Nem támogatja az RMDSZ a civil szervezetek működését megszorító törvénymódosítást
Szerk. 2018. október 24. 11:25, utolsó frissítés: 16:40Megismételt szavazással, de elfogadták a képviselők a civil szervezetek működését megszorító törvénymódosítást.
UPDATE: Botrány közepette szavazták meg a civiltörvényt szerdán a képviselőházban. Először elbukott, mivel két szavazat hiányzott az elfogadásához, azonban a PSD újraszavazást kért, aminek köszönhetően az ellenzék részéről hangos „Tolvajok!” kiáltások hallatszottak a teremben. Az USR képviselői azt nyilatkozták, hogy szégyelljék magukat azok, akik megszavazták.
A PSD újraszavazási kérelme nyomán sikerült átvinni a tervezetet: másodjára 170 igen, 70 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. A PSD arra hivatkozva kérte az újraszavazást, hogy a teremben állítólag voltak olyan képviselők, akik bár szavaztak, de nem jelentek meg a szavazati listán. A képviselőház honlapja szerint az RMDSZ képviselői az első szavazáskor mind nem-mel szavaztak, a másodiknál pedig már nem voltak jelen.
UPDATE2. : Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szavazást követően elmondta, hogy az RMDSZ képviselő kivonultunk a teremből szerdai végszavazásról. "A tervezet az első plénumi szavazáson két voks hiányában elbukott, a kormánypártok másodjára is szavazás alá bocsátották, arra hivatkozva, hogy nem regisztrálta az elektronikus rendszer a sarkalatos törvényhez szükséges voksokat” - nyilatkozta.
Kelemen Hunor szerint disznóság volt megismételni a voksolást, mivel elfogadhatatlan addig ismételni a szavazást, amíg megvan a kellő szavazatszám.
--------------------
Az RMDSZ nem támogatja a pénzmosás és a terrorizmus támogatásának megelőzéséről szóló törvénymódosítást a tegnapi kiegészítések ellenére sem, tudtuk meg Márton Árpád képviselőtől.
Mint korábban beszámoltunk róla, a törvénytervezet többek között azt tartalmazza, hogy minden civil szervezet köteles beszámolni egyrészt az anyagi forrásainak eredetéről, másrészt pedig azokról a személyekről, további más szervezetekről, amelyek a haszonélvezői ezeknek az összegeknek.
A hétfői, a jogi bizottságban bekerült újabb módosítások értelmében a szabályozás nem vonatkozik majd azokra a kisebbségi civil szervezetekre, amelyek tagjai a Nemzeti kisebbségek tanácsának.
Mint Márton Árpád elmondta: “Ez megoldotta tizenkilenc civil szervezet helyzetét, de nem oldotta meg sok más társadalmi szerveződés sorsát. Akár milliós méretű nyilvántartást kell majd nyitni az országban, hiszen ott, ahol azonosítható az a személy, aki kapja az összeget, teljesen mindegy, hogy oktatási támogatás, hátrányos helyzetű ember támogatása, szociális támogatás vagy műtétre kapta – ezeket mind egy listába fogják feljegyezni. Köteles lesz a civil szervezet leadni a támogatottak nevét és ezt mi nem tudjuk elfogadni.”
Negyven romániai civil szervezet nyílt levelet juttatott el a képviselőkhöz és aláírásgyűjtést is kezdeményezett ez ügyben, hogy tiltakozzon a módosítások elfogadása ellen.
A szenátuson már átment a tervezet
Mint korábban beszámoltunk róla, Liviu Plesoianu és Șerban Nicolae uniós kötelezettségszegési eljárást maga után vonó, civil szervezetek működését szabályozó magyarországi törvényhez hasonló elképzelést nyújtott be még tavaly. Ezt el is fogadta hallgatólagosan a szenátus.
A tervezet kötelezővé tenné, hogy minden civil szervezet tegye közzé félévenként a Hivatalos Közlönyben bevételeit és kiadásait: tételesen fel kell sorolnia minden egyes bevételi forrás esetében, kitől vagy milyen tevékenységből származik a bevétel, és mekkora az összege.
További súlyos elem a tervezetben, hogy azonnali hatállyal felfüggesztenék azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek nem teszik közzé bevételeiket és kiadásaikat július 31-ig, illetve január 31-ig, és ha egy hónapon belül nem pótolják a jelentést, akkor beszüntetik őket.
A másik súlyos pont a közhasznú egyesületek bejegyzésére vonatkozik, ugyanis tervezet megszabná, mely tevékenységi területek azok, amelyeken működő civil szervezetek közhasznúvá nyilváníthatók, és a listából teljes mértékben hiányoznak például az esélyegyenlőséggel, diszkriminációval foglalkozó szervezetek.
A tervezet azt is előírná, hogy egy adott tevékenységi területen tevékenykedő civil szervezetek hány százaléka lehetne közhasznú, ami több szempontból is problémás, hiszen egyrészt nincs egy számszerű nyilvántartás arról, hogy egy területen hány civil szervezet aktív, másrészt hátrányosan érintené azokat a civil szervezeteket, amelyek teljesítik a közhasznúvá válás minden kritériumát, de "helyhiány" miatt mégsem kapnák meg ezt a minősítést.
Annál nagyobb probléma, hogy a közhasznúvá válás feltételrendszerébe bevezetnének egy olyan kitételt, hogy nem válhat közhasznúvá olyan szervezet, amely az utóbbi két évben politikai tevékenységet folytatott vagy jelenleg is azt folytat.
A civil szervezetek tiltakoznak az elfogadása ellen
Negyven romániai civil szervezet nyílt levelet címzett a képviselőkhöz, amelyben elmondják, hogy noha a tervezet elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának ellehetetlenítésére íródott, amivel egyetértenek maguk a civilszervezetek is, azonban belekerültek olyan passzusok is, amelyek lehetetlenné teszik a civilszféra további működését az országban.
Az említett civilszervezetek arra kérik ezért a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a tervezetet, amikor az a plénum elé kerül. Az aláírók különösen a kisebbségi képviselőket kérik, hogy ne írják alá a tervezetet még annak ellenére sem, hogy az etnikai civil szervezetek kikerültek a tervezet újabb módosításából. Azért kérik őket erre, mert amint fogalmaznak: „Ennek az ajánlatnak az elfogadása azt jelentené részükről, hogy egy illuzórikus előjogért elfogadnak egy túlkapást a teljes civil szféra ellen.”
Továbbá, mint írják, nem a jelentési kötelezettség a túlzás, hanem ennek a kötelezettségnek az alanyai: azok a magánszemélyek, melyek támogatásban, tanácsadásban, segítségben részesülnek, vagy melyek egészségügyi, oktatási vagy kulturális tevékenységekben vesznek részt. Érintettek a gyermekek, idősek, fogyatékkal élők vagy olyan betegségekkel küszködők, akik segítségre szorulnak és akiket ez a tervezet szükségtelen törvényi vegzálásnak és megaláztatásnak tehet ki.
Amint jelzik a nyílt levél végén, amennyiben a képviselőház plénuma megszavazza a tervezetet a jelenlegi formájában, arra kérik a parlament felelős politikai erőit, a Nép Ügyvédjét valamint az Államelnöki Hivatalt, hogy küldjék sürgősen alkotmányossági normakontrollra a törvényt, mert ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a civil szféra továbbra is aktív és erős maradjon, és hozzájárulhasson a romániai jogállamiság megőrzéséhez.
Nyitókép: Márton Árpád