Miről szól a botrány közepette megszavazott civiltörvény?
Ambrus István
2018. október 29. 10:35, utolsó frissítés: 10:42
Az európai uniós irányelv elsősorban a bizalmi vagyonkezelő jellegű jogi személyekre vonatkozik, de a román jogrendszer hasonlóan szabályozza az összes civil szervezet működését is.
Több romániai civil szervezet is tiltakozott a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megnehezítő törvény elfogadása ellen, amely a civil szervezetek működését is jelentősen megnehezíti. Az erről szóló jogszabály a 849/2015-ös európai irányelv, amelyet a vállalt tagállami kötelezettségek miatt Romániának is ratifikálnia kellett. A parlament által megszavazott törvényről Székely János ügyvéd elmondta, hogy az európai irányelv elsősorban a civil szervezetekre nézve problémás, ugyanis a román jogrendszer a bizalmi vagyonkezelő jogi személyekhez hasonlóan szabályozza ezek működési tevékenységét is.
Székely János kifejtette, a törvény értelmében a civil szervezetek és az alapítványok számlájára a befolyó és a felhasznált pénzösszegek forrását és célját is fel kell tüntetni. Ennek az a fő célja, hogy az esetleges bűncselekményből eredő pénzek forrását ne lehessen elrejteni a civil szervezetek működése és adózása során.
Az ügyvéd az is elmondta, elsősorban a bizalmi vagyonkezelésre, haszonszerzési céljára vonatkozó előírásokat vonatkoztatják a civil szervezetekre, ami azt jelenti, hogy azon szervezetek esetében, amelyek az alapítványokhoz hasonlóan működnek, azonosíthatónak kell lenniük a haszonélvezőknek. Ennek értelmében azok a szervezetek esnek a törvény hatálya alá, amelyek az alapítványokkal azonos normában, a 2000/26. kormányrendelet szerint fejtik ki tevékenységüket. Az alkalmazhatóság tekintetében ez azért okoz bonyodalmat, mert a törvény értelmében a jótékonysági célból támogatott személyekre is vonatkoztatható. Például az idős gondozás esetében konkrétan meg kell nevezni azokat a személyeket, akik számára az adott civil szervezet ellátást biztosít, illetve azokat a személyeket is, akik a szervezet bevételéből a tevékenységükért fizetést kapnak.
„Ennek az irányelvnek van egy rendelkezése, amely a román jog szerint sajátosan értelmezhető, ez pedig a direktíva 3. cikkely 6. pontjának, b. betűje. E szerint az alapítványoknál és az alapítványokhoz hasonló más szervezeteknél - amelybe a román jogi értelmezés szerint az egyesületek is beletartoznak - szükséges az alapítvány vagy a más szervezet által nyújtott támogatásnak a követhetősége" - nyilatkozta az ügyvéd.
A direktíva lehetőséget biztosít arra is, hogy bizonyos esetekben ezeknek a pénzeknek a követésétől el lehessen tekinteni, de a törvény implementálása során a román törvényhozás nem tett egyértelmű kiegészítéseket erre vonatkozóan.
Az egyik ilyen lehetőség, amelyet a direktíva megenged, az az 1000 euró alatti pénzösszegekre vonatkozik, amelyek esetében nem lenne nyomon követési kötelezettség. A másik ilyen kitétel a nyilvántartási és bejelentési kötelezettség feloldása abban az esetben, ha egy civil szervezetnek átutalt tranzakciók száma alacsony.
A szakember szerint a jogalkotó ugyanakkor jobban egyértelműsíthette volna az elszámoltatási eljárást a kedvezményezett személyek meghatározása tekintetében. Például jótékonysági tevékenységek, ételosztás során nem meghatározhatóak az érintett személyek, ilyen esetben csak kategorizálni lehet a kedvezményezett személyeket. „A jelenleg elfogadott törvény értelmében ezeket a személyeket is nyilvántartásba kell venni, amennyiben az érintett személyek azonosíthatóak, ez pedig az adatkezelési normákra vonatkozóan vet fel újabb problémákat”- mondta Székely János.
Ez a rendelkezés összességében hátrányosan érinti a civil szervezeteket abból a szempontból is, hogy részletesebb elszámolási kötelezettséget ró ki rájuk, viszont előnyei is vannak. Azok a civil szervezetek, akik a tevékenységükre szánt összeget a célnak megfelelően használták fel, bizonyítani tudják a hatékony működésüket.
„Ez megtisztítja a civil szervezetek között a piacot. Azok, akik közjótéteménnyel foglalkoznak, elkülönülnek azoktól, amelyeknek túl költséges belső folyamataik vannak, ezért kevés pénz jut a valós közjótéteményekre"- mondta Székely, aki hangsúlyozta, a direktíva konkrétan azt a célt szolgálja, hogy a civil szervezeten belüli haszonélvező természetes személyek legyenek azonosíthatóak. Ez ugyanakkor nagyobb bonyodalmat jelent abban az esetben, ha egy jogi személy támogat egy másik jogi személyt, amely tovább osztja ezeket a támogatásokat magánszemélyeknek.
A szakember példaként elmondta, hogy a bizalmi vagyonkezelési célú jogi személyek esetében bontakozott ki a Panama, illetve a Paradise Papers offshore-botrány is. Ezekben a nyugati vállalatok vagyonkezelési egységeket hoztak létre offshore joghatóság alatt, majd ezeknek az adókedvezményezett hasznát maguknak forgatták vissza, vagy eredeti forrását elrejtették, megkárosítva az országokat.
Az ügyvéd szerint ezen a direktíván keresztül az egyesületi formában bejegyzett szervezetek működését a romániai jogalkotó akaratából hasonlították a bizalmi vagyonkezelés intézményének a működéséhez, amit a törvény elfogadása során nagyrészt el lehetett volna kerülni.
A tervezetet megismételt szavazással fogadat el a képviselőház, 170 igen, 70 nem és 1 tartózkodás mellett. Az RMDSZ képviselői először nemmel szavaztak, majd a másodiknál kivonultak a teremből.
ItthonRSS
30 autónyi turista rekedt a Retyezátban
A gépkocsik utasait, köztük 20-25 gyermeket és nőt a hegyimentők mentettek ki.
Óvatos vezetés és téli gumi ajánlott az útnak indulóknak
Vitamentes volt az RMDSZ kolozsvári kongresszusa
Másodpercre kiszámíthatóra sikerült az RMDSZ 14. kongresszusa. Jelentősége inkább belső kommunikációsnak mondható, olyan volt, mint egy többórás, csúcsprofi motivációs tréning.
Kelemen Hunor Kövesi európai főügyészi ambícióiról: az RMDSZ-nek nincs álláspontja a kérdésben
