2018. december 19. szerdaViola
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Keleti Park lehetne Kolozsvár legnagyobb, védett területű közparkja, ha az önkormányzat is akarná

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2018. október 12. 14:51, utolsó frissítés: 14:51

Ankétunkban Nistor Dániel városi tanácsost, Tiberiu Ciolacut, a Planwerk építészeti iroda munkatársát és a Szabad Zöld Terület civil akciócsoport tagjait kérdeztük.


Mi lesz a sorsa a Kolozsvár dél-keleti részén fekvő, a város környékéhez képest egyedi élővilággal rendelkező zöldövezetnek? A tavalyi kolozsvári részvételi költségvetés keretében megszavazott Parcul Est/Keleti Park nevű projekt szerint a Tóköz-negyed és a Györgyfalvi-negyed között található, 60 hektárnyi területen egy védett övezet státusú közparkot kellene az önkormányzatnak létesítenie. A városvezetés minden korábbi ígérete és a szavazatok ellenére Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester egy teljesen más elképzelés szerint osztaná fel a területet. Azon nem egy, hanem legalább három különböző beruházás valósulna meg: egy, a Therme cég által kivitelezett Aquapark, egy újabb sportövezet, egy újabb lakópark és végül, a maradék 10-12 hektárnyi területen helyet kapna a negyedére csökkentett Parcul Est/Keleti Park is.

A témának szánt ankétunk második részét közöljük. Az előző részben az SOS Parcul Est csoport két tagjával, Adrian Dohotaruval és Ana Corpadéval, illetve Vizauer Csaba biológussal beszélgettünk. Ezúttal Nistor Dánielt helyi RMDSZ-tanácsost, Tiberiu Ciolacut, a Planwerk építészeti és tervezői iroda munkatársát és egy újabb civil akciócsoport, a Szabad Zöld Terület (Zona Verde Liberă) tagjait kérdeztük.

Nistor Dániel, kolozsvári RMDSZ tanácsos.

A részvételi költségvetés tavalyi szavazásának egyik győztes projektje a Keleti Park, ezzel szemben a polgármester és Dan Tarcea alpolgármester nemrég bejelentették, hogy a Therme cégen keresztül az önkormányzat aquaparkot és egy újabb sportövezetet szándékszik a park helyére építeni. Hogy látod, nem megy ez homlokegyenest szembe a szavazatok által kifejezett akarattal?


- A tóközi parkot eredetileg egy nagy kiterjedésű parknak képzelték el, úgy az Általános Városrendezési Terv megalkotói, mint a tavalyi részvételi költségvetés egyik projektjének ötletgazdái. Az aquapark és sportövezet csak egy bizonyos részét foglalná el az adott területnek, a parknak megmaradna a terület nagyobbik része. A parkot így ki lehetne alakítani az élményközpont mellett, sőt valószínűleg előbb elkészülne a zöldövezet, amennyiben a befektetés is megvalósulna.

Az érintett terület viszont gazdag élővilággal rendelkezik, több védett madárfaj, és változatos rovarvilágnak a lakhelye. A tavak, a mocsaras környezet, a nádas sajátos ökoszisztémaként működik. Ritka, hogy a városszöveten belül egy ilyen nagy kiterjedésű, magas biodiverzitású terület megmaradjon. A helyszín jellege tehát az, ami egy döntést feltételez: ha megépül az aquapark, akkor ugyan marad bőven hely zöldövezet kialakítására, viszont a zaj, a sok autó megzavarná azt az élővilágot, amely egyedivé teszi a helyet.

Miért ragaszkodik a két városvezető ehhez a helyszínhez, akkor amikor eléggé egyértelmű, hogy a tóközi terület egy egyedi potenciállal rendelkező vidék, és hogy az aquapark máshová is kerülhetne?

- A tulajdonjog rendezésétől az érintett területek kataszterezéséig a megfelelő közlekedési infrastruktúra jelenlététől kezdve több kritériumnak is teljesülnie kell ahhoz, hogy egy helyszín megfelelő legyen. Volt már próbálkozás Szamosfalván, illetve a Donáth negyed végén is erre, de mindegyik helyszín elé akadályok gördültek. Jelenleg ez az egyetlen olyan területe a városnak, ahol megvalósulhatna a projekt. Persze ez nem feltételezi azt, hogy máshol nem épülhetne meg az aquapark, de további időre lenne szükség ezen helyek beazonosítására, előkészítésére.



Városrendezési szempontból is fontos volna, ha a Parcul Est területe zöldövezet maradna, hiszen a város délre – a Békás és Szopor irányába – terjeszkedik, új negyedek épülnek majd ott a stb.?

- A környék lakosságának az élményfürdő mellett zöldövezetet is kialakítana a város. Számomra nem az a kérdés, hogy lesz-e park, vagy sem, még csak a mérete sem, sokkal inkább az, hogy mennyit őrizhetünk meg a hely természetközeli jellegéből, amely ennek a környezetnek a különlegessége.

Van-e valamilyen jogi – városrendezési szempont, amely mentén ki lehetne állni a Park projektje mellett, mint pl. az általános településrendezési terv (PUG) alapján?

- Úgy gondolom, hogy amennyiben van rá politikai akarat, az általános városrendezési terv nem fog akadályt jelenteni az élményfürdő megépítésére. Az érintett terület egy szigorúan szabályozott részén terül el a városnak, de amennyiben akadályba ütközne a városvezetés, a tanácsnak van rá lehetősége, hogy módosítsa a szabályzatot.

Több mint valószínű, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét közvita fogja követni. Arra számítok, hogy komoly nézeteltérések lesznek majd. Fontos lenne, hogy mindenki, akit érdekel az aquapark esetleges megépítése, vagy épp a helyszín jellegének megőrzése, vegyen részt majd ezen a vitán, hiszen mint előbb is mondtam, szerintem egy fontos döntés előtt áll a város.

Tiberiu Ciolacu, a Planwerk építészeti és tervezői iroda munkatársa.

Úgy tudom, hogy a Planwerk részt vett már néhány, a Keleti Parkkal kapcsolatos workshop megszervezésében. Miért tartjátok fontosnak, hogy az adott területet közparkká alakítsák, melyek egy építész fő érvei, amelyek a közpark mellett szólnak?

- Kolozsvár gyors növekvése, terjeszkedése hatással van az itt élő emberek várossal kapcsolatos elképzeléseire, elvárásaira. Másképp kezdenek el gondolkodni arról, hogy milyen viszonyban áll az életszínvonal és a környezet minősége. A város kínálta lehetőségek között, főleg a fiatalok szemében, nagyon fontos helyet kap az a kérdés, hogy mennyire képes egy város tiszta és egészséges életkörülményeket biztosítani számukra. Alapvetően nekik már az a város számít vonzónak, amely környezettudatos vagy ún. zöld városként tud működni, viszont Kolozsvár ma még nagyon távol áll attól, hogy zöld városként működjön.

A tavak által közrezárt területen egy nagyon értékes táj áll rendelkezésünkre (nagyon kevés az ilyen jellegű övezet, amelyik nagyobb része ráadásul a város tulajdonát képezi). Egy olyan természeti tartalék ez, amelyet terjeszkedő ingatlanpiaci beruházások vesznek körül. 1990 óta a tavak melletti lakónegyedek zöldövezetei folyamatosan visszaszorultak (elég ha a kettes számú tó teljes betemetésére gondolunk) miközben az épületek és a környékbéli tevékenységek sűrűsége a kolozsvári lakónegyedek viszonylatában a Mărăști és Aurel Vlaicu környékén a legmagasabbak (túlzsúfoltság és szennyezettség tekintetében élen jár ez a negyed). Egy közpark szükségességét már 50 évvel korábban felismerték a szakemberek, akkor az Aurel Vlaicu és a Tóköz nem is léteztek. Abból az időből származik a Keleti Park ötlete.



Így mára már, ha a várost felülnézetből figyeljük, a Keleti Park szerves részét, szükséges elemét képezi a teljes városszövetnek. Amíg a város nyugati oldalán a Monostor negyedet a Bükk erdő szomszédsága „frissíti fel”, a keleti részeken, az Aurel Vlaicu, a Mărăști, illetve a Györgyfalvi-negyed bizonyos részei saját túlzsúfoltságuk áldozatai maradnak. Mi több a közeljövőben arra kell számítsunk, hogy Szopor irányába egy új, nagy méretű lakónegyed felépítésébe kezd a város. Szóval nemcsak a környék több tíz ezer lakója számára volna életbevágóan fontos ez a park, hanem a város egészére nézve is.

Tekintettel az önkormányzati időközben megváltozott álláspontjára, miszerint a közpark tökéletesen elférne egy aquapark, egy lakópark és egy sportövezet mellett is, noha jóval kisebb lenne - mekkora esélyét látod annak, hogy az önkormányzat az új tervei megvalósulásának?

- Az általános városrendezési terv (PUG) szerint a szóban forgó területe korlátlan hozzáférésű zöldövezetként van meghatározva. Azt akarom és remélem, hogy ez a Keleti Park tervének megvalósulásával meg is marad.

A Zona Verde Liberă egy nagyon fiatal, egy hónapos aktivista csoport. Kérdéseinkre a csoport tagjai közösen megfogalmazott válaszokat adtak.

Mi a Szabad Zöld Terület története? Mi hívta életre ezt a kampányt, kik szervezik és mi a célja?

- A Szabad Zöld Terület története, reméljük, még csak a kezdetek-kezdetét éli, ugyanis egy alig pár hete alakult akciócsoportról van szó. Ez a csoport különböző hátterű és képzettséggel rendelkező emberekből áll: vannak köztünk ökológushallgatók, képzőművészek, lapszerkesztők és néhány szövetségesünk is van, akikre számíthatunk, amikor a Keleti Park ügyéért tenni akarunk valamit.

Az akciócsoport ötlete körülbelül akkor merült fel, amikor idén a kolozsvári városháza két fő embere, Emil Boc és Dan Tarcea alpolgármester bejelentették, hogy nem kívánják tiszteletben tartani a kolozsváriak döntését a részvételi költségvetés keretében arra vonatkozóan, hogy a Tóköz-negyedet a Györgyfalvi negyeddel összekötő sorsára hagyott zöldövezetből védett területű közparkot alakítsanak ki, hanem ehelyett jövedelmezőbb volna bukaresti vállalkozók anyagi érdekeit mediálni, és több mint 30 millió eurónyi értékű beruházásoknak (aquapark, lakótelep, sportövezet) átadni a szóban forgó területet. Szóval az ötlet már az idei év eleje óta megvolt, viszont a csoport megalakulására nemrég, talán egy hónappal ezelőtt került sor. Azóta sikerült elindítanunk azt a kampányt, amely kiegészíti a már létező SOS Parcul Est csapat kampányát, és amely inkább a zöldövezet élővilágának bemutatására - az adatgyűjtés mögött is munka van -, az emberek tájékoztatására és az SOS csoporttal együtt a városházával való viták lehetőségének megteremtésére fókuszál.



Az önkormányzat idén a közpark megépítésének helyszínével, méretével és jellegével kapcsolatos különbnél-különb javaslatokkal rukkolt elő, amelyek arra utalnak, hogy megpróbálják kijátszani a kolozsváriak szavazatának eredményét, és a korábban tett ígéreteiket, hogy a Keleti Parkot a város legnagyobb zöldövezetének rendezzék be. Mit gondoltok, számotokra elfogadható valamilyen kompromisszum, miszerint a Keleti Park több tíz hektárnyi területén különböző létesítmények valósulnának meg (aquapark, sportpályák és a maradék területen pedig egy parkszerű valami), amiért cserébe a közparkot a Tóköz-negyed egy másik, kisebb felületén rendezné be az önkormányzat, vagy ragaszkodnátok az eredeti helyszínhez?

- Természetesen nagyon örülnénk, ha a Dan Tarcea által javasolt, parlagon heverő Tóközi területeket is parkosítaná az önkormányzat, hiszen a jelenlegi városfejlesztési tendenciák arról árulkodnak, hogy az új ingatlanbefektetések nem veszik figyelembe a lakóterületekre vonatkozó összes szabályt, főleg ami a zöldövezetek kialakítását illeti, az önkormányzat meg nem szankcionálja őket emiatt. Szóval azt gondoljuk, hogy a városnak, mind a már meglévő negyedeiben, mind a bővülő-épülő negyedeiben nagyon nagy szükség van minél több zöldövezet, játszótér, park kialakítására és karbantartására, viszont Tarcea úr legutóbbi javaslatától függetlenül mi azt szeretnénk, hogy a Keleti Park projektje azon a területen valósuljon meg, amelyre a részvételi költségvetés keretében benyújtott terv is alapoz. Emellett szól egy sor szakmai érv is. Az első az imént említett fejetlen építkezési tendenciák okozta zöldövezet-hiány.

A másik, hogy a várostervezés szakmai szempontjai is ezt diktálják, hogy bármilyen új lakóövezetnek vagy lakónegyednek szüksége van legalább egy közparkra, arra a talpalatnyi zöldre, ahová az emberek kivonulhatnak sportolni, pihenni, mozogni, gyerekeikkel, házi kedvenceikkel időt tölteni. A Keleti Park esetében mindezen alapvető emberi igényekhez az a lehetőség is társul, hogy egy viszonylag gazdag növény- és állatvilág is fogadja az arra járót. Éppen ezért merült fel az a javaslat, hogy a Keleti Park egy szokványos közparkhoz képest valami sajátosat nyújthat, például az ott előforduló növény-, rovar- és állatfajok védelmére és megismerésére kialakítható tanösvények és madárlesek révén. Ehhez hasonló parkok Európa-szerte léteznek mind a nagyvárosokban, mind a Kolozsváréhoz hasonló méretűekben. Bukarestben ilyen a Văcărești park, ahová a főváros tanintézményeiben tanuló diákok és szakemberek járnak, hogy tanulmányozzák vagy csak egyszerűen csodálják azt a természetet, amellyel a kapcsolatot fenntartani városi környezetben máshol nem lehetséges. Nem utolsó sorban azt is szem előtt kell tartanunk, hogy milyen területrendezési elképzeléseket szeretnénk megvalósulni látni, ha tudjuk, hogy a Borháncs, Békás és Szopor irányába új városrészek, negyedek felépítése következik - ráadásul az egyik tervezett lakónegyed mérete a Monostoréhoz hasonlítható. Nincs ellenünkre az, hogy Kolozsváron aquapark épüljön, de az SOS csoporttal együtt azt gondoljuk, hogy egy ilyen beruházásnak más helyszínt kell találni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS