Csíkszeredában ülésezett az SZKT: jövőképet kell építeni, amely a közösségépítést szolgálja
Ambrus István 2018. október 13. 16:02, utolsó frissítés: 2018. október 15. 09:53A magyar közösség ügyeit a többi politikai párt csak akkor képviselte, ha az RMDSZ nyomást gyakorolt rá - mondta Kelemen Hunor nyitóbeszédében.
A magyar érdekképviselet csakis saját erejére számíthat, és eredményt csak akkor tud elérni, ha sikerül ehhez hosszabb-rövidebb időre partnereket találnia - jelentette ki Kelemen Hunor Csíkszeredában a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén. Az SZKT nyitóbeszédében a Szövetség elnöke összegzett néhányat az elmúlt évtizedek fontosabb előrelépései közül, amelyek közt elsősorban a magyar oktatás és a közigazgatás szintjén elért eredményeket emelte ki.
Kelemen Hunor kifejtette, a Szövetség és egyben a magyarság életében is vannak olyan problémák és kérdések, amelyek az elmúlt 30 évben nem változtak. A romániai magyarság ügyeit képviselni kell, ez pedig csak közvetlenül a Szövetségen keresztül lehetséges. "A közösség ügyeit a többi politikai párt csak akkor képviselte, ha az RMDSZ nyomást gyakorolt rá" - érvelt a Szövetség elnöke, aki szerint ez 2018-ban sem változott.
Az RMDSZ elnöke beszélt a Szociáldemokrata Párttal való együttműködésről is. Elmondta, az RMDSZ előtt három alternatíva állt, ezek közül az egyik, hogy ellenzékbe vonuljon. "Ez azt jelentné, hogy a mostani ellenzékkel lenne ellenzékben az RMDSZ, ami nehezen elképzelhető" - mondta Kelemen Hunor. A második lehetőség szerinte az időről időre felmerülő kormányralépés lehetősége. Elmondta, többször is felkínálták az RMDSZ számára a kormányra lépést, de szerinte egy ilyen döntés túl nagy kompromusszumok árán születhetett volna meg, ezért helyesnek tartja, hogy nem éltek a lehetőséggel. Az RMDSZ elnöke szerint a harmadik lehetőség jár a legkevesebb kompromisszummal, miszerint egy parlamenti együttműködés révén igyekszik a Szövetség a magyar közösség érdekeit érvényesíteni.
Az oktatás továbbra is kiemelt prioritás
Kelemen Hunor elmondta, a magyar oktatás továbbra is prioritást jelent az RMDSZ számára, amelyben jelentős lépés volt a vásárhelyi római katolikus líceum ügyének rendezése, melynek ellehetetlenítése politikai szándék volt, ugyanis sokak számára még mindig elfogadhatatlan, hogy Marosvásárhelyen létrejött egy újabb magyar iskola. Ennek a problémának a rendezése az oktatás terén ugyanakkor pozitívan határozhatja meg, hogy a többségi politikusok hogyan viszonyulnak a magyarokhoz, tette hozzá.
Az RMDSZ elnöke a referendumról is beszélt. Elmondta, a népszavazás kapcsán sok vita alakult ki a Szövetségen belül, amelyek Kelemen Hunor szerint a "reformáció hitvitáit idézték". A cinikus megjegyzések ellenére is azt az álláspontot képviseli - tette hozzá -, hogy vigyázni kell arra, hogy ne hagyjanak mély sebeket a Szövetség politikai állásfoglalásában. "Taktikázni mindig lehet, de a legfontosabb a demokrácia, amelynek a működéséhez fontos élnünk a szavazati jogunkkal, ez ugyanis minden esetben következetesen fontos" - hangzott el a nyitóbeszédben.
Kelemen Hunor hozzátette, a magyarság képviselete során nem csak néhány, hanem a magyarság érdekeit szolgáló összes ideológia képviseletére vállalkozott a Szövetség. "Az intoleranciával szemben nem kell toleránsnak lennünk. Emiatt a kérdés miatt nem lehet szétverni a szövetséget, elkerülve azt a felvetést, hogy az ellenfelek a közösségen belül vannak. Össze kell zárni a sorainkat, az ellenfeleket pedig nem a szövetségen belül kell keresni"- zárta a referendummal kapcsolatos összegzését a Szövetség elnöke.
A jövő évi kongresszusra való felkészülés kapcsán Kelemen Hunor úgy fogalmazott, a tisztújításon túl ennek a tétje az erdélyi magyar közösség jövőképének meghatározásáról szól. "A 21. század kihívásainak megfelelő közösséget kell építeni. Fontos meghatározni, hogy mit tartunk helyesnek az oktatásban, gazdaságban, a saját eszközeink szerint".
Kelemen Hunor szerint az Európai Uniót érő kritikák jogosak, de ezeket úgy kell megfogalmazni, hogy megfeleljenek a jobbítás szándékának. Az ezt előidéző változásnak pedig nem csak részese, hanem befolyásoló tényezőjének kell lennie a magyarságnak.
“Több mint 1 millió támogató van mögöttünk, az európai unió a mi közösségünkről, az őshonos kisebbségekről is szól, ezért a küzdőtéren is ott a magyarság helye az európai parlamenti képviseleten keresztül.
A mi jövőnk egy erős, de megreformált Európa, ami képes megvédeni a kultúrát, Európa határait és képes a globális versenyben a kis közösségek érdekét is képviselni"- mondta Kelemen Hunor.
Az SZKT-n felszólaló politikusok úgy ítélték meg, hogy az RMDSZ számára is meg kell határozni a jövőre vonatkozó prioritásokat, amelyek közt a magyarság romániai érdekképviselete mellett az is fontos, hogy mennyire hangsúlyosan tudja érvényesíteni prioritásait az Európai Unió szintjén.
Komoly vita alakult ki a referendum miatt
Az elnöki beszámolót követő politikai vitában aztán valóban vita alakult ki a felszólalók között a referendum kapcsán. Sorrendben Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke állt bele először a vitába, aki úgy fogalmazott, hogy a népszavazás mentén a félretájékoztatás miatt jelentős társadalmi feszültségek alakultak ki, amelynek feloldása érdekében a MIÉRT szorgalmazza a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozását. Elmondta, véleménye szerint az azonos neműek törvényes élettársi kapcsolatának társadalmilag is teljes mértékben elfogadottnak kell lenni.
A témát felszólalásában Szabó Ödön is érintette, akik a referendum kapcsán kifejtette, számára hitbeli kérdés volt a népszavazást illető álláspontja, és nagyon zavarja, hogy sokan ezt nem tudták elfogadni. Kifejtette, nem változott meg a többség véleménye a házasság intézményéről, a népszavazáson való alacsony részvétel egyben azt is megmutatta, hogy az erdélyi magyarságon belül nehézkesen működik a mozgósítás.
Tánczos Barna felszólalásában elmondta, az RMDSZ jövőbeli tervei és érdekei tekintetében és a működő demokrácia érdekében az a legfontosabb, hogy a romániai demokratikus intézmények a törvények által előírt keretek szerint működjenek. Kifejtette, nem ért egyet a bojkottálókkal, akik a demokrácia egyik intézményét, a referendumot kérdőjelezték meg.
Markó Béla felszólalásában sérelmezte, hogy sokan kioktatták, hogy a bojkott nem egy demokratikus eszköz, ugyanis a demokrácia a részvételről szól. Az RMDSZ volt elnöke Tánczos Barnát emlékeztette, szenátorként ő is ment ki szavazásról, az RMDSZ-esek is vonultak ki bizottságokból azért, hogy ne legyen meg a kvórum. "Mennyire demokratikus az RMDSZ, amikor kivonul egy szavazásról a plénumban, azzal a szándékkal, hogy hátha kvórum alá csökken a jelenlét?" – tette fel a kérdést, folytatva: ez demokratikus, úgy hívják, hogy obstrukció, amely által a látszólagos nemcselekvés cselekvéssé válik. Mindannyian tudtuk, hogy csak így lehet megakadályozni a referendum érvényességét, tette hozzá.
Elmondta: a referendum kapcsán úgy érezte, keresztúton vagyunk, ez késztette nyilvános megszólalásra a kérdésben. Elfogadhatatlannak nevezte, ami ezzel kapcsolatban a nyilvános és félnyilvános térben elhangzott. "Elfogadhatatlan, hogy egy római katolikus plébános hazaárulással vádolja meg azokat, akik nem vesznek részt, ez ellen fel kell emelni a szavunkat" – mondta, egy Maros megyei polgármester esetét is kiemelve, aki megfogalmazása szerint olyan őrült butaságokat beszélt a közösségi médiában, hogy azok kapcsán a középkor emlegetése egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak.
"Vannak olyan kérdések, amelyeket nem szabadna népszavazásra bocsátani: mint az adócsökkentés, az emberi jogok megnyirbálása. A képviseleti demokrácia lényege az, hogy képviselőket választunk, akik tájékozódnak, és a tények ismeretében hozzák meg döntéseiket" – vélekedett.
Markó Béla kifejtette: ebben az esetben nem a kérdés tartalmával volt a nagy baj, hanem azzal, hogy fennállt az esélye, hogy egy fundamentalista kezdeményezés érvényre jusson – mert egy fundametalista szervezettől jövő kezdeményezésről van szó – és ez szárnyakat adott volna más fundametalista kezdeményezéseknek. Ne mondjátok nekem, hogy nem állt volna fenn annak a veszélye, hogy magyarellenes kezdeményezések jussanak érvényre, ki gondolja, hogy ezekre nem lenne aláírói potenciál? – fogalmazott.
Elmondta: számára nem kétséges, hogy az erdélyi magyarok többsége hogyan vélekedik a házasság kérdésében, de nem hisz abban, hogy közvélemény-kutatások alapján kellene vezetni egy kormányt, egy szervezetet vagy egy országot. "Ráadásul rosszul mértük fel a népakaratot, mert azt hittük, hogy ha mást mondunk, akkor elsodor minket a népakarat. De a népakarat 10% alatt volt Hargita és Kovászna megyében is" – mondta, hozzátéve: nem gondolja azt, hogy a lakosság többsége nem helyesli ezt, de ugyanakkor fölöslegesnek érzik, mert nem ettől érzik jobban vagy rosszabbul magukat, élnek jobban vagy rosszabbul.
"A referendum eredménye figyelmeztetés volt, hogy a demagógia egy adott ponton véget ér. Az emberek nem fognak hinni nekünk, ha azt mondjuk, hogy ez ma a társadalom legfontosabb problémája" – zárta beszédét az RMDSZ volt elnöke.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke is felszólalt, aki a tolerancia általános fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, "lehazaárulózni valakit, az súlyos és elfogadhatatlan. Ami pedig a toleranciát illeti, ezt többen kellene gyakorolnunk".
A referendum kapcsán kialakult vitában elhangzottakra reagálva Kelemen Hunor úgy fogalmazott, elfogadhatatlannak tartja, ha valakit a véleménye miatt megbélyegeznek, márpedig szerinte mindkét oldalon jelentkezett a fundamentalizmus. Az egyik oldalról egyesek "neomarxista dzsihádot" indítottak a másik oldal ellen.
Februárban lesz a tisztújító kongresszus
A Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy határozott, hogy az RMDSZ jövő februárban tartja a 14. tisztújító kongresszusát, amelyen megválasztják a Szövetség elnökét a következő 4 évre.
Az SZKT által elfogadott ütemterv szerint a szövetségi elnökjelölteknek január 8-án kell nyilatkozniuk jelöltségük elfogadásáról és iktatniuk a támogató aláírásokat. Kelemen Hunor, aki 2011 óta vezeti a szövetséget, újságírói kérdésre reagálva azt mondta: ő maga is néhány hónap múlva, a többi lehetséges jelölttel egy időben, a téli időszakban jelenti be, hogy indul-e egy következő mandátumért.
Az RMDSZ döntéshozó testülete az európai parlamenti (EP) képviselő-jelöltek kiválasztásáról is ütemtervet fogadott el. Leszögezték, csak olyan jelölt indulhat az RMDSZ színeiben, aki tagja az RMDSZ-nek, elfogadja a szövetség feltételeit és legalább egy területi, társult szervezet, vagy platform támogatását élvezi. A jelöltlistát a Szövetség Állandó Tanácsa rangsorolja.