Elfogadna egy diktatúrát a romániai tanárok közel fele
Dobrai Zsolt Levente 2018. október 20. 09:36, utolsó frissítés: 12:50Hogyan viszonyulnak a romániai tanárok lényeges társadalmi és politikai kérdésekhez?
Az Oktatás a demokráciáért a romániai iskolákban című jelentés egy olyan országos felmérés eredményeit foglalja össze, amely erre kereste a választ. A vizsgálat már csak azért is fontos, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a gyerekeinket tanító tanárok hogyan látják a világot, hiszen ez gyakran a tanítási módszereikben és a tanagyaghoz való viszonyulásukban is megnyilvánul. A kutatás azt emeli még ki, hogy ez azért is kell, hogy foglalkoztasson bennünket, mivel egy demokratikus politikai berendezkedés alapvetően a polgárok taníttatásán, ismeretein és műveltségén múlik. A következtetések, amelyeket levon, viszont meglehetősen aggasztóak.
Románia Európai Uniós csatlakozása óta állandó növekvő tendenciát mutat azok száma, akik úgy vélik, hogy az országnak egy erőskezű vezetőre van szüksége, aki könnyen mellőzheti akár a parlamentet, akár a választásokat. A megkérdezett tanárok több mint 45%-a vélekedik így. Ugyanakkor a megkérdezettek 60%-a elfogadhatónak tartaná azt, ha az országnak ún. szakértő (technokrata) kormánya lenne, amelyik úgy kormányozhatná az országot, ahogyan azt éppen jónak látja.
Meglepő módon éppen a 35 év alatti korosztály az, amelyik úgy gondolja, hogy "erős vezetőre" vagy éppen "katonai rezsimre" volna szükség az ország élén, és a körükben a legmagasabb az euroszkepticizmus is (17,9%).
A kutatás egyszerre használt fel kvantitatív és kvalitatív adatokat, és ez utóbbiak olyan magyarázó jellegű információkat is tartalmaznak, amelyek lehetőséget adnak az eredmények magyarázatára. A jelenlegi politikai rendszer iránti bizalmatlanság és kiábrándultság miatt vélekednek a tanárok úgy, hogy a demokratikus berendezkedés elégtelen és működésképtelen. A politikum és a polgárok közötti óriási távolságot a megkérdezettek is felismerték és a tanulmány szerzői az általános bizalmatlanság egyik fő okaként határozták meg.
Továbbá a tanárok 26%-a elégedetlen azzal, hogy jelenleg milyen módon történnek a dolgok az országban, és 10% látja úgy, hogy ahogy Románia nem működik demokratikusan.
A családon belüli erőszak kérdése kapcsán 85% gondolta azt, hogy semmilyen szín alatt nem lenne elfogadható, illetve 68% vélte azt, hogy nem elfogadható, ha a családban a szülők fizikai erőszakot alkalmaznak a gyerekükkel szemben.
A tanárok 40%-a számára a homoszexuális kapcsolatok nem, ellenben a halálbüntetés elfogadható lenne. Ugyanakkor nyolc tanár közül legalább egy azt gondolja, hogy a roma gyerekeket külön osztályokban kell tanítani, és ötből négy gondolja úgy, hogy az etnikailag vegyes osztályok lennének a jobbak.
Azoknak a tanároknak is magasabb az aránya, akik azt gondolják, hogy Ion Antonescu marsall szerepe Románia történelmében inkább pozitív volt (22,3%), azokéhoz képest, akik azt gondolják, hogy a vasgárdista vezér mindenképp negatív figura volt (13,9%).
Csak a megkérdezettek 8%-a bízik meg a politikai pártokban, 15% a parlamentben és 19% a kormányban. Másrészt azok az intézmények, amiben a tanárok a legjobban bíznak: a hadsereg (79%), a egyház (62%) és a rendőrség (59%). Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a válaszadók több mint kétharmada alacsony érdeklődésről vallott a politika iránt.
A jelentés végezetül azt javasolja, hogy azoknak a tanároknak, akik olyan környezetben tanítanak, ahol szociális és etnikai különbségek tapasztalhatók, külön képzést lenne szükséges elvégezniük, hogy ezáltal javítsanak eszköztelenségükön.
A Friedrich Ebert Stiftung németországi politikai alapítvány által finanszírozott felmérés 1427 tanárból álló mintával dolgozott és 140 iskolában készítették el az átlagban 35 perces interjúkat, 2017. november 10-24. között. A vizsgálat eredményeit Gabriel Bădescu, Claudiu Ivan, Daniela Angi és Oana Negru-Subțirică összegezték.