2018. november 18. vasárnapJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az RMDSZ kitart a közigazgatási törvénykönyvben tett módosításai mellett

G. L. G. L. 2018. november 06. 18:59, utolsó frissítés: 2018. november 08. 11:17

Cseke Attila szenátor szerint ezek kiállnák az alkotmányossági próbát. Az alkotmánybíróság döntése után mégis újra kell kezdeni a törvényalkotási folyamatot.


Eljárásbeli kifogások miatt visszaküldi az új közigazgatási törvénykönyvet az alkotmánybíróság a parlamentnek. Sajtóértesülések szerint a taláros testület azt kifogásolja, hogy a törvénykönyv elfogadásakor nem tartották be a kétkamarás törvényhozás elvét, illetve a Gazdasági és Társadalmi Tanács sem véleményezte a jogszabályt.

Érdemben nem tárgyalták egyik kifogást sem, ami miatt megtámadták a törvényszöveget

- mondta a Transindex megkeresésére Puskás Bálint, volt alkotmánybíró, aki szerint fontos megjegyezni, az alkotmánybíróság most nem szólt bele semmibe, sem a kisebbségi jogokba, sem a nyelvhasználatba, sem a polgármesterek speciális nyugdíjába, hanem az egész törvényt visszaküldte újratárgyalásra. "Ha érdemben tárgyalta volna, akkor bizonyos cikkelyeket csak alkotmányosnak talált volna, nem az egészet utasította volna el" -jegyezte meg.

Puskás BálintPuskás Bálint


Ez azt jelenti, hogy újra kell indítani a törvény elfogadásának a folyamatát, betartva az alkotmányos előírásokat. Vagyis mind a képviselőház, mind a szenátus újra meg kell szavazza törvénytervezetet, betartva cikkelyenként a megfelelő elfogadási sorrendet.

"Minden módosítás nélkül is újraszavazhatják, a folyamatokat betartva. Ha ezt megcsinálják, akkor megint megtámadhatják az alkotmánybíróságon azok, akik most is megtámadták az érdemi kifogások amit. Tehát nem kötelező változtatni rajta a parlamentben, de az eljárási folyamatokat kötelező betartani" - összegezte az egykori alkotmánybíró, hogy mi várható.


"Már nagyon régóta mondjuk, hogy a kétkamarás parlamentnek a hatásköreit és azok elválasztását biztosítani kellene"

- kommentálta megkeresésünkre Cseke Attila, az RMDSZ szenátora azt, hogy az új közigazgatási törvénykönyv elfogadásakor a parlamentben megsértették a kétkamarás törvényhozás elvét, illetve elmulasztottak egy véleményezés kikérést. Cseke szerint, ha ezt nem teszik meg, akkor ez mindig vitára, akár alkotmányossági óvásra is adhat okot, hogy pontosan a két kamarának milyen hatásköre is van, melyik kell első házként, melyik kell döntő házként tárgyalja a jogszabályt. "És nem csak a jogszabályt, hanem a paragrafusait is. Egy ilyen közigazgatási kódexnek 630 paragrafusa van, egyes paragrafusainál a képviselőház, más paragrafusok esetében a szenátus a döntő ház. És valószínűleg ezek kapcsán döntött úgy az alkotmánybíróság, hogy eljárásbeli okok miatt alkotmányellenes a törvény" - kommentálta.

Cseke hangsúlyozta, ennek a közigazgatási kódexnek az elfogadott formájából kiindulva kell a parlamentnek egy új közigazgatási kódextervezetet megtárgyalni és elfogadni, mert erre szüksége van Romániának. Véleményé szerint szükség van egy közigazgatási reformra, és ezt a jelenlegi közigazgatási törvény az RMDSZ olvasatában nagymértékben teljesítette is, hiszen a helyi autonómiát megerősítette, a decentralizáció lehetőségét előirányozta, az anyanyelv-használati jogokat nem csak megerősítette, hanem jelentősen ki is bővítette.


"Át kell nézni természetesen az óvásokat is egy új tervezet kapcsán, de az, ami a magyar közösség számára fontos, szerintünk alkotmányos és kiállná az alkotmányossági óvást"

- reagált az RMDSZ szenátora arra kérdésünkre, hogy az érdemi kifogásokat figyelembe fogják-e venni az új törvény megalkotásakor. Cseke arra külön felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslatára a törvénytervezetbe belefoglalt rendelkezések nagy része nemzetközi egyezményeken alapszik, olyanokon, amelyeket Románia már aláírt és jóváhagyott.

"Mások pedig a mi olvasatunkban logikusak. Mondok egy konkrét példát. Az alkotmány előírja, hogy ahol a kisebbség számaranya 20 százalék felett van, kötelezően ki kell tenni a helységnévtáblákat, illetve az anyanyelv-használatot biztosítani kell. Innen a mi olvasatunkban teljesen logikus, hogyha ezek kötelezettségek, akkor ezeket minden önkormányzatnak meg kell tennie, ha 20 százalék felett van egy kisebbség számaránya, viszont, ha 20 százalék alatt van az arányuk, akkor a lehetőséget biztosítani kell, hogyha van helyi akarat rá, akkor ezt szintén megtegyék" - mondta.

Cseke AttilaCseke Attila


Cseke kijelentette azt is, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos rendelkezéseket fenn fogják tartani, mert alkotmányosnak vélik azokat. "Adnék még egy példát: több javaslatunk volt a prefektusok hatáskörének csökkentésére. Mi úgy gondoljuk, hogy az a verzió, amely kijött a prefektusok hatáskörével kapcsolatosan, teljesen megfelel mai alkotmánynak, hiszen pontosan azt a keretet, azokat a hatásköröket biztosítja, amelyet az alkotmány előír, és amelyet egy törvénnyel nem lehet módosítani. Az eredeti tervezetben ugye nagyon sok plusz hatáskör jelent meg a prefektussal kapcsolatosan, amelyeket a mi javaslatunkra a parlament kivett" - egészítette ki.

A most alkotmányellenesnek ítélt közigazgatási törvény egy 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex. A törvényt a PSD-ALDE koalíció az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el. Alkotmányossági óvást Klaus Johannis államfő, illetve több ellenzéki párt képviselője (főként az USR és PMP) emelt a jogszabály ellen. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.

Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után hozta meg ma a döntését. Az új közigazgatási kódexbe foglalt kisebbségvédelmi előírások tehát egyelőre nem léphetnek hatályba.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS