2020. január 26. vasárnapVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Összeférhetetlenség áll fenn, ha egy politikus-lelkész igét hirdet?

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2018. október 23. 17:03, utolsó frissítés: 21:49

Az igehirdetéshez való jogát egyetlen lelkésznek sem lehet felfüggeszteni, érvelt kérdésünkre Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetője.


Október 11-14. között Csíkcsicsóban került megszervezésre a Fidelitas budapesti alapszervezetének csapatépítő tábora. A Fidesz ifjúsági szervezetének meghívottjai voltak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ráduly Róbert Csíkszereda polgármestere és Mezei János egykori gyergyószentmiklósi polgármester is. A csicsói templomi istentiszteletet pedig Sógor Csaba európai parlamenti képviselő tartotta.

Ennek az eseménynek kapcsán tették fel többen a Facebookon újra azt a kérdést, hogy mennyire összeférhető az, ha egy aktívan politizáló és így gyülekezettel, parókiával nem rendelkező lelkész istentiszteletet tart ott, ahova mondjuk éppen meghívják. Az a kérdés is felmerült ennek kapcsán, hogyha 2007-ben az Erdélyi Református Egyházkerület egy 2003-ban hozott döntésére hivatkozva éppen ezért marasztalta el Brassai Zsombor akkori Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnököt, vagyis amiért az székelykövesdi lelkészként politikai tevékenységet is vállalt, miért nem szólal fel egyik egyházi kerület sem Sógor Csaba esetében? Tőkés Lászlót például pontosan a jól ismert kettős szerepvállalása miatt nem kedvelték sokan a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen belül sem – miért nem probléma ez Sógor Csaba esetében is?

Tény, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa 2003. április 18-án 7/2003 szám alatt a következő határozatot hozta: „megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek”. Ennek a határozatnak az alapján indult egyfajta elszámoltatás Brassai ellen, aminek folyományaként 2008-ra felhagyott székelykövesdi és harcói református lelkipásztori szolgálatával.

Megkérdeztük Csűry István püspököt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőjét arról, hogy kerületükben van-e az EREK-éhez hasonló szabályozás és hogy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő milyen minőségében gyakorolja ma szolgálatát, hiszen 1999-2000 között a kerület külügyi és ökumenikus tanácsosaként dolgozott. Csűry elmondta, hogy a KREK-nek is van az EREK-éhez hasonló döntése, amely a gyülekezettel rendelkező református lelkészei számára megtiltja, hogy azzal egy időben politikai tisztségeket töltsenek be. Ezt a határozatot még 2001-ben hozták meg (2001/79) és többek között éppen Sógor politikusi pályára való lépése miatt, miután a volt tanácsadó el kellett hagyja mind tanácsadói, mint a várad-váraljai gyülekezetben betöltött lelkészi tisztségét. Csűry István hozzátette, hogy a határozat kimondja, hogy bárkinek jogában áll politizálni, amennyiben felhagy gyülekezetével, parókiájával, viszont az igehirdetéshez való jogát egyetlen lelkésznek sem lehet felfüggeszteni, és nem is volna rendjén, hiszen egy papot erre szentelnek fel és azon joga élete végéig érvényben marad.


Úgy tűnik tehát, hogy Sógor Csaba nem sértett egyházi szabályt sem a csíkcsicsói prédikációjával, sem a pár nappal korábbi csekefalvi igehirdetésével, sem azokkal nem fog, amelyek a májusi európai parlamenti választásokig a kampányban még esetleg sorra kerülnek.

Nyitókép: Sógor Csaba Facebook-oldala.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS