Porcsalmi: ma az RMDSZ-en belül többen támogatják a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mint egy éve
Ambrus István 2018. október 11. 17:31, utolsó frissítés: 2018. október 15. 16:52Új tervezet kerül a parlamentbe, amely rendezné a bejegyzett élettársi kapcsolatok kérdését. Erről is kérdeztük az RMDSZ ügyvezető elnökét.
A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan az elmúlt évek során több törvénytervezet is született. Az egyik legutóbbit az Országos Diszkriminációellenes Tanács szakértői csoportja dolgozta ki, amely a heteroszexuális párok mellett az azonos nemű pároknak is lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a törvény által elismert élettársi viszonyban éljenek.
Ezzel kapcsolatos törvénytervezetet nyújt be Victor Negrescu európai ügyekért felelős miniszter is, aki szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatnak el kell különülnie a házasság intézményétől. A tervezet egyaránt vonatkozni fog a heteroszexuális és homoszexuális párokra is.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a törvénytervezetekkel kapcsolatban a Transindexnek elmondta, egyetért a kezdeményezésekkel, és annak ellenére, hogy a múlt év során is volt próbálkozás arra a parlamentben, hogy rendezzék ezeket a vitás kérdéseket, az RMDSZ-es honatyák többsége akkor nem tartotta ezeket időszerűnek, ezért nem is támogatták a kezdeményezéseket.
Jelenleg mi az RMDSZ álláspontja a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvénytervezetekről?
Porcsalmi Bálint: - Az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban egyértelmű üzenete volt: meg kell teremteni a jogi keretét annak, hogy családban, családként éljenek mindazok, akik a házasság intézményéből kimaradnak, vagy annak lehetőségével nem akarnak élni. Ennek a jogi formája a bejegyzett élettársi kapcsolat. A parlamentben már tavaly is volt próbálkozás arra, hogy rendezzék a kérdést. Akkor a döntéshozók - köztük az RMDSZ-es honatyák többsége - nem tartották időszerűnek, nem támogatták a kezdeményezést.
Azóta úgy látom, változott a közvélemény, a közhangulat is, de született egy alkotmánybírósági döntés is, amely kimondja: szükség van egy olyan törvényre, amely védi és jogokkal ruházza fel azokat a párokat, akik nem akarnak, vagy nem tudnak házasságot kötni Romániában. Az aktuális törvénytervezeteket ismerem, több kollégával együtt én is dolgoztam egy szövegen. Én azt szeretném, ha egy olyan tervezet születne, amelyet széles körben tudnak támogatni a parlamentben.
A törvénytervezetek mindegyikében az szerepel, hogy az élettársi kapcsolat jogi kategóriájába az azonos nemű párok is beletartoznak. Egyetért ezzel?
- Természetesen egyetértek. Az én véleményem rég ismert. Tavaly is elmondtam, hiba volt leszavazni a tervezetet, a referendum előtt pedig egyértelműen kijelentettem: nem értek egyet azzal, hogy a házasság intézményét kizárólag férfira és nőre korlátozzák.
Sajnos ez a referendum-kampány sok mocskot a felszínre hozott. Ez alatt azt a hazug és félrevezető retorikát értem, amely összekavart mindent mindennel: a házasságot a családdal, a kereszténységet az alkotmányossággal, a bibliai idézeteket a jogi passzusokkal, az örökbefogadást a demográfiai apokalipszissel, a homoszexualitást a nemi betegségekkel, és a melegek jogait az állatokkal való közösülés legalizálásával. Ez a pár hét viszont azt is eredményezte, hogy ma már nyíltabban beszélünk a bejegyzett élettársi kapcsolatról, sokan támogatják, hiszen fontos kezdeményezés – különböző és azonos nemű pároknak egyaránt.
A szexuális kisebbségeket érintő kérdésekben van olyan egységes álláspont, amelyet a magyarságnak, mint nemzeti kisebbség fel kéne vállalnia? Egy, a referendummal kapcsolatos interjú során Asztalos Csaba azt nyilatkozta, hogy a melegeket diszkrimináló népszavazás mintájára a kisebbségtől is megvonhatnak bizonyos jogokat.
- Romániában bármi elképzelhető, a kisebbségeket diszkrimináló intézkedések már most is velejárói az itthoni valóságnak. Gondoljunk csak az anyanyelv, a nemzeti szimbólumok használatára, az oktatásra: mindenhol a kettős mérce érvényesül. Én sokszor mondom azt, hogy nekünk, magyaroknak befogadónak, nem kirekesztőnek, toleránsnak, nem ítélkezőnek kellene lennünk. Hiszen mi magunk, kisebbségi közösségként ezt várjuk el a többségtől: ne viseltessenek irányukban előítéletekkel, ne erőltesse ránk többségi akarattal senki értékeit, nyelvét, kultúráját, vallását, meggyőződését.
Van olyan nyugati példa, amit ilyen tekintetben Romániában is követni kellene?
- Az Európai Unió 22 tagállamában törvény szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolatokat. Ez igaz olyan országokban is, ahol házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Az egyik releváns példa Magyarország, ahol nagyon hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a házasságban és az élettársi kapcsolatban élők.
A Szövetségen belül ilyen tekintetben mi az általános vélekedés?
- Az RMDSZ-ben sokféle vélemény és világnézet él egymás mellett. Vannak ebből viták, de ez így van rendjén. Én azt tapasztaltam, hogy ma többen támogatják a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mint egy éve.
Felmerült-e annak a lehetősége, hogy az RMDSZ is beterjesszen egy, az élettársi viszony jogi meghatározására vonatkozó törvénytervezetet?
- Mi is dolgozunk egy tervezeten, nekünk is sok javaslatunk van. Az a célunk, hogy egy jó, támogatható tervezet szülessen. A beterjesztés – az, hogy ki, vagy kik, frakciók, vagy egyéni kezdeményezők fogják benyújtani – taktikai kérdés csupán. Számomra az eredmény fontos: fogadjon el a parlament egy jó törvényt.
Van-e olyan cikkelye az eddigi törvénytervezeteknek, amit Ön személy szerint kifogásol?
- Több vitás kérdés van, de véleményem szerint közelíthetőek az álláspontok. Egészséges kompromisszumot lehet kötni abban például, hogy hol és hogyan lehet bejegyezni az élettársi kapcsolatot – anyakönyvvezetőnél vagy közjegyzőnél - vagy, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek ezek a párok.
A sarkalatos téma nyilvánvalóan az örökbefogadás. Személy szerint támogatom az örökbefogadást minden pár, minden család számára, különböző és azonos neműek esetében egyaránt. De azzal is tisztában vagyok, hogy ezt ma nagyon sokan ellenzik Romániában. Az általam ismert tervezetek egyike sem teszi lehetővé az örökbefogadást azonos nemű párok számára. Ezt nekem is el kell fogadnom, és azt gondolom, másoknak is, ha azt akarjuk, hogy megszavazzák a törvényt. És most ez a fontos.
Komolyan vehető Liviu Dragnea kijelentése, amit még a referendum előtt tett, hogy a szexuális kisebbségek esetében is olyan jogokat kell biztosítani, ami kizárja az őket érő megkülönböztetést, diszkriminációt?
- Ez akkor fog kiderülni, amikor parlamenti vitára, majd szavazásra kerül a törvénytervezet.
Mennyire nyitott a romániai társadalom, ezen belül akár a magyarság ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megfelelő módon, kellő nyitottsággal tudja kezelni?
- Nem akarok spekulálni vagy találgatni olyan kérdésben, amelyről kutatást készítettünk, és van adatunk. Az erdélyi magyarok túlnyomó többsége, 86%-a támogatja vagy elfogadja a férfiak és nők élettársi viszonyára irányuló törvényi megoldást. Az azonos neműek kapcsolatának jogi rendezését pedig az erdélyi magyar társadalom közel egyharmada, 31%-a fogadja el.