2018. október 17. szerdaHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Te emlékszel, hányszor népszavaztál eddig? És arra, hogy mi lett a következménye?

Szerk. 2018. október 04. 17:02, utolsó frissítés: 17:17

Băsescu miatt kétszer is kellett már pecsételni.


Megnéztük a korábbi, 1989 óta szervezett romániai referendumok részvételi arányát és azt is, hogy milyen eredmények születtek vagy nem születtek.

1991. Az első referendumra 1991. december 8-án került sor, amelynek célja Románia új alkotmányának elfogadása volt. Az akkor hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front (Frontul Salvării Naționale, FSN) szavazásra szólította fel a támogatóit és hasonlóan tett a Román Nemzeti Egyedülés Pártja (Partidul Unității Națiunii Romăne) is. A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt (Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat) és a Nemzeti Liberális Párt (Partidul Național Liberal) a referendum bojkottjára szólította fel támogatóit. A referendumon közel 11 millióan vettek részt (kb. 67%), akiknek 77.3%-a mellette (FSN, PUNR), 20.4%-a ellene (RMDSZ, PNTCD, PNL) szavazott, valamint a szavaztok 2.3%-a érvénytelennek bizonyult. A referendum a magas részvétel mellett érvényes volt.

2003. A következő referendum tizenkét évvel később, 2003. október 18. és 19-én került megrendezésre. Ennek tétje egy akkori alkotmánymódosítás megszavazása volt és mivel az előzetes felmérésekből az derült ki, hogy két napra lenne szükség ahhoz, hogy meglegyen az 50+1 százalékos részvételi arány, két naposra szervezték. Közel tízmillió ember ment el szavazni (az akkori lakosság 55.7%-a), amelyből majdnem 90% (pontosan 89.70%) mellette, közel kilencszázezer ember (8.81%) ellene szavazott, illetve a szavazatok 1.49%-a (majdnem 150 ezer szavazat) érvénytelen volt. Ennek következtében ez a referendum is érvényesnek bizonyult.

2007. I. Öt évvel később, 2007. május 19-én volt a következő referendum, amelynek célja Traian Băsescu elnök menesztése lett volna. Azonban mindannak ellenére, hogy azt mondta, hogy lemond, amennyiben a parlament felfüggeszti, amikor ez megtörtént, gyorsan visszalépett korábbi állításától. A referendumon kevéssel több mint nyolcmillió ember vett részt (az összlakosság 44,45%-a), amelyből alig valamivel több mint kétmillió szavazott igennel (24.75%) és alig valamivel több mint hatmillió szavazott nemmel (#74.48%), illetve 62 858 szavazat érvénytelennek bizonyult. Ennek következtében Băsescu továbbra is elnök maradt, mivel a referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt.


2007. II. Mindössze pár hónappal később, 2007. november 25-én sor került a következő referendumra, amelynek témája a romániai szavazási rendszer módosítása volt. Ezt Traian Băsescu kezdeményezte, mivel meglátásában az általa felvetett reformok lennének az egyedüliek, amelyek garantálnák a politikai osztály szükségszerű átalakítását. A referendumon nem egészen ötmillió ember sem vett részt, ami az akkori lakosság mindössze 26%-át tette ki. Ebből közel négymillióan igennel szavaztak (81,36%) és közel 800 ezren nemmel (16,17%), illetve 119 ezer szavazat érvénytelen volt. A referendum maga is érvénytelen volt.

2009. Két évvel később, 2009. november 22-én szervezték a következő referendumot, amelynek célja az lett volna, hogy egy egykamarás parlament jöjjön létre, illetve, hogy a képviselők maximális számát 300 személyre korlátozzák. A referendumon a lakosság 50,95%-a vett részt, ami akkor 9.320.000 embert jelentett. Ebből a számból 6.740.000 igennel szavazott és így érvényessé vált a referendum, azonban ennek érdekessége, hogy noha jövőre lesz tíz éve, hogy sikeresen zárult, a referendum tárgyát mind a mai napig nem valósította meg senki. Valószínűleg azért, mert az Alkotmányban nincs tisztázva, hogy pontosan ki és mennyi idő alatt kellene életbe léptesse, amit a nép megszavazott.

2012. A legutóbbi referendumra 2012. július 29-én került sor, amelynek tétje ismét Traian Băsescu lemondásra kényszerítése volt, de ez a referendum sem járt sikerrel, mert nem volt elég magas a részvételi arány. A lakosság 46,24 százaléka ment el szavazni, amelyből 87,52% a lemondatás mellett szavazott, 11,15% a lemondatása ellen.

Fontos szempont, hogy minden korábbi referendum esetében az érvényességhez szükséges részvételi arány 50%-os volt. 2014-től azonban 50-ről 30%-ra csökkentették a referendumok esetében a kötelező minimális lakossági részvételi arányt, ami megkönnyítette a referendumok keresztülvitelét. Ugyanakkor életbe lépett az a kikötés is, hogy egy referendum csak akkor lesz eredményes, amennyiben a szavazati joggal rendelkező lakosság 25%-a igen, vagyis támogató szavazatot adott le.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS