Illyés Gergely: az ortodox egyház a referendum legnagyobb vesztese
Ivácson András Áron 2018. október 08. 13:34, utolsó frissítés: 13:35A politológus szerint az emberek nem érezték, hogy lenne valódi tétje ennek a népszavazásnak.
A hétvégén lezajlott referendum már a lezárulta előtt egyre hevesebb és meredekebb reakciókat váltott ki a hazai közéletben, megindult a politikai sárdobálás. Ennek próbáltunk a hátterébe nézni Illyés Gergely politikai elemző segítségével, és megtudni, kinek a kudarca valójában a népszavazás sikertelensége.
Megkeresésünkre Illyés Gergely elmondta, ő maga is nagyobb részvételre számított a referendumon, mivel a román ortodox egyház mozgósító erejét sokkal nagyobbnak ítélte - ugyanis elsősorban ők végeztek egy széleskörű kampányt a referendum mellett. Ugyanakkor az is hozzájárult az alacsony részvételi eredményekhez, hogy a politikai pártok, még a kormányzó szociáldemokraták sem álltak az ügy mögé úgy, mintha egy parlamenti választás lett volna.
„A párt helyi szervezetei nem fordítottak erre pénzügyi- és humánerőforrást, tehát látszott, hogy számukra nincs ennek tétje. Lehet, hogy a pártvezetés, és különösen Liviu Dragnea számára volt tétje, viszont a helyi szervezetek tudták, hogy nem ettől függ, hogy ott lesznek-e a helyi döntésekben vagy nem, nem érezték ennek a fontosságát. Így annak a mozgósítási képességnek az eredménye, amit egyébként bele szoktak fektetni egy kampányba, most elmaradt” – véli Illyés.
A politológus szerint a referendum sikertelenségének másik oka, hogy jelenleg nincs érzékelhető társadalmi erő Romániában, akár egy parlamenti párt, akár mozgalom formájában arra vonatkozólag, hogy sikeresen legalizálják az azonos neműek házasságát. „Ilyen környezetben pedig az emberek érzékelték, hogy ennek a feltett kérdésnek nincsen ellentétpárja, vagyis nem érezték a tétjét a népszavazásnak. Nem voltak döntéskényszerben, ugyanis így, hogy a referendum nem lett érvényes, semmi nem változott Románia erre vonatkozó jogrendjében.”
Illyés meglátásában a magyar többségű megyékben azért volt az országos átlagnál is jóval alacsonyabb a referendumon való részvétel, mert ezekben a megyékben egyébként is nagyon alacsony az ortodox hívők száma. Ugyanakkor tény, hogy a romániai magyar választók körében a román ortodox egyház népszerűsége nagyon alacsony, így inkább elriaszthatta az embereket a szavazástól az, hogy a BOR beállt a referendum mögé.
A politológus szerint a szervező Koalíció a családért nevű ernyőszervezet még a referendum lejárta előtt kikiáltotta fő bűnbaknak a politikai pártokat, ellenük szegezve azt, hogy nemcsak, hogy nem mozgósítottak eléggé, de tulajdonképpen még bojkottálták is azt.
Azonban az is valós jelenség, hogy a politikai pártok, a maguk részéről, akár pozitívan, akár negatívan, de megpróbálták a referendum vizét a saját malmukra hajtani – véli Illyés. De mivel nem egy politikai kezdeményezés volt, nem különösebben fordítottak rá sem időt, sem embert, sem anyagi erőforrást. „Ennek következtében a legnagyobb vesztes ebben az egész történetben a román ortodox egyház. Ugyanakkor ennek informális befolyása a politikára, ami azért megvan, az talán most némileg árnyalódik majd, még ha nem is tűnik el vagy ha nem is csökken számottevően.”
A legnagyobb ellenzéki párton, a Nemzeti Liberális Párton belül – mondja Illyés –például ez a téma egy a pártvezetővel szembeni hatalmi harcot is elindított, amelynek azonban a gyökerei már a múltban is megvoltak. A Szociáldemokrata Pártnál pedig az látszik, hogy nem voltak képesek ezt a témát a közélet legfontosabb témái közé beemelni.
„Ha megnézzük az elmúlt egy hónap napirendjén a legfontosabb témákat, akkor ott továbbra is olyanokat találunk, mint az igazságügyi törvények, a fekete-tengeri gázkitermelés és így tovább. Ez a téma egyszerűen nem tudta átvenni a vezető szerepet, amiben van sara a szociáldemokrata pártvezetésnek is.”
A referendum bojkottja kapcsán Illyés elmondta, hogy annak közvetlen hatása nem mérhető, mert az, hogy a médiában volt ennek egy bizonyos megnyilvánulási formája, még nem garantálja ennek a választók körében való hasonló elterjedtségét. Ezek a mozgalmak sokkal szűkebb kört érintenek, mintsem egy többmilliós választási sokaság szempontjából érzékelhető lenne.
„A médiában látható ez a csoport, de felmérés nélkül nem lehet eldönteni, hogy konkrétan mekkora hatása volt az alacsony részvételre. Így pedig nem dönthető el egyértelműen, hogy mekkora réteg az, amely szándékosan bojkottálta és mekkora az, amely érdektelenségből nem ment el. Az a valószínűbb azonban, hogy az érdektelenség volt a magasabb.”