hogy megtanítsuk a városi kertészkedés fortélyait azoknak, akik érdeklődnek iránta.

A kezdeményezés keretében van néhány irány, amit követni próbálunk: 2017 folyamán például sikerült megvalósítani azt, hogy iskolákban beszéljünk a városi kertészkedés lehetőségeiről, illetve többször tartottunk egész napos műhelyeket, ahol a különböző évszakokban szükséges kerti munkákról beszélgettünk a résztvevőkkel. A másik szempontunk az, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogassuk azokat a csoportokat, akik hasonló tevékenységbe akarnak kezdeni, például a városi kertészkedésre alkalmas és hozzáférhető telkek azonosításán keresztül; ami a telektulajdonossal való kapcsolatteremtésben és – szükség esetén – az adott telek kertté alakításában merül ki.

Idén két új közösségi kerttel bővül a hálózat, az egyik a Tóközben, a másik pedig a Fellegvár negyedben. Egy harmadik irányvonal, amelyet követni próbálunk az, nyilván, az ökologikus földművelés gyakorlatának népszerűsítése, illetve a helyi közösség által támogatott és fenntartott városi vagy vidéki földművelés szervezeti és hálózati kiépítése (Közösségileg Fenntartott Földművelés/Agricultură Susținută de Comunitate néven). Ennek érdekében nyitott beszélgetéseket, filmvetítéseket, magbörzéket, helyi termékek kóstolóját szervezünk, sőt idén a Tranzit Ház udvarában egy sor zöldséges ládát rendeztünk be, hogy ezzel is népszerűsítsük, láthatóvá tegyük ezt a fajta tevékenységet.


A Műveld a várost tehát egy hosszú távú kezdeményezés, amelynek célja, hogy minél több ember kapcsolódjon be, és, hogy minél több vegyszermentes zöldséget lehessen termeszteni a városban, azaz minél több embernek legyen hozzáférése az így előállított terméshez. Ezalatt a fogyasztók tájékoztatása és tudatosabbá tétele is zajlik arra vonatkozóan, hogy a mindennapi élelmiszer, amit fogyasztanak, honnan származik.

Bogdan ButăBogdan Bută


Hogyan működik a Közösségileg Fenntartott Földművelés (KFF) modellje? Nektek van egy külön erre vonatkozó projektetek, amelynek a neve: Városi Paradicsom (Porodica Urbană).

- A Városi paradicsomot 2018-ban indítottuk, és a fent említett keretprogram gyakorlatba ültetésének kifejezetten a termelésre-fogyasztásra fókuszáló tevékenységének felel meg. Ez egy olyan elképzelés szerint valósul meg, miszerint a zöldségtermelők és a fogyasztók egymás szövetségesei lesznek abban, hogy egy termelői évszak alatt felelősséget vállalnak a zöldség termesztéséért és elfogyasztásáért – ami azt is jelentheti, hogy a fogyasztó, ha kedve és ideje van, adott esetben maga is bekapcsolódhat a növénytermesztés folyamatába. Ez a modell mindkét fél számára előnyös.

Mi a szolidáris gazdaság és egy olyan cserekereskedelem alapgondolatából indulunk ki, amely az együttműködésre, a kölcsönös segítségnyújtásra összpontosít, tehát amelyben a gazdasági műveletek az emberek által befektetett munkát és szükségleteket tartja szem előtt, a közösségben végezett munka során megmutatkozó ismereteket és a kibontakozó kreativitást. Ezzel a piacorientált, versenyalapú tőkés mechanizmusok ellenében cselekszünk. A KFF keretében a termelő és a fogyasztó közvetlenül együttműködik annak érdekében, hogy fedezzék egymás számára a vegytiszta élelmiszer, az anyagi biztonság, a méltányos árak szükségletét.

A termelőknek a zöldségtermelés, valamint egy méltányos megélhetés költségei megtérülnek, továbbá abban is biztosak lehetnek, hogy amit termelnek, valakinek az asztalára kerül, nem pedig valamelyik üzletlánc kukáiba. A fogyasztók pedig bármikor ellátogathatnak a kertek egyikébe, ha akarnak, segítenek a munkában, és nyilván, egész évben friss és vegytiszta zöldségben lesz részük, amelyek termesztéséhez nem használunk se szintetikus rovarirtó-, se növényvédő szereket.

Az ilyen jellegű összedolgozás egyre fontosabbnak bizonyul, amennyiben a vegyszermentes élelmiszernek megvan az ára, és ezért is lehet nehezebben hozzáférni – főleg annak, aki Kolozsváron él, hiszen a környékbéli őstermelők is amiatt panaszkodnak, hogy az üzletláncokban, de gyakran még a piacokon is forgalmazott rossz minőségű, sokszor külföldi zöldségek/gyümölcsök olcsóbbak, mint amennyiért ők kénytelenek a sajátjukat eladni. Ha valakit ennél bővebben érdekel, hogyan működik a Városi paradicsom, megnézheti a honlapunkon található leírást.

Miért tartjátok fontosnak ezt a szervezeti modellt, és milyen többletet nyújthat az, hogy szövetkezetben dolgoztok?

- Mindkét kezdeményezés (a Műveld a várost és a Városi paradicsom) esetében a szerveződés belső rendje horizontális, ami azt jelenti, hogy nincsen főnökünk, vagy vezetőnk, ehelyett arra törekszünk, hogy egymás között egyenlő arányban osszuk meg és végezzük el a feladatokat. A Műveld a várost inkább önkéntes munkát igényel, viszont a Városi paradicsom már bizonyos jövedelemmel jár, ezért amellett döntöttünk, hogy kipróbáljuk a szövetkezeti formát, mint önszerveződő-önigazgató modellt. Együtt határozzuk meg, hogy mikor, hol, mennyit dolgozunk, a különféle feladatokat körkörösen osztjuk meg, hogy mindenki minden jellegű munkát tanuljon meg elvégezni, és eközben majdnem naponta tanulunk egymástól valamit. Így tudjuk biztosítani azt, hogy ez a projekt hosszú távon életképes legyen. Kalákákat szervezünk és önkéntes munkát veszünk igénybe, amelyért friss és tiszta zöldség, helyben készült kaja jár cserébe.

Hogy megy a termelés és az eladás? Hogy tudnának az érdeklődök veletek kapcsolatba lépni?

- Ebben az évben az időjárás miatt nem volt egyszerű a zöldségtermelés: márciusban hideg volt, áprilisban szárazság, és az azt követő hat hétben esett az eső. Volt részünk veszteségben, de azért a kertjeink jó termést hoztak. Ebből a terményből sikerült három hónapon keresztül heti 20 zöldséges kosarat eladni. Jelenleg szünetelünk és csak akkor rakunk össze zöldséges kosarat, ha van rá rendelés. Ellenben a kerteken és a gyümölcsösökben folytatott munkát folytatjuk, és ha valaki érdeklődne aziránt, hogy hogyan tudna bekapcsolódni a közös erőfeszítésbe, írhat nekünk a Cultivă Orașul vagy a Porodica Urbană Facebook-oldalunkon.



Mi a ti tevékenységetek politikai üzenete vagy tartalma? Van ilyen?

- Azzal, amit csinálunk, hozzá szeretnénk járulni az élelmiszer-önellátás nemzetközi mozgalmához. Az élelmiszer-önellátás viszonylag új fogalomnak számít és azt jelenti, hogy azok az emberek, akik megtermelik, forgalmazzák és elfogyasztják az élelmiszereket, maguknak kell befolyásolniuk és irányítaniuk az élelmiszer-előállítás és az élelmiszer-forgalmazás folyamatait, szembemenve a piacot uraló vállalatok és intézmények monopóliumával. A terménymagokhoz, az élelmiszerhez, a termelői eszközökhöz való hozzáférés jogát konkrét és számottevő cselekvéssel kell rendszeresen megerősíteni.

Azt gondoljuk, hogy a helyi élelmiszer-termelést támogatni kell. A dzsentrifikálódó Kolozsváron egyre kevesebb a kertes ház, a zöldövezet, vagy az olyan telek, amelyet kertészeti célra lehetne felhasználni. A közösségi kertekben történő saját élelmiszer előállításával vagy a KFF keretében történő termeléssel és fogyasztással a nagyvállalatok által uralt mezőgazdasági ipari piaccal és termeléssel szemben válunk önellátóvá. Tevékenységünkre összességében úgy tekintünk, mint a kapitalizmussal szembeni ellenállás kis, de szükséges lépéseire. Úgy gondoljuk, hogy a globális éghajlatváltozás okozta kihívásokra a helyi közösségek egyszerű válaszainak egész sora jelenthet megoldást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS