2018. december 18. keddAuguszta
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miről szól a botrány közepette megszavazott civiltörvény?

Ambrus István Ambrus István 2018. október 29. 10:35, utolsó frissítés: 10:42

Az európai uniós irányelv elsősorban a bizalmi vagyonkezelő jellegű jogi személyekre vonatkozik, de a román jogrendszer hasonlóan szabályozza az összes civil szervezet működését is.


Több romániai civil szervezet is tiltakozott a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megnehezítő törvény elfogadása ellen, amely a civil szervezetek működését is jelentősen megnehezíti. Az erről szóló jogszabály a 849/2015-ös európai irányelv, amelyet a vállalt tagállami kötelezettségek miatt Romániának is ratifikálnia kellett. A parlament által megszavazott törvényről Székely János ügyvéd elmondta, hogy az európai irányelv elsősorban a civil szervezetekre nézve problémás, ugyanis a román jogrendszer a bizalmi vagyonkezelő jogi személyekhez hasonlóan szabályozza ezek működési tevékenységét is.

Székely János kifejtette, a törvény értelmében a civil szervezetek és az alapítványok számlájára a befolyó és a felhasznált pénzösszegek forrását és célját is fel kell tüntetni. Ennek az a fő célja, hogy az esetleges bűncselekményből eredő pénzek forrását ne lehessen elrejteni a civil szervezetek működése és adózása során.

Az ügyvéd az is elmondta, elsősorban a bizalmi vagyonkezelésre, haszonszerzési céljára vonatkozó előírásokat vonatkoztatják a civil szervezetekre, ami azt jelenti, hogy azon szervezetek esetében, amelyek az alapítványokhoz hasonlóan működnek, azonosíthatónak kell lenniük a haszonélvezőknek. Ennek értelmében azok a szervezetek esnek a törvény hatálya alá, amelyek az alapítványokkal azonos normában, a 2000/26. kormányrendelet szerint fejtik ki tevékenységüket. Az alkalmazhatóság tekintetében ez azért okoz bonyodalmat, mert a törvény értelmében a jótékonysági célból támogatott személyekre is vonatkoztatható. Például az idős gondozás esetében konkrétan meg kell nevezni azokat a személyeket, akik számára az adott civil szervezet ellátást biztosít, illetve azokat a személyeket is, akik a szervezet bevételéből a tevékenységükért fizetést kapnak.

„Ennek az irányelvnek van egy rendelkezése, amely a román jog szerint sajátosan értelmezhető, ez pedig a direktíva 3. cikkely 6. pontjának, b. betűje. E szerint az alapítványoknál és az alapítványokhoz hasonló más szervezeteknél - amelybe a román jogi értelmezés szerint az egyesületek is beletartoznak - szükséges az alapítvány vagy a más szervezet által nyújtott támogatásnak a követhetősége" - nyilatkozta az ügyvéd.


A direktíva lehetőséget biztosít arra is, hogy bizonyos esetekben ezeknek a pénzeknek a követésétől el lehessen tekinteni, de a törvény implementálása során a román törvényhozás nem tett egyértelmű kiegészítéseket erre vonatkozóan.

Az egyik ilyen lehetőség, amelyet a direktíva megenged, az az 1000 euró alatti pénzösszegekre vonatkozik, amelyek esetében nem lenne nyomon követési kötelezettség. A másik ilyen kitétel a nyilvántartási és bejelentési kötelezettség feloldása abban az esetben, ha egy civil szervezetnek átutalt tranzakciók száma alacsony.

A szakember szerint a jogalkotó ugyanakkor jobban egyértelműsíthette volna az elszámoltatási eljárást a kedvezményezett személyek meghatározása tekintetében. Például jótékonysági tevékenységek, ételosztás során nem meghatározhatóak az érintett személyek, ilyen esetben csak kategorizálni lehet a kedvezményezett személyeket. „A jelenleg elfogadott törvény értelmében ezeket a személyeket is nyilvántartásba kell venni, amennyiben az érintett személyek azonosíthatóak, ez pedig az adatkezelési normákra vonatkozóan vet fel újabb problémákat”- mondta Székely János.

Ez a rendelkezés összességében hátrányosan érinti a civil szervezeteket abból a szempontból is, hogy részletesebb elszámolási kötelezettséget ró ki rájuk, viszont előnyei is vannak. Azok a civil szervezetek, akik a tevékenységükre szánt összeget a célnak megfelelően használták fel, bizonyítani tudják a hatékony működésüket.

„Ez megtisztítja a civil szervezetek között a piacot. Azok, akik közjótéteménnyel foglalkoznak, elkülönülnek azoktól, amelyeknek túl költséges belső folyamataik vannak, ezért kevés pénz jut a valós közjótéteményekre"- mondta Székely, aki hangsúlyozta, a direktíva konkrétan azt a célt szolgálja, hogy a civil szervezeten belüli haszonélvező természetes személyek legyenek azonosíthatóak. Ez ugyanakkor nagyobb bonyodalmat jelent abban az esetben, ha egy jogi személy támogat egy másik jogi személyt, amely tovább osztja ezeket a támogatásokat magánszemélyeknek.

A szakember példaként elmondta, hogy a bizalmi vagyonkezelési célú jogi személyek esetében bontakozott ki a Panama, illetve a Paradise Papers offshore-botrány is. Ezekben a nyugati vállalatok vagyonkezelési egységeket hoztak létre offshore joghatóság alatt, majd ezeknek az adókedvezményezett hasznát maguknak forgatták vissza, vagy eredeti forrását elrejtették, megkárosítva az országokat.

Az ügyvéd szerint ezen a direktíván keresztül az egyesületi formában bejegyzett szervezetek működését a romániai jogalkotó akaratából hasonlították a bizalmi vagyonkezelés intézményének a működéséhez, amit a törvény elfogadása során nagyrészt el lehetett volna kerülni.

A tervezetet megismételt szavazással fogadat el a képviselőház, 170 igen, 70 nem és 1 tartózkodás mellett. Az RMDSZ képviselői először nemmel szavaztak, majd a másodiknál kivonultak a teremből.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS