Miért van szükségünk a szakszervezetekre? És miért nincs mégsem elég?
Dobrai Zsolt Levente 2018. október 19. 14:24, utolsó frissítés: 14:26A szakszervezetek szerepéről beszélgettek a Demos platform meghívottjai Kolozsváron.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Demos platform kolozsvári csoportja a szakszervezetek társadalmi szerepéről csütörtökön. A Miért van szükségünk a szakszervezetekre? című beszélgetésen Florentin Iancu, a temesvári IT-szakszervezet elnöke, Valentin Ilcaș, az Alfa Kartell kolozsvári szervezetének elnöke, Rodica Monica Sasmireșan, a Terapia Szabad Szakszervezet elnöke, Radu Vasile, az egészségügyben dolgozók Szolidaritás Föderációjának társelnöke és Adrian Dohotaru független parlamenti képviselő vettek részt. A beszélgetést Ana-Maria Deliu, a Demos platform tagja moderálta.
A felvezető beszédben a moderátor elmondta, hogy a kerekasztal célja az, hogy megpróbálja pótolni azt a hiányt, amely a romániai közbeszédben is tapasztalható, azaz hogy túl keveset beszélünk a dolgozók problémáiról, a munkakörülményekről, az alacsony fizetésekről, munkajogi kérdésekről és a szakszervezetek társadalmi szerepéről. A politikum az elmúlt 30 évben a hazai iparágak és más szektorok mind gazdasági, mind jogi mozgásterét leszűkítette.
A résztvevők arra a két kérdésre próbáltak meg válaszolni, hogy mi a szakszervezetek szerepe ma és milyen hatékonysággal tudják érdekeiket érvényesíteni, illetve, hogy milyen lépéseket tudnak elképzelni a szakszervezeti hatékonyság és mozgalom megerősítése érdekében?
A meghívottak kivétel nélkül a 2011-ben, az Emil Boc kormánya által elfogadott Új társadalmi párbeszéd törvényére hivatkoztak legfőbb problémaként, amely módosításaival jelentősen megnehezítette a szakszervezetek működését, a dolgozók érdekérvényesítő képességét. Rodica Monica Sasmireșan hozzátette, hogy a 2011-es módosításokat nem a Boc kormány dolgozta ki, az csak felvállalta annak átvitelét; a tervezetet a romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) dolgozta és lobbizta ki a kormánynál, Traian Băsescu pedig úgy hagyta jóvá, hogy a törvényt gyorsított eljárásban, a szakszervezeti vezetők konzultálása nélkül fogadták el.
Az új szabályok (62/2011) értelmében bizonyos ágaztok és szakmák esetében a szakszervezetek működése vagy jelentősen megnehezedik vagy ellehetetlenül, ugyanis a kis létszámmal rendelkező kereskedelmi egységek vagy ágazatok nagyobb számban kell tagokat toborozzanak maguknak. Egy szakszervezet alapításhoz szükséges személyek száma korábban csak 15 volt, és nem volt kizáró kritérium, ha nem ugyanazon munkáltató alkalmazottjaiból állt össze. Most a szakszervezeti föderációknak az ország megyéinek több mint felében jelen kell lenniük egy-egy helyi területi szervezettel és egy adott szektor országos méretéhez képest a benne dolgozók 5%-át kell tömörítenie.
És míg a korábbi törvény értelmében területi vagy ágazati alapon volt lehetőség szerveződni, most már csak szektoriális alapon lehet, a szektorokat pedig a minisztérium határozza meg országos szinten. Egy kollektív munkaszerződést egy szakszervezet csak akkor alkudhat ki magának, ha a szakszervezet az alkalmazottak több mint felét tömöríti - korábban ez a küszöb az alkalmazottak egyharmadára vonatkozott. A szakszervezeti tevékenységért járó havi fizetett szabadnapokat eltörölték, ennek mikéntje felől az új jogszabályok szerint az alkalmazóval kell megegyezni stb.
A társadalmi párbeszéd törvényén kívül a kerekasztalon még szó esett a munkáltatók adómentesítéséről, ugyanis az elhangzott vélemények szerint több szempontból is igazságtalan és méltánytalan a társadalombiztosítási adókat az alkalmazottakra átruházni.
A létező jogszabályok által támasztott akadályok és gáncsok mellett a szakszervezeti elnökök még megemlítették, hogy gyakran a szakszervezeti tagok vagy szakszervezeten kívüli dolgozók szolidaritásának hiánya is tapasztalható. Végül pedig az is elhangzott, hogy szükség volna a létező szakszervezetek közötti együttműködést hatékonyabbá tenni, újabb szakszervezetek közötti tárgyalások révén. És az is fontos volna, ha az Adrian Dohotaru független parlamenti képviselő által beterjesztett Új társadalmi párbeszéd törvénytervezetet minél több támogatóra találna, úgy a parlamentben, mint a teljes társadalomban.
A nyitókép a beszélgetésen készült.